A jövő évi tartományi költségvetés értéke 108,5 milliárd dinár, ami 20,1 milliárd dinárral, vagyis 22,7 százalékkal több, mint a tavaly decemberben elfogadott idei költségvetés volt –, jelentette ki a tartományi képviselőház csütörtöki ülésén Igor Mirović vajdasági kormányfő.

A jövő évi költségvetés beterjesztésekor a kormányfő elmondta azt is, hogy még a módosított idei költségvetéshez képest is 13,3 milliárd dinár, azaz 14 százalék a növekedés. A 2023-as büdzsé 9,3 milliárdos költségvetési hiánnyal számol. A kormányfő rámutatott arra, hogy az előző tartományi hatalmi koalíció 2016-os költségvetéséhez képest a jövő évi 46 milliárd dinárral magasabb. A források folyamatos növekedését a nyereségi és bérekre kirótt adók növekedésének köszönhetjük, ami Mirović megítélése szerint a gazdasági tevékenység növekedéséről tanúskodik a tartományban. Dmitar Stanišić, a Szerb Haladó Párt frakcióvezetője is arra mutatott rá, hogy a költségvetés kerete a vajdasági pénzügyek jó irányításáról tanúskodik. Más tekintetben is rekordot dönt a jövő évi költségvetés, a köztársasági transzfereszközök annak 52 százalékát képezik, a vajdasági bevételek pedig 48 százalékát. Az utóbbi soha nem volt ilyen magas szinten korábban. Arról is beszélt, hogy 2016-ban még 165 ezer munkanélküli volt a tartományban, mára e szám a felére csökkent. Kifejtette, hogy a jövő évi költségvetés jelentős részét az egészségügyi ellátás fejlesztésére fordítják, a Kamenica 1 és 3 kórházkomplexumot, a Vajdasági Klinikai Központot, a törökkanizsai pszichiátriai intézetet is felújítják.

Dobó István, a Vajdasági Magyar Szövetség képviselője elégedetten szólt a büdzsé növekedéséről, továbbá arról is, hogy 34,5 milliárd dinárt, vagyis a keret 31,8 százalékát nagyberuházásokra fordítják. Mint mondta, a költségvetés tervezése során a kormány figyelembe vette a bruttó hazai össztermék (GDP) 2,5 százalékos reális növekedését, de a 11,1 százalékos inflációt és a minimálbér 14,3 százalékos, valamint a közszféra béreinek 12,5 százalékos tervezett növelését is. A legfontosabb projektumok között említette a szabadkai Népszínház felújításának folytatását, a palicsi wellnesspark fejlesztését, a sétány építését, a törökkanizsai sportcsarnokon tervezett munkálatokat, továbbá a temerini és hódsági víztisztítók kiépítését. Felelősségteljesen, konzervatív hozzáállással és reális tervezéssel készült el az új költségvetés, fogalmazott felszólalásában Pintér Anna-Mária VMSZ-képviselő, fontos társadalmi és gazdasági célok valósulhatnak meg általa, fűzte hozzá. Kiemelte a termőföld minőségének megőrzését célzó, valamint az öntözőrendszerek bővítését szem előtt tartó programok jelentőségét.

Az ellenzéki képviselők nem értettek egyet azzal a megállapítással, hogy rekord szintű lenne a költségvetés. Arra igyekeztek rámutatni, hogy az infláció miatt ténylegesen még a tavalyinál is kevesebbet ér majd a rendelkezésre álló pénz. Branislav Ristivojević, a Szerbiai Demokrata Párt képviselője kifogásolta, hogy a legtöbb fejlesztés Újvidéken zajlik. Lényegében ugyanazt teszi a vajdasági kormány tartományi szinten, mint a szerbiai köztársasági szinten, ahol szinte mindent Belgrád város kap. Kifogásolta azt is, hogy szinte az összes beruházás az egészségügy terén valósul meg. Đurađ Jakšić, a Szerb Radikális Párt képviselője felszólalásában elmondta, pártja 31 módosító indítvánnyal igyekezett javítani a költségvetés javaslatán, a kormány viszont mind elutasította magyarázat nélkül. Nem azért van több pénz a jövő évi büdzsében, mert virágzik a gazdaság, hanem mert a tartományi adminisztráció nem tudta az idén kiszámolni, mennyi pénz folyik majd be, így áthozta a jövő évi költségvetésbe a fennmaradt pénzt, állította.

A csütörtöki ülésen számos egészségügyi és mezőgazdasági program indítását is jóváhagyták a képviselők. Megvitatták a Tartományi Mezőgazdaság-fejlesztési Alap tavalyi évi ügyviteléről szóló jelentését, és független revizori vizsgálat jóváhagyása mellett döntöttek a 2022. évi büdzsé zárszámadásának átvilágítása érdekében.