VMSZ A BIZTOS PONT
A VMSZ VÉGLEGESÍTETTE VÁLASZTÁSI PROGRAMJÁT
A Vajdasági Magyar Szövetség Elnöksége március 11-i ülésén megállapította, hogy összegyűlt a több mint tízezer támogatói aláírás és március 12-én, szombaton délben átadásra kerül a VMSZ köztársasági jelöltlistája. A Vajdasági Magyar Szövetség Elnöksége köszönetet mond a polgároknak a támogatásért.
A Vajdasági Magyar Szövetség Elnöksége értesíti a közvéleményt, hogy véglegesítette választási programját, amelyet korábban egyeztetett a Vajdasági Magyar Demokrata Párttal és a Magyar Egység Párttal. A választási program a közlemény mellékletét képezi és az alábbiakban olvasható:
A Vajdasági Magyar Szövetség, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt és a Magyar Egység Párt választási programja – 2016-2020.
A tárgyalási fejezetek megnyitásának eredményeként 2016. és 2020. között Szerbia az élet minden területére vonatkozóan folytatja jogszabályainak összehangolását az Európai Unió értékeivel és normáival.
Az alkotmánymódosítás a politikai reformok fontos szeletét jelenti majd az EU felé vezető úton.
A közeledés folyamatában az EU tíz évre szóló növekedési és foglalkoztatási stratégiája is –Európa 2020 – útmutatóul szolgál majd. Az előttünk álló kihívás lényege: hogyan tartsuk itthon a tehetséges, kreatív embereket, akiknek köszönhetően megvalósulhat a tudásra, megújulásra és új technológiák alkalmazására épülő társadalom. Nincs kétségünk afelől, hogy a mindennapi életben is mindannyian érzékeljük majd a globális – gazdasági, politikai, technológiai és szociális változásokat.
A Vajdasági Magyar Szövetség több mint két évtizede elkötelezett a magyar közösség érdekeinek védelme és Vajdaság autonómiájának kiszélesítése mellett.
A 2016. évi választási küzdelemben a VMSZ azon tapasztalata tudatában vesz részt, hogy a felelősségteljes politizálás egy szóban így foglalható össze: következetesség. A VMSZ következetesen küzd majd a következő célok eléréséért: 1. A jogállam intézményeinek megszilárdítása és a jog uralma elvének megvalósulása; 2. Az emberi és azon belül a kisebbségi jogok érvényre juttatása és bővítése; 3. A Vajdaság pénzeléséről szóló törvény meghozatala, valamint a hatásköri törvény módosítása; 4. A gazdasági növekedés elősegítése következtében a foglalkoztatás növelése, a családi gazdaságok, a kis- és közepes vállalatok erősítése, valamint 5. a biztonságos és nyugodt környezet feltételeinek megteremtése.
A VMSZ következetes, autonómiáért síkra szálló, felelősségteljes párt. A VMSZ a BIZTOS PONT, amely tudatában van annak, hogy az emberek nélkül semmi sem lehetséges. És semmi sem tartós erős intézmények nélkül. Hogy nincs méltóság gazdasági függetlenség nélkül és hogy csak a biztonságban élő polgár a szabad polgár.
1. Gazdaságfejlesztés
Évtizedes igény és a VMSZ több esztendeje tartó törekvése valósult meg azáltal, hogy tavaly novemberben Magyarország Kormánya úgy döntött, támogatja A vajdasági magyar közösségek terület- és gazdaságfejlesztési stratégiájának megvalósítását. Ezáltal a gazdasági infrastruktúra megerősödése, az idegenforgalmi lehetőségek bővítése, a mikro-, kis- és közepes vállalatok fejlesztése vált lehetővé.
Az előttünk álló időszakban (2016-2020) a vajdasági magyarok 160 millió euróra pályázhatnak, aminek 40%-a vissza nem térítendő támogatás, 60%-a pedig kedvezményes hitel formájában kerül kihelyezésre. A gazdaságfejlesztési stratégia megvalósulásaként megszilárdulnak a vállalkozók piaci pozíciói, erősödik versenyképességük, a munkahelyteremtés által pedig konkrét lépéseket teszünk a szülőföldön maradás biztosítása érdekében.
