Több bíróságunk lesz

Varga László: Az alapfokú bíróságok megállapításakor az igazságügyi minisztérium nem alkalmazta következetesen a saját maga által elfogadott kritériumrendszert

A Szerbiai Képviselőház szerda délelőtt folytatta a napirenden levő igazságügyi törvénycsomag elvi vitáját. Sorra került a bíróságok és ügyészségek hálózatáról szóló törvény módosítási javaslata is, amelynek értelmében a néhány évvel ezelőtt megszüntetett vajdasági Alapfokú Bíróságok közül Óbecsén és Zentán állna vissza önálló bíróság.

Az óbecsei Alapfokú Bíróság hatáskörébe tartozna Törökbecse, ahol bírósági egység működne. Magyarkanizsán és Adán pedig megszűnnének a jelenlegi bírósági egységek, és a két település a zentai Alapfokú Bíróság hatáskörébe kerülne.

Az igazságügyi reform előtt 138 alapfokú bíróság működött Szerbiában, ebből 104-et szüntettek meg. Az aktuális törvénymódosításban országos szinten a meglevő 34 helyett 66 alapfokú bíróságot határoztak meg, a jelenlegi 102 bírósági egység számát viszont 23-ra csökkentették.

A Vajdasági Magyar Szövetség alapvetően egyetért a bírósági hálózat koncepciójával, jelentette ki Varga László, a párt köztársasági parlamenti képviselője lapunknak nyilatkozva, majd hozzátette: néhány megoldással viszont nem ért egyet a párt, ezért ezek vonatkozásában módosítási indítványokat nyújtott be a VMSZ frakciója.

Az igaz, hogy az alapfokú bíróságok száma majdnem a kétszeresére növekedne, ugyanakkor bizonyos bírósági egységek megszüntetése miatt országos szinten negyven-egynéhánnyal csökkenne azoknak a községeknek a száma, ahol van bármiféle igazságügyi szerv, jegyezte meg Varga.

– Két dologgal nem értünk egyet. Amikor az igazságügyi minisztérium által kinevezett törvény-előkészítő munkacsoport hozzáfogott a munkához, akkor elfogadott egy kritériumrendszert, amely alapján később kidolgozta a törvénymódosítást.

A kritériumrendszer alapján több olyan községben is alapfokú bíróság jönne létre, ahol néhány vajdasági községhez viszonyítva ez kevésbé indokolt. Raškában és Dimitrovgradban is létrejönne alapfokú bíróság, ezek a községek azonban kisebbek, mint mondjuk Topolya, Magyarkanizsa vagy Kúla. Nem azt mondjuk, hogy Raškában és Dimitrovgradban ne legyen alapfokú bíróság, de amennyiben ott van, akkor rengeteg érv szól a magyarkanizsai, a topolyai vagy a kúlai létrejötte mellett.

Úgy véljük, hogy az alapfokú bíróságok megállapításakor az igazságügyi minisztérium nem alkalmazta következetesen a saját maga által elfogadott kritériumrendszert. A bírósági egységek tekintetében gyakorlatilag ugyanez a kifogásunk.

Számos olyan község van, ahol nem lenne annyira indokolt bírósági egységet működtetni, mint mondjuk Temerinben vagy Adán. Módosítási indítvány formájában azt javasoltuk, hogy a törvénymódosítási javaslat mentén visszaálló zentai Alapfokú Bíróság Csókával és Adával jöjjön létre.

Azzal, hogy Adán szerintünk bírósági egységnek kellene működnie. Azt is javasoltuk, hogy Magyarkanizsán jöjjön létre alapfokú bíróság, ehhez szerintünk Törökkanizsának kellene tartoznia. Topolya vonatkozásában szintén önálló alapfokú bíróság létrehozását javasoltuk.

Kúla tekintetében, amely a javaslat értelmében Verbászhoz tartozna, azt indítványoztuk, hogy Hódsággal együtt ott is legyen önálló bíróság. Egyébként utóbbi indítványunk az, amellyel kapcsolatban az igazságügyi miniszter már a vitában határozott nemleges választ adott. A Verbász és Kúla közötti kis távolsággal érvelt a miniszter javaslatunk ellen. Azt is kértük, hogy Temerinben maradjon meg a bírósági egység.

Kúla kivételével egyetlen javaslatunkra sem kaptunk elutasító választ. A parlamenti hangulatból kitűnik, hogy nem ismétlődik meg a 2008 végi helyzet, hogy a minisztérium minden egyes javaslatot visszautasít. Zárszavában az igazságügyi miniszter kijelentette: felismerte a törvényjavaslat azon pontjait, amelyek tekintetében megalapozottnak tűnnek a képviselői módosítási indítványok – foglalta össze Varga.

Azzal kapcsolatban, hogy a bíróságok és ügyészségek hálózatának ismételt megbolygatása mekkora fennakadásokat okozhat azok munkájában, a VMSZ képviselője kifejtette: mivel drasztikusan változik a bírósági hálózat, kezdetben biztosan lesznek nehézségek.

Egy ilyen jellegű szervezeti rendszerátszervezés nem mehet fennakadások nélkül, véli Varga, aki úgy értékeli, hogy az új rendszer hatékonyabb lesz a jelenleginél. Szinte elképzelhetetlen, hogy a jelenleginél kevésbé hatékonnyá váljanak a bíróságok, emelte ki a képviselő.

Megjegyzésünkre válaszolva, hogy az új rendszer megoldást nyújthat-e a néhány évvel ezelőtt bírói funkciójukat elveszítő, majd a Szerbiai Alkotmánybíróság döntésének értelmében azt visszanyerő bírák elhelyezésének problémájára, Varga elmondta: a minisztérium úgy készítette el az új szervezet rendszerének koncepcióját, hogy alapvető kiindulópontként tekintett arra a személyállományra, amely a szóban forgó alkotmánybírósági döntés által kialakult.

Azzal, hogy több százzal megnövekedett a bírák száma, azoknak a száma is több százzal nőtt meg, akiknek az ügyhátralékkal kell küzdeniük, jegyezte meg Varga, hozzátéve, hogy emiatt nem fog romlani az igazságügy hatékonysága. A koncepciót kidolgozó munkacsoport a legmesszebbmenőkig figyelembe vette, hogy ezek a bírák az ország mely területén, községeiben élnek, közölte Varga.