„Szerbiát nem veszélyezteti csőd”

A kormánykoalíció tagjai összehangolták a gazdasági válság enyhítésére vonatkozó elképzeléseiket – A szakértők szerint az intézkedések nem hozhatnak jelentős előrelépést

Megegyezett a szerb kormány a válságkezelő intézkedéscsomag lényegi elemeit illetően – jelentette ki tegnap újságíróknak nyilatkozva Ivica Dačić kormányfő. Elmondta, hogy még a mai nap folyamán is találkoznak majd a kormánytagok, hogy a válságkezelő program részleteit megvitassák.

Az intézkedések mindenekelőtt a kiadások csökkentésére irányulnak, és mindegyik minisztériumnak le kell mondania a költségvetésének egy részéről – közölte, nem pontosította azonban, hogy konkrétan a belügyminisztériumnál mekkora megtakarítást valósítanak majd meg.

– Mindegyik tárca rendelkezik olyan jellegzetességekkel, amelyek a megtakarítás egy sajátos formáját teszik lehetővé. Éppen erről folynak most az utolsó tárgyalások. Mivel már folyamatban van a pótköltségvetés kidolgozása, arra számítok, hogy a konkrét intézkedések hamar a kormány, majd a parlament elé kerülhetnek – fogalmazott Dačić.

Megerősítette, hogy biztosan nem lesznek majd gondok a bérek, nyugdíjak és egyéb juttatások kifizetésével, melyeket nem csökkentenek vagy fagyasztanak be, de jövőre a gazdaság reális növekedésével összhangban fogják csak tudni növelni e kiadásokat.

A miniszterelnök arról is beszámolt, hogy megalapították a közszféra átalakítási tervének elkészítésével megbízott munkacsoportokat, melyek nem kizárólag az állami adminisztrációval foglalkoznak majd, hanem a közvállalatok és a közszféra egyéb területeit is felülvizsgálják, s felmérve a lehetőségeket megállapítják, mely költségeket tudja továbbra is fedezni az állam, vagyis a polgárok. Dačić szerint a kormány meg fogja védeni az ország politikai és gazdasági stabilitását, s Szerbiát nem veszélyezteti a csőd.

A belgrádi sajtó tegnap arról cikkezett, hogy a hatalmi koalíció vezetői voltaképpen a vasárnap esti, három és fél órán át tartó megbeszélésük alkalmával jutottak közös nevezőre a válságkezelő intézkedéscsomagot illetően.

A Večernje novosti és a Blic napilapok értesülései szerint az eszmecserén a kormányfőn kívül még Aleksandar Vučić kormányfőhelyettes, Zorana Mihajlović, Verica Kalanović, Mlađan Dinkić, Jovan Krkobabić és Goran Knežević miniszterek, valamint Jorgovanka Tabaković bankkormányzó is részt vett.

Az információk szerint a vezetőség megállapodásra jutott a tekintetben, hogy két héten belül a képviselőház elé kell kerülnie a pótköltségvetés javaslatának, melynek már tartalmaznia kell a krízis enyhítését szolgáló takarékossági intézkedéseket is.

A Novosti szerint már e találkozót megelőzően is tudni lehetett, hogy nem a bérek és nyugdíjak befagyasztásáról fognak tárgyalni a magas rangú tisztségviselők, s hogy biztosra vehető az októberi félszázalékos emelés is. A lap prognózisa szerint jövőre a gazdaság fejlődési ütemével összhangban mintegy két százalékkal emelkedhetnek majd a bérek meg a nyugdíjak. A Blic információi szerint mintegy negyvenmilliárd dináros megtakarításról született döntés. A koalíciós partnerek a hírek szerint 175 átalakítás alatt álló vállalat jövőjéről is beszélgettek – az átalakítás folyamata jövő év június végéig tartana.

A témával kapcsolatban Aleksandar Ljubić, a gazdasági és pénzügyminisztérium államtitkára azt nyilatkozta a Tanjug hírügynökségek, hogy az átalakítás alatt álló vállalatok kapcsán kijelölt határidőket tiszteletben fogják tartani. A most beharangozott terv tartalmazni fogja minden egyes vállalat adatait, a foglalkoztatottak számát, és meg fogja határozni az átalakítás dinamikáját, vagyis a tenderek kiírásának az idejét, a csődeljárási folyamatok elindítását, vagy jól működő, de korábbi adósságokkal terhelt vállalatok esetében új programok elindítását.

A szóban forgó 175 vállalatnál ma több mint ötvenezren dolgoznak, s mindegyikről külön-külön kell gondot viselni. Ljubić közölte, hogy az állam e cégek miatt mintegy 750 millió eurós kiadásnak van kitéve évente, s ekkora teherrel más, a miénknél sokkal gazdagabb államok sem lennének képesek megbirkózni.

LÉPÜNK, HA FÁJ IS

Milenko Dželetović, a Szerb Haladó Párt Gazdasági Tanácsának vezetője a közszolgálati médiának adott nyilatkozatában úgy fogalmazott, hogy nincs az a fájdalmas lépés, amelyiket populista vagy egyéb okokból ne tenne meg a kormány a költségvetési hiány csökkentése érdekében, melynek a bruttó hazai termék 4,7 százalékát kell kitennie a pótköltségvetési tervek szerint. Mint mondta, csak az kaphat majd szubvenciót a jövőben, aki gazdasági logikával valóban bizonyítani tudja, hogy kifizetődő vállalkozást folytat.

A jelenlegi kormány óriási problémája az, hogy miközben törlesztenie kell a korábbról felgyülemlett adósságokat, befektetéseket vonzó üzleti légkört is tudnia kell teremteni – állapította meg a haladó párt tisztségviselője.

Čedomir Jovanović, a Liberális Demokrata Párt elnöke a gyengeség bizonyítékaként értékelte a kormány által beharangozott krízisellenes intézkedéseket. Bejelentette, hogy pártja egy alternatív reformmodellt fog felkínálni rövidesen, mert nem lehet kilábalni a válságból úgy, hogy újraosztják a minisztériumok között a pénzeket. Az LDP most is azt hangsúlyozza, amit már öt évvel ezelőtt is sürgetett: a hazai befektetések számának növelését, az állami bürokrácia csökkentését, a versenyképesség növelését, az alacsony inflációt, a magánszektor adóterheinek lefaragását.

GYÁVA KOALÍCIÓK

A gazdasági elemzők szerint sem elegendő a válság enyhítéséhez az, amit a kormány tenni akar. Milojko Arsić, a Belgrádi Egyetem Közgazdasági Karának tanára szerint lehetséges a harminc-negyvenmilliárd dináros tervezett megtakarítás a kiadások, szubvenciók, közbeszerzések csökkentése révén, mindez azonban a kereslet csökkenéséhez vezet majd, s így negatív kihatással lesz a gazdaságra. Megszokottnak nevezte, hogy a koalíciós kormányok nem eléggé bátrak a merészebb lépések megtevéséhez, hisz mindegyik koalíciós partner a maga szavazótáborának az érdekeit próbálja védeni.

Ljubomir Madžar közgazdász alacsonynak nevezte a tervezett megtakarítás összegét, mely továbbra is magas deficitet tesz lehetővé. Meglehetősen furfangosnak nevezte a kormány azon döntését, hogy fél százalékkal emelje a béreket és a nyugdíjakat, ez a fél százalék ugyanis, mint mondta, semmit sem ér a tizenkét százalékos éves infláció mellett.