Részleges siker
Varga László: Továbbra is feladatunknak tekintjük a topolyai bíróság visszaállításának a kiharcolását és egyéb téves megoldások kijavítását
A Szerbiai Képviselőház szerdán elfogadta a bíróságok és ügyészségek hálózatáról szóló törvény módosítását. Így a jövőben az eddigi 34 helyett 66 alapfokú bíróság fog működni az országban, a 102 bírósági egység száma viszont 29-re csökken. Az alapfokú ügyészségek számát 34-ről 58-ra növelték. Bizonyos alapfokú ügyészségeknek két bíróság területén lesz hatáskörük. A módosítások nem érintették a szabálysértési bíróságokat, ezeknek a hálózata továbbra is 44 bíróságból tevődik össze. A törvény 25 felső, 16 gazdasági és négy fellebbviteli bíróságot határoz meg.
A vajdasági magyar közösség szempontjából fontos, hogy a 2008-ban megszüntetett bíróságaink közül a Vajdasági Magyar Szövetség közbenjárása nyomán Zentán és Óbecsén visszakapjuk az alapfokú bíróságot. Az óbecsei Alapfokú Bíróság hatáskörébe tartozik Törökbecse, ott bírósági egység működik majd. Magyarkanizsán és Adán megszűnnek a jelenlegi bírósági egységek, és a két település a zentai Alapfokú Bíróság hatáskörébe kerül. A módosított törvény 2014. január 1-jén lép hatályba, addig minden bíróság és ügyészség az eddigiek szerint folytatja munkáját. Azokban a bírósági egységekben, amelyek megszűnnek, ügyintéző irodák fognak működni addig, amíg a közjegyzők el nem kezdik a munkájukat.
Annak ellenére, hogy a VMSZ közbenjárása nyomán két magyarlakta településen újra alapfokú bíróság fog működni, a párt köztársasági frakciója mégsem elégedett, mivel a parlament nem fogadta el a benyújtott módosítási indítványaikat. Ezért a párt képviselői a törvénymódosítás ellen szavaztak. Varga László, a VMSZ képviselője emlékeztetett, hogy kilenc módosítási indítványukból talán az volt a legfontosabb, hogy Temerinben maradjon bírósági egység, Topolyán ne bírósági egység, hanem alapfokú bíróság legyen, Magyarkanizsán pedig vagy alapfokú bíróság alakuljon, vagy ne szűnjön meg a bírósági egység.
– A parlamenti vitában nem hangzott el magyarázat, hogy miért nem támogatják az indítványainkat. A vitán kívül az igazságügyi miniszter egyedül Magyarkanizsát említette. A település vonatkozásában az alacsony ügyfélszámra hivatkozott. Megmutatta a bírósági statisztikát, és ebből az derült ki, hogy az elmúlt évben a magyarkanizsai bírósági egységben egy peres ügy indult havonta. Az igazságügyi miniszter ez alapján kijelentette, hogy ilyen ügyszámmal Magyarkanizsa nem jogosult sem alapfokú bíróságra, sem bírósági egységre. Hitetlenkedve szembesültünk ezekkel a számokkal, hiszen mondjuk, 2007-ben, 2008-ban vagy 2009-ben havi 30-35 peres ügy indult Magyarkanizsán. Utánajártunk a dolognak, és kiderült, hogy amióta Magyarkanizsán bírósági egységgé degradálódott a községi bíróság, azóta a magyarkanizsai ügyfelek a szabadkai Alapfokú Bíróságon adják be kereseteiket. Így teljesen téves a statisztika, amelyből úgy tűnik, hogy Magyarkanizsa polgárai nem folytatnak polgári pereket. Egyébként hiszem, hogy ez nem csak Magyarkanizsán probléma. Mindezzel bizonyítást nyert az, amiről már 2008-ban beszéltünk. Jelesül, azzal, hogy 2008-ban 34-re csökkentették az alapfokú bíróságok számát, és meghagytak 102 bírósági egységet, olyan folyamatot indítottak el, amelynek egyedül az lehetett a következménye, hogy a bírósági egységek száma most ilyen drasztikusan csökken. Az embereket leszoktatták arról, hogy helyben lehet bírósági ügyeket intézni. Még ott is, ahol volt bírósági egység, ott sem ahhoz fordultak az emberek – fogalmazott Varga.
A VMSZ képviselője mindehhez hozzáfűzte, hogy a jövőben is feladatuknak tekintik a topolyai bíróság visszaállításának a kiharcolását. Varga egyébként nem kételkedik abban, hogy a bíróságok és ügyészségek hálózatáról szóló törvény néhány éven belül ismét napirendre kerül. Ezért akkor próbálják majd meg korrigálni a most felálló hálózatot azokon a helyeken, amelyeken nem értenek egyet a megoldásokkal, hangsúlyozta Varga.
A parlament a bíróságok szervezetéről, a bírákról, valamint az ügyészségekről szóló törvények módosítását is elfogadta. Ezek szintén január 1-jén lépnek hatályba.
