Ugrás a tartalomra
2021.04.23 - 21:10

Nyelvi vagy jogi kérdés?

Közvita a bunyevác nyelv hivatalos használatba vételéről
Nyelvi vagy jogi kérdés?

Pénteken a Városháza dísztermében, a bunyevác nyelv hivatalos használatba vételéről szóló közvita keretében, nyilvános értekezletet tartottak. Az eseményen a képviselő-testület tagjai, a nemzeti tanácsok, a civil szervezetek és intézmények vezetői mondhatták el véleményüket a javaslatról.

A nyilvános értekezletet dr. Pásztor Bálint, a városi képviselő-testület elnöke nyitotta meg, aki egy rövid bevezetőben ismertette az értekezlet előzményeit. Elmondta, hogy a bunyevác nyelv hivatalossá tételét Stevan Bakić polgármester kezdeményezte. Az erről szóló közvita e hónap 9-én kezdődött el. A vkt elnöke hozzátette, hogy péntek reggelig 88 javaslatot, észrevételt nyújtottak be a bunyevác nyelv hivatalossá tételével kapcsolatban.

A nyilvános értekezleten először a vkt képviselői, majd a horvát és bunyevác nemzeti tanács tagjai mondták el álláspontjukat. Elsőként Tomislav Žigmanov, a Vajdasági Horvátok Demokratikus Szövetségének képviselője szólalt fel, aki szerint önálló bunyevác nyelv nem létezik. Kiemelte, azt, hogy a bunyevácok a horvát nemzethez tartoznak, egyedül Szerbiában kérdőjelezték meg. Rámutatott arra, hogy mit tekintünk nyelvnek, annak nyelvtudományi kritériumai vannak. Elmondta, hogy az általuk felkért szakértők döntő többsége a bunyevác nyelvet a horvát nyelv egyik nyelvjárásának tekinti. Dragan Kopunović, a Bácskai Bunyevácok Szövetségének képviselője üdvözölte a módosítási javaslatot. Kiemelte, hogy a bunyevácok már több, mint háromszáz éve élnek Vajdaságban, saját nemzeti tanáccsal, zászlóval, népszokásokkal és saját nyelvvel rendelkeznek. Veljko Vojnić, a Szerb Haladó Párt képviselője felhívta a figyelmet, hogy az alkotmány és a törvények mindenkinek biztosítják a nemzeti hovatartozás szabad kinyilvánítását.

Jasna Vojnić, a Horvát Nemzeti Tanács elnöke felszólalásában azt hangsúlyozta