A mikro-, kis- és közepes vállalatok társadalmi és gazdasági jelentőségét az Európai Unió is elismeri és külön programok és alapok által – különösen a munkahelyteremtésre fókuszálva – elősegíti fejlődésüket. A mikro-, kis- és közepes vállalatok Szerbiában is a gazdasági fejlődés és növekedés legfontosabb előidézői és csak Vajdaságban 240 külföldi cég mintegy 70.000 embert foglalkoztat.
A VMSZ felismeri a mikro-, kis- és közepes vállalatok jelentőségét és ezért a jövőben is olyan programokat kezdeményez és támogat majd, amelyek megkönnyítik működésüket és erősítik piaci pozíciójukat. A VMSZ, elsősorban a munkahelyteremtés megkönnyítése érdekében, külön figyelmet fordít majd az újítások és új technológiák bevezetésének elősegítésére, a hazai és külföldi befektetők térségünkbe vonzására.
A 2016-2020-ig terjedő időszakban a VMSZ arra törekszik, hogy jelentős összegeket különítsenek el a köztársasági és tartományi költségvetésben a helyi infrastruktúra-fejlesztési projektumokra és a vajdasági ipari parkok kiépítésére, ahogyan a 2016. évi szerbiai költségvetés vonatkozásában sikerült elérnünk, hogy három év után folytatódjon a tízes közúti folyosón a szabadkai kerülőút (Y-elágazás), valamint a szabadkai Népszínház építése.
Továbbra is síkraszállunk a körzethatárok és a fejlesztési térségek területének gazdasági, közlekedési, területfejlesztési logika szerinti módosításáért, ahogy tettük a Gazdasági kamarákról szóló törvény javaslatára elfogadott módosítási indítványunkkal is, amely lehetővé tette, hogy a regionális gazdasági kamarák területének meghatározásakor el lehessen térni a körzethatároktól.
Mindent megteszünk annak érdekében, hogy a Szerbia–Magyarország IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program (2014–2020) keretein belül elkészüljön a Szabadka–Baja vasútvonal tervdokumentációja. Azon leszünk, hogy Szerbia és Magyarország kormányának együttműködése következtében biztosításra kerüljenek a Baja–Szabadka–Szeged vasútvonal kiépítéséhez szükséges eszközök, amely a Belgrád–Budapest vasúti folyosóval együtt összeköti majd a vajdasági községeket Magyarországgal, Szerbiát pedig az európai vasúti vérkerigés részévé teszi. A vasúti infrastruktúra kiépítése jelentős mértékben járul majd hozzá az észak-vajdasági önkormányzatok gazdasági fejlődéséhez, elősegíti a művelődési- és egészségturizmus fejlődését, megkönnyíti a határ mindkét oldalán élők mobilitását.
Köztársasági és önkormányzati szinten is mindent megteszünk annak érdekében, hogy a regionális és helyi vasúti szállítás fennmaradjon. A gazdaságos működtetésre vonatkozó szempont nem lehet az egyetlen kritérium.
A VMSZ erőfeszítéseinek köszönhetően az elmúlt időszakban két új közúti határátkelő megnyitására került sor. A személyek és az áru szabad áramlása érdekében újak megnyitásáért és a meglévők munkaidejének meghosszabbítása érdekében fogunk tevékenykedni.
A tiszamenti önkormányzatok határon átnyúló projektumokba történő bekapcsolása fontos célkitűzésünk marad, hiszen a Tisza nemzetközi hajózási útvonallá válása új lehetőségeket jelent. A közös tervezésnek köszönhetően megteremtődnek a feltételek az önkormányzatok vízgazdálkodási és közlekedési infrastruktúrája fejlesztésének, a környezetvédelmi szabványok erősödésének, valamint a kereskedelemből, szállítmányozásból, idegenforgalomból származó bevételek növelésének.
