Ugrás a tartalomra

Gazdaságfejlesztés

A Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) felkérésére, prof. Somogyi Sándor és prof. Nagy Imre vezetésével 2012–2015 közötti időszakban elkészült a Vajdasági Magyar Közösségek Terület- és Gazdaságfejlesztési Stratégiája és Akcióterve. Magyarország Kormánya 2015. november 18-án, meghozta az 1830/2015. (XI. 21.) számú kormányhatározatot a vajdasági magyar közösségek terület- és gazdaságfejlesztési stratégiájáról. A határozat többek között kimondja, hogy a kormány egyetért a stratégiával, valamint forrást biztosít a megvalósításhoz.    2016-ban indult el a külhoni nemzetrészek megmaradását szolgáló gazdaságfejlesztési program a Kárpát-medencében. A VMSZ által megálmodott és kiharcolt, Magyarország Kormánya által támogatott Vajdasági Gazdaságfejlesztési Program jelenleg a legnagyobb határon túli gazdaságfejlesztési program, amely úttörő a külhoni gazdaságfejlesztési programok megvalósítása terén, mintaként szolgál a hasonló külhoni programok megvalósításához. A program helyszíni megvalósítását a Prosperitati Alapítvány felügyeli.

A Prosperitati Alapítvány máig összesen 47 pályázati kiírást jelentetett meg 8 pályázati körben, mezőgazdaság, turizmus, falusi házvásárlás és vállalkozásfejlesztés kategóriákban. Az első és második fejlesztési ciklusban eddig összesen 14.400 pályázat érkezett be, melyből 12.591 támogatott.  Összegezve a kis-, közepes- és nagyértékű projektek számadatait, a projektek összértéke 86,1 milliárd forint, azaz 32,1 milliárd dinár. A megítélt vissza nem térítendő támogatás értéke közel 45,9 milliárd forint, azaz megközelítőleg 17,1 milliárd dinár.

A 12.591 sikeres pályázat 8004 entitáshoz, egyedi pályázóhoz köthető, amelyek megoszlása a következő: 5.404 bejegyzett mezőgazdasági termelő, 1.736 jogi személy, valamint 864 természetes személy. Települési megoszlás a nyertes pályázatok vonatkozásában: a programban résztvevő pályázók 175 településről nyertek támogatást, ami a 45 vajdasági önkormányzatból 39-et fed le, így elmondható, hogy Vajdaság minden magyarok lakta részén történt fejlesztés. Ugyanakkor nem állíthatjuk, hogy a támogatás koncentrálódna. A támogatott pályázatok számának alakulása az egyedi pályázók számához viszonyítva: 4811 pályázó egyszer (60%), 2.083 pályázó kétszer (26%), 865 pályázó háromszor (11%), 207 pályázó négyszer (2,59%), 37 pályázó ötször (0,4%), valamint 1 pályázó hat alkalommal (0,01%) adott be sikeres pályázatot. Megállapíthatjuk, hogy nem csak területi értelemben oszlott el egyenletes a támogatás Vajdaságban, de nagy számú egyedi pályázóhoz jutott el, hiszen az egy nyertes pályázattal rendelkező pályázók száma a legmagasabb az egyedi pályázók körében.

A megvalósított közel 300 millió eurós beruházási értékkel Magyarország az egyik legjelentősebb beruházóvá lépett elő Vajdaságban. A nyertes pályázatok elősegítik Vajdaság régiós szerepvállalásának erősödését, és egész Szerbia gazdaságának fejlődését.