A polgárok zöme az EU mellett
A megkérdezett szerbiaiak 51 százaléka támogatja az uniós csatlakozást – Eduard Kukan: 2022 előtt Szerbia nem lesz az Európai Unió tagja
Az európai uniós csatlakozás támogatottsága nőt, az ellenzők száma viszont csökkent, derült ki szerdán abból a felmérésből, amelyet a szerb kormány Európai Integrációs Irodája készített. A felmérés szerint amennyiben ma kerülne sor a népszavazásra, a kérdésre, hogy „Támogatja-e Szerbia EU-s csatlakozását?” a polgárok 51 százaléka szavazna igennel, ez pedig egy százalékos támogatottsági növekedést jelent a 2012-es felméréshez képest.
A polgárok 22 százaléka szavazna nemmel, az ő számuk viszont két százalékkal csökkent. A válaszadók 20 százaléka nem venne részt a népszavazáson, míg a polgárok 7 százaléka nem tudja mit válaszolna.
– A támogatottság növekedése és az ellenzők számának csökkenése a csatlakozási tárgyalások sikeres kezdetével magyarázható – áll az iroda közleményében.
A felmérésben résztvevő személyek 44 százaléka szerint Szerbia számára az EU-csatlakozás jó, 26 százaléka szerint rossz, míg 29 százaléka szerint se nem jó, se nem rossz. A polgárok túlnyomó része, 68 százalékuk szerint az EU-csatlakozáshoz szükséges reformokat akkor is végre kellene hajtani, ha azok nem lennének a csatlakozás feltételei. Véleményük szerint a reformokat a polgárok jóléte és az állam rendbehozása miatt is végre kellene hajtani. A válaszadók 39 százaléka a korrupció elleni harcot a legjelentősebb reformok közé sorolja.
A felmérés szerint annak ellenérte, hogy a korábbi felmérésekkel szemben csökkent azok száma, akik szerint Koszovó az EU-csatlakozás feltétele, a polgárok 39 százaléka szerint Szerbia EU-s csatlakozási folyamatában Koszovó a legjelentősebb akadály. A megkérdezettek 70 százaléka szerint a Belgrád és Pristina közötti nézeteltéréseket akkor is meg kellene oldani, ha azt az EU nem követelné.
A válaszadók 38 százaléka szerint az EU politikája nehezíti meg a csatlakozást, 12 százaléka szerint a szerbiai vezetőség alkalmatlansága, míg 11 százaléka szerint a polgárok mentalitása és a változásoktól való félelem. A közvélemény-kutatásból kiderült, hogy a polgárok 34 százaléka a csatlakozás miatt tovább képezné magát, ez a szám pedig 7 százalékkal nagyobb mint az előző felmérés eredménye. A lakosság 44 százaléka szerint az EU-tagság a fiatalok számára jelent jobb jövőt, 42 százaléka jobb munkalehetőségeket vár, míg 40 százalékuk az EU határain belüli szabadabb mozgást jelölte meg fő támogatási érvnek.
A felmérés szerint a polgárok nincsenek tisztában azzal, hogy az elmúlt 13 éveben kik voltak Szerbia legfőbb támogatói, miközben a nyilvános adatok szerint 2000-től 2010-ig az EU és tagországai 4,5 milliárdot fordítottak Szerbiára.
A felmérést a szerb kormány Európai Integrációs Irodája 2013 decemberében készítette el és az Eurobarometer szabályainak megfelelően 1038 nagykorú személy vett részt benne. Az iroda 2002 óta készíti el a közvélemény-kutatást, amelyben a polgárok EU-val kapcsolatos álláspontját szondázza.
MÉG NYOLC ÉV
Egyes szerbiai politikusok rendkívül lelkesek, de reálisnak kell lenniük, Szerbiának az EU-csatlakozás elérésére legalább nyolc évre van szüksége, vélekedett Eduard Kukan, az Európai Parlament szerbiai, koszovói, montenegrói, boszniai és albániai delegációjának szlovák elnöke.
– Csodák történnek, de ritkán. Végig kell járni a harmincöt fejezet mindegyikét. Ez egy rendkívül lassú adminisztrációs eljárás. Csupán az átvilágítás jövő tavaszig fog tartani – mondta Kukan.
Hozzáteszi, hogy a választások kiírása Szerbia belügye, de ezt követően minden erőfeszítéssel a sikeres EU-integráció folytatásán kell dolgozni. Szavai szerint fontos, hogy a belpolitikai helyzet ne befolyásolja negatívan a jelenlegi szerb kormány által elért eredményeket az EU felé vezető úton.
– Amit ígértek, azt meg is tették – fejtette ki Kukan.
A politikus megjegyezte, hogy Szerbiának nem kell feltétlenül teljesítenie mindazt, amit Brüsszel kér tőle, hanem figyelmesen elemezni kell, hogy melyek az ország érdekei és azokért kell harcolni. – Ha úgy gondolják, hogy igazuk van, akkor nem kell mindenképpen elfogadni azt, amit a tárgyalások során elsőként ajánlanak majd. Saját országukat, mezőgazdaságukat, szállítmányozásukat, a környezetet, a népük érdekeit kell védeniük. Ezért fontos, hogy a tárgyalási csoportjuk erős legyen és hogy tudják azt, mi is a cél – mondta Kukan.
Kiemelte, Belgrádnak nem szabad elfelejtenie, hogy a tárgyalásban két egyenrangú fél vesz részt. Hozzátette, tudatában kell lenni, hogy olyan kérdésekről folyik majd a tárgyalás, amelyeknek hatása lesz a polgárok mindennapi életére, és mindezt tapasztalatból mondja, mint Szlovákia egykori külügyminisztere, aki már keresztülment az egész folyamaton.