A VMSZ kérni fogja, hogy a két ország kormánya kezdeményezze, hogy a Baja–Szabadka–Szeged vasútvonal, valamint a Tisza váljon a Transzeurópai Közlekedési Hálózat rendszerének részévé, ami az ilyen stratégiai jellegű projektumok európai forrásokból történő pénzelésének feltétele.
2. Fenntartható mezőgazdaság és környezetvédelem
A VMSZ mindent elkövet annak érdékében, hogy a vajdasági magyar termelők sikeresen pályázzanak a mezőgazdaság támogatását célző uniós alapok (IPARD) eszközeire.
A vajdasági magyar közösségek terület- és gazdaságfejlesztési stratégiája megvalósulásának következtében, már az első fordulóban hatféle lehetőség megpályázása áll a gazdák rendelkezésére: fóliasátrak, jégvédelmi hálók, mezőgazdasági gépek és kapcsolható eszközök beszerzése, tenyészállatok és méhek vásárlása, öntözőrendszerekbe való beruházás, többéves ültetvények telepítése. Az első kör (beadási határidő: március 31.), amelyben a termelőkön kívül, fiatal párok falusi házak vásárlása, valamint a vállalkozók a mikro-, kis- és közepes vállalatok fejlesztésére pályázhatnak, a rendelkezésre álló eszközök mindössze 2%-át öleli fel. 2016-ban, 2017-ben és 2018-ban több pályázat jelenik még meg.
Az EU közös agrárpolitikája elveivel összhangban, a Földtörvény módosításának parlamenti vitájában sikerült elfogadtatnunk a VMSZ javaslatait és elértünk, hogy: 1. az vásárolhat termőföldet, aki legalább 5 éve annak az önkormányzatnak a lakosa, ahol a parcella van, valamint legalább 3 éve bejegyzett mezőgazdasági termelő; 2. a hazai kistermelők nemcsak az országhatártól legalább 10 km-re fekvő állami tulajdonban levő termőföldet vásárolhatnak, amivel ez a lehetőség adottá válik a hátármenti településeken élő termelőink számára is; 3. az állami föld bérbevételének folyamatában az a termelő vehet részt, aki legalább 3 éve annak a konkrét önkormányzatnak a lakosa; 4. nem csak egy hazai vagy külföldi jogi személy (szövetkezet, cég) pályázhat sikeresen az önkormányzat területén az állami föld legfeljebb 30%-ának bérbevételére, valamint azon területek is felkínálásra kerülhetnek, amelyek több éve nem voltak kiadva, nem volt rájuk érdeklődő.
Az állami termőföld eladásának folyamatából kikerülnek azok a parcellák, amelyek vagyon-visszaszármaztatás tárgyát képezik.
A VMSZ meggyőződése továbbra is az, hogy mielőbb meg kell határozni azon szigorú feltételeket (állandó lakhely, mezőgazdasági termelői státus több éven át), amelyek mindegyikének eleget kell tenni, ha valaki 2017. szeptember 1-je után termőföldet szeretne vásárolni.
A nyugdíjbiztosítási törvény módosítását továbbra is kiemelt célként kezeljük: a VMSZ kezdeményezésére létrejött a munkacsoport (amelyet négy köztársasági minisztérium képviselői alkotnak), amely feladata a termelők nyugdíjbiztosítási járulékfizetési gondjainak megoldása, annak érdekében, hogy az összeg arányos legyen a megművelt földterület, valamint a bevételek nagyságával. A felgyülemlett tartozások miatt a VMSZ javasolta a kamatok leírását és az adósság átütemezését is.
Szorgalmazzuk hogy a szülési- és gyermeknevelési juttatás illesse meg a bejegyzett gazdaság hordozóit (apa/anya), de a családtagokat is.
A VMSZ javaslatára elkészült a Közlekedésbiztonsági törvény módosításairól szóló törvény javaslata, amely azt eredményezi, hogy a bejegyzés kötelezettsége alól kikerülnek azon kapcsolható eszközök, amelyek gyárilag nem teljesíthetik a regisztráció feltételeit. A kapcsolható eszközökre vonatkozó probléma másik része, a VMSZ törekvéseinek köszönhetően már megoldódott: az, hogy a gazdák a múlt év végéig bejegyeztethették az első vásárlásról szóló számla nélkül is eszközeiket, garancia arra, hogy a probléma másik részére vonatkozó gond orvoslásakor is a termelők érdekeit fogjuk szem előtt tartani.
A VMSZ kezdeményezésére a Mezőgazdasági Minisztérium kidolgozta a Kistermelői szabályzat tervezetét, amelynek értelmében a kistermelők, az Élelmiszerbiztonságról szóló törvénnyel összhangban, feldolgozhatják és értékesíthetik termékeiket.
Nem beszélhetünk jobb, egészségesebb életfeltételekről, gazdasági fejlődésről, a mezőgazdaság termelékenységének növeléséről az EU környezetvédelmi szabványainak meghonosítása nélkül, ami a VMSZ egyik kiemeltként kezelt területe lesz a jövőben.
3. Vajdaság Autonóm Tartomány és az alkotmánymódosítás kérdése
A 23. tárgyalási fejezet (Igazságszolgáltatás és alapjogok) akcióterve értelmében 2017 végéig módosítani kell Szerbia alkotmányát.
Az alkotmányrevízió folyamatában a VMSZ azt fogja javasolni, hogy az ország jogrendjébe kerüljön be a sarkalatos törvények fogalma, amelyeket minősített többséggel fogadna el a Képviselőház. Síkra szállunk azért, hogy a Vajdaság Autonóm Tartomány hatásköreit és pénzelését szabályozó törvények sarkalatosak legyenek.
A VMSZ azért küzd, hogy az Alkotmány a jövőben több eredeti hatáskört biztosítson Vajdaságnak és pontosabban határozza meg a tartomány forrásait. Következetesen követeljük, hogy kerüljön elfogadásra a hatásköri törvény módosításáról szóló törvény, valamint a tartomány pénzeléséről szóló törvény, amelynek megléte elengedhetetlen feltétele a vajdasági községek és városok infrastrukturális fejlesztései megvalósulásának.
A helyi önkormányzatokról szóló törvény módosításakor mindent megteszünk a helyi közösségek jogállásának pontosabb meghatározásáért (hatásköri, pénzelési, felügyeleti kérdések), annak érdekében, hogy minél több polgár kapcsolódhasson be környezete jobbá tételének folyamatába.
4. A régiók és a határon átnyúló együttműködés Európája
A VMSZ Szerbia euroatlanti integrációjának híve. Az egyetlen szerbiai pártként, amely az Európai Néppárt társult tagja, arra törekszünk, hogy a magyar közösség, Vajdaság Autonóm Tartomány és az ország érdekeit képviseljük, lobbizzunk érdekükben az európai intézmények, döntéshozók és fórumok előtt.
Azon leszünk, hogy az európai regionális politikákat a közösség mindennapjainak részévé tegyük, hiszen az EU joganyagának több, mint 70%-a a regionális és helyi ügyek szabályozására vonatkozik, az európai térségek és városok pedig részt vesznek az EU költségvetése 75%-ának felhasználásában.
Községeink és városaink lehetőséget kaptak arra, hogy aktívabban vegyenek részt határon átnyuló együttműködési programokban, hiszen a VMSZ többéves törekvéseinek eredményeképpen a Parlament becikkelyezte a Madridi Egyezményt. Mindent elkövetünk annak érdekében, hogy minél több önkormányzatunk vegyen részt Európai Területi Társulás (EGTC) munkájában és határon átnyúló együttműködési megállapodások megkötésével mélyítse el a jószomszédi, gazdasági és kulturális együttműködést, a regionális város- és községfejlesztés, környezetvédelem, közösségi infrastruktúra és lakossági szolgáltatások, valamint a kölcsönös segítségnyújtás érdekében.
5. A nemzeti kisebbségek jogai: a törvénytől a gyakorlati jogérvényesítésig
Szerbia uniós csatlakozásának folyamatában a legnagyobb figyelmet a Kisebbségi akcióterv megvalósítására fordítjuk, amely a 23. tárgyalási fejezet (Igazságszolgáltatás és alapjogok) cselekvési tervének útmutatásai alapján került kidolgozásra és elfogadásra. A Kisebbségi akcióterv – amely a nemzeti tanácsok, a tartományi és a köztársasági kormány közös erőfeszítéseinek eredménye – elfogadása hatalmas lépést jelent a nemzeti kisebbségek jogérvényesítési kereteinek meghatározásában. A Kisebbségi akcióterv nemcsak azért jelentős, mert felöleli a kisebbségi jogok minden szegmensét, hanem azért is, mert számonkérhető feladatokat ró Szerbiára az európai uniós csatlakozás előttünk álló éveiben.
A várható alkotmánymódosítás, a 23. tárgyalási fejezet cselekvési tervének, valamint a Kisebbségi akcióterv megvalósításának következtében a Parlamentnek a következő négy évben számos új törvényt kell megalkotnia, a nemzeti kisebbségek jogai védelme, helyzetük javítása érdekében.
A VMSZ azt javasolja, hogy a nemzeti kisebbségek egyéni és kollektív jogait szabályozó törvények sarkalatos törvények legyenek.
Kisebbségi magyar közösségünk önazonosságának, fejlődésének és fennmaradásának legfontosabb közjogi biztosítékát az autonómiában látjuk, ezért célunk, hogy Szerbia EU-csatlakozási folyamatában, valamint az állami szervekkel folytatott demokratikus dialógus során nemzetközileg szavatolt alkotmányos és közjogi kereteket teremtsünk a vajdasági magyarság személyi elvű (perszonális) autonómiája érdekében.
Síkra szállunk azért, hogy az Alkotmány precízebben szabályozza a nemzeti tanácsok jogállását a jogrendben és a politikai rendszerben egyaránt, valamint a nemzeti tanácsok és más hatalmi szervek viszonyát, hatásköreit és pénzelését, és hogy a törvényhozó mihamarabb, az alkotmánybírósági döntéssel összhangban, a szükséges átfogalmazásokat követően a nemzeti tanácsokról szóló törvénybe emelje vissza a megsemmisített rendelkezések egy részét, annak érdekében, hogy a szerzett jogok szintje ne csökkenjen. Kitartunk amellett, hogy az oktatást, művelődést és egyéb, identitásmegőrzést érintő területeket szabályzó törvényeket mihamarabb összhangba kell hozni a nemzeti tanácsokról szóló törvénnyel.
A VMSZ két évtizedes, részarányos foglalkoztatásra vonatkozó törekvései az elmúlt időszakban meghozták első, konkrét eredményeiket: A tartományi és önkormányzati foglalkoztatottakról szóló törvényre, A közszférában dolgozók nyilvántartásáról szóló törvényre, A közjegyzőségről szóló törvényre, A közszférában dolgozók maximális számának meghatározásáról szóló törvényre és a Rendőrségi törvényre vonatkozóan elfogadott módosítási indítványaink biztosították, hogy a munkahelylétesítés folyamatában figyelembe kell venni a lakosság nemzeti összetételét, a nemzeti kisebbségek megfelelő képviseletét, valamint a hivatalos használatban levő nyelvek ismeretét.
Elfogadásra került az a módosítási indítványunk is, amely a teljes közszférára vonatkozóan rendelkezik a foglalkoztatottak nemzeti hovatartozására és tanulmányaik nyelvére vonatkozó nyilvántartásának elkészítéséről, ami a részarányos fogalalkoztatás megvalósulásának alapfeltétele.
