Ismét van emlékművük az első világháborúban elesett szilágyiaknak

 A nyugat-bácskai településen ma emlékművet avattak az áldozatok emlékére a helyi templom kertjében.

Nyolcvan év elteltével ismét van emléktáblájuk az első világháborúban elesett szilágyiaknak. Az első Turul-szobrot 1944-ben lerombolták. A mostani fejlesztés megvalósítását a magyar kormány támogatta.
 

Szilágyin ma már mindössze 300-an élnek, de a helyiek tenni akarása határtalan. Francia Gyólai Klára 20 éve telepedett le a faluban. „Mondtam már többször is, hogy nemcsak azok a szilágyiak, akik jelenleg itt élnek, hanem azok is, akik kiköltöztek, külföldön vannak, ugyanúgy együttéreznek és ünnepelnek ma.”
 

Különleges alkalomra hívott a harangszó szombat délután a településen. A Szent István-templom kertjében nyolcvan év után újra áll a Turul-szobor, amely az első világháborúban elesett katonáknak állít emléket. Az emlékmű ötlete Bársony János nyugdíjas tanártól származik. „Régi képeket és emlékeket kezdtem gyűjteni Szilágyiról, felraktuk a honlapra, majd jött az ötlet, hogy minden, amit a Turulról összegyűjtöttem, felraktuk és ekkor jelentkeztek a lakosok, hogy hol van a Turul, miért nem lehet visszatenni, és akkor próbálkoztam a Magyar Kormány felé és elfogadták kérésemet.”
 

Az ötlet és a kivitelezés, illetve az emlékmű leleplezése között valamivel több mint egy év telt el. Az 1944-ig álló szobor mintájára készült el a mostani, amit Mrákovics Péter zombori szobrászművész készített. „Két dolog van: egy új szobor készítése vagy visszahozni a régit, ez két különböző dolog, úgyhogy törekedtünk a régit visszahozni az eredeti változatban, ahogy volt, sőt történészekkel is beszéltünk, hogy milyen módon volt ez szimbólumban kifejezve, tudjuk hogy Turul madár, úgyhogy egy kompromisszumot kötöttünk.”
 

A szoboravató ünnepséget szentmisével és művelődési műsorral gazdagították. Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke beszédében kifejtette, Szilágyi a hazához való ragaszkodást ünnepli. Mint fogalmazott, a Szózat első sora jelképezi az egymásba való kapaszkodást és a reménykedést. „Ennek állítottak szobrot nyolcvan évvel ezelőtt a szilágyiak, merthogy annak az 58 áldozata az első világháborúnak az hitt ennek a mondatnak a tartalmában. És a mondatnak a hívó szava volt az, ami a háborúba szólította őket, és az a meggyőződés, hogy a tettükkel hívek a hazájukhoz és az emberi végtisztesség megadása vezette a szilágyiakat nyolcvan évvel ezelőtt oda, hogy ezt a szobrot felállítsák.”
 

A most felavatott emlékműre hamarosan, az áldozatok nevét tartalmazó tábla mellé a Szózat első mondata is felkerül – hangzott el az eseményen.