Elértük, hogy Szerbiában első alkalommal rendelkezik törvény arról, hogy amennyiben egy kisebbségi és egy többséghez tartozó jelölt azonos képesítéssel rendelkezik, akkor az előbbivel kell munkaviszonyt létesíteni, ami nélkül nem beszélhetünk teljes egyenrangúságról.
Ragaszkodunk ahhoz, hogy a nemzeti kisebbségek számára minden szinten legyen egyenlő feltételek mellett elérhető az oktatás, amely elv megvalósulását a felsőoktatás szintjén, többek között a tartományi parlamentben elfogadott, anyanyelvi felvételizést lehetővé tevő határozat biztosítja.
A leghatározottabban elutasítjuk a bilingvális oktatás bevezetésének lehetőségét, ugyanakkor mindent megteszünk annak érdékében, hogy a diplomahonosítás folyamata zökkenőmentesebb és gyorsabb legyen az új, ENIC/NARIC Központ létesítését követően.
A kislétszámú tagozatokért folytatott küzdelemnek a jövőben is azt kell eredményeznie, elsősorban a szórványban, hogy maradjanak meg az önálló magyar tagozatok, ami az asszimiláció leghatékonyabb ellenszere.
Külön figyelmet fordítunk a Kisebbségi akcióterv azon részére, amely a kisebbségi közösségek számára kiemelt jelentőségű, többségükben szerb oktatási intézmények státusára vonatkozik.
Továbbra is kiállunk a szerb, mint nem anyanyelv oktatási módszertanának korszerűsítése mellett, annak érdekében, hogy fiataljaink a szülőföldön érvényesülhessenek. A többség nyelvének elsajátítása kihatással van a pályaválasztásra, ugyanis a versenyképesség növelését jelenti és előnyt a munkábaállás folyamatában.
A Tartományi Kormány, Magyarország Kormánya és a Római Katolikus Egyház Szabadkai Püspöksége közös erőfeszítéseként tavaly ősszel megnyílt az Európa Kollégium, az Újvidéki Egyetemen tanulmányokat folytató vajdasági magyar és néhány magyarországi szerb nemzetiségű fiatal otthona. Az Európa Kollégium által biztosított lakhatási és tanulási feltételeknek köszönhetően a szülőföldön tanulás és maradás immár reális alternatíva, a fiatalok pedig tanulmányaik végeztével elismert szakemberekké, közösségük cselekvő tagjaivá válnak.
Kiemelt célunk új, valós egyenrangúságot biztosító nyelvhasználati törvény meghozatala, ami az 1991-ben, teljesen más társadalmi körülmények között meghozott, ma is hatályos jogszabályt váltaná föl.
6. Szociális támogatási rendszer, szolidaritás, egészségvédelem
Megalakulása óta, az elmúlt 22 évben a VMSZ azért küzd, hogy a szociális biztonság olyan modellje kerüljön bevezetésre, amely az egyéni, családi, társadalmi és intézményes szolidaritáson alapszik. Meggyőződésünk, hogy ezt az elvet az összes törvénybe be kell építeni.
A történelmi egyházakkal és a civil szervezetekkel közösen azon leszünk, hogy a Tanya-, falu- és peremkerületi gondnoki szolgálat immár sikeresen működő programja a jövőben bővülhessen, a lefedett települések számának növelésével.
Mindent megteszünk annak érdekében, hogy az Európai Unió alapjaiból és az önkormányzatok költségvetéseiből támogathassuk (étkeztetés, otthoni ápolás, egészségvédelem) azokat az embereket, akiket a meglévő szociális rendszer hálója nem véd. Törekedni fogunk arra, hogy a segítségnyújtás különböző formái által (pénzügyi támogatás, szolgáltatások) mérsékeljük a szegénység kockázatait.
Továbbra is síkra szállunk a vajdasági egészségházak és kórházak szolgáltatásai szintjének növeléséért, valamint az általános diagnosztikai szolgáltatások elérhetővé válásáért minden közkórházban. Folytatni fogjuk a munkát annak érdekében, hogy az elmúlt két év gyakorlatával összhangban, minél több vajdasági egészségház jusson új mentőautóhoz, korszerű diagnosztikai eszközökhöz és más fejlesztésekhez.
A VMSZ továbbra is azon fog munkálkodni, hogy a nem állami alapítású szociális védelmet biztosító intézmények (egyesületek, vállalkozók, gazdasági társaságok) tevékenységének pénzelése költségvetési eszközökből is történjen.
A VMSZ kezdeményezésére a szerbiai Kormány rendelettel vezette be a kötelező közmunkaprogramokban való részvételt a szociális segélyben részesülő felnőtt, munkaképes személyek számára. Ezen rendelettel megtettük az első lépést annak érdekében, hogy a visszaeső bűnelkövetők ne részesülhessenek szociális segélyben, amit a Szociális védelemről szóló törvény módosításának kezdeményezésével kívánunk elérni.
7. Az áldozatokat és hozzátartozóikat megilleti a méltósághoz, a történelmi igazságtételhez és a kárpótláshoz fűződő jog
A vajdasági magyar közösség negyedévszázados küzdelmének eredményeként többé nem számítanak tabunak a magyarokkal szemben elkövetett háború végi és azt követő atrocitások. Fontos lépések történtek a szerb-magyar történelmi megbékélés terén is, amelynek jelképes, kézzelfogható bizonyítéka A vajdasági magyar polgári lakosság ellen 1944–45-ben elkövetett aktusok elítéléséről szóló képviselőházi nyilatkozat és a csúrogi magyar áldozatok emlékműve.
A VMSZ kezdeményezésére a szerbiai Kormány 2014. október 30-án hatályon kívül helyezte a csúrogi, zsablyai és mozsori magyarokat a kollektív bűnösség elve alapján háborús bűnössé nyilvánító, 1945-ben meghozott határozatokat. Ezzel Szerbia jogrendjéből végérvényesen kikerült a kollektív felelősség elve.
Az emberhez méltó kegyelet joga minden egyes személyt és minden közösséget megillet. Célunk, hogy az 1944–45-ös atrocitások magyar tömegsírjait minden településen méltó módon megjelölhessük, így Újvidéken is, ahol a negyvenes években két razzia zajlott le, de csak az egyik áldozatainak emlékét őrzi emlékhely. Ez arra kötelez bennünket, hogy a már több mint másfél évtizede kész tervek alapján megteremtsük a feltételeit egy méltó emlékmű megvalósításának.
A jövőben is figyelemmel kísérjük a rehabilitációs eljárásokat, hiszen meggyőződésünk, hogy politikai és erkölcsi kötelesség az áldozatok és hozzátartozóik számára biztosított utólagos igazságszolgáltatás.
Mindent megteszünk annak érdekében, hogy a köztársasági Parlament miharabb módosítsa a vagyon-visszaszármaztatási törvényt, amivel lehetővé válna a csereingatlan útján történő kárpótlás, elsősorban a termőföld vonatkozásában.
Síkra szállunk azért, hogy az egyházi vagyon visszaszármaztatása mielőbb befejeződjön.
8. Személyi és vagyoni biztonság
Az által, hogy ragaszkodtunk a nemzeti kisebbségekhez tartozók megfelelő képviseletéről szóló alkotmányos elv megvalósításához, valamint az egyenjogúság és pozitív diszkrimináció mechanizmusainak alkalmazásához, a VMSZ Rendőrségről szóló, Ügyészségről szóló, Közjegyzőségről szóló, Végrehajtókról szóló törvényekre benyújtott és a Kormány által elfogadott módosítási indítványai által lehetővé vált a nemzeti kisebbségek arányának növekedése a rendőrségen és az igazságügyben.
A VMSZ kezdeményezte a Büntető törvénykönyv, valamint a Közrendről szóló törvény módosítását azért, hogy megteremtődjenek a jogi feltételei annak, hogy az állam szabálysértési eljárás keretein belül, hivatalból üldözze az 5000 dinárnál kisebb értékben elkövetett lopás elkövetőit is.
Kezdeményeztük a Kommunális rendőrségről szóló törvény módosítását azért, hogy ne csak a városok, hanem a községek is működtethessenek kommunális rendőrséget.
Síkra szállunk azért, hogy a bírósági és ügyészségi hálózat következő felülvizsgálatánál érvényesüljön a polgárok egyenlő védelmének elve, valamint vegyék figyelembe a földrajzi távolságra és a lakosságszámra vonatkozó szempontokat.
9. Migránsválság
A VMSZ álláspontja szerint az Európai Unió történetének egyik legnagyobb kihívása a migránsválság, ami közös európai álláspont kialakítását igényelné. Az EU minden tagállamának komoly, felelősségteljes viszonyulására lenne szükség.
A VMSZ számára teljességgel elfogadhatatlan a migránsok visszafogadása, hiszen Szerbiában ennek anyagi és személyi feltételei nem biztosítottak. Az elmúlt hónapok eseményei bebizonyították, hogy a szerbiai állami politika fokozatosan abba az irányba mozdult el, amelyet a migránsválság kezdetén az ország parlamentjében egyedül a Vajdasági Magyar Szövetség képviselt, a parlamenten kívüli pártok közül pedig a Vajdasági Magyar Demokrata Párt.
Továbbra is meggyőződésünk, hogy a szerbiai polgárok személyi és anyagi biztonságának szavatolása a mindenek fellett álló szempont. Követeljük, hogy Szerbia állja útját az illegális bevándorlásnak, határozottan lépjen fel az embercsempészet ellen, és ne létesítsen migránsokat befogadó központokat a vajdasági magyarok által lakott területeken, hiszen az Alkotmány értelmében tilos a lakosság nemzeti összetételének mesterséges megváltozását eredményező intézkedések foganatosítása azokon a területeken, ahol hagyományosan és jelentős számban élnek nemzeti kisebbséghez tartozó személyek.
Szerbia nem fogadhatja be a migránsokat, hiszen azoknak, akiknek menedékjogot biztosítana, szállást, munkalehetőséget és más jogokat kellene szavatolnia. A VMSZ álláspontja szerint az országnak részt kell vennie a különböző szinteken folytatott egyeztetéseken annak érdekében, hogy hozzájárulhasson a migránsválság kezelésére irányuló regionális mechanizmusok megalkotásában.
A 2016-2020-ig terjedő választási programunk számadás a megvalósult eredményekről és megoldási javaslat az előttünk álló feladatok vonatkozásában. Minden probléma mögött konkrét személyt látunk, akinek gondját orvosolni szeretnénk. Feladatunk a kihívások megnyugtató rendezésének törvénybe iktatása, annak érdekében, hogy az intézmények kiszámítható, biztos mindennapokat biztosíthassanak a közösség minden tagja számára.
A közösség támogatásával, a VMSZ a következő négy évben lehetőséget szerez arra, hogy: részt vegyen az alkotmánymódosítás folyamatában; olyan törvények megalkotását érje el, amelyek helyi, tartományi és országos szinten, a teljes közszférára vonatkozóan biztosítják a részarányos foglalkoztatás elvének megvalósulását; részt vegyen a tartományi hatásköri és a Vajdaság pénzeléséről szóló törvény megalkotásában; kihasson a mikro-, kis- és közepes vállalatokat támogató intézkedések megfogalmazására; tevőlegesen járuljon hozzá a mezőgazdasági termelők és családtagjaik érdekeinek megvalósulásához; olyan megoldásokat kezdeményezzen, amelyek biztonságos és demokratikus környezetet teremtenek mindenki számára; részt vegyen olyan törvényi megoldások meghozatalában, amelyek a szociálisan érzékeny csoportok védelmét garantálják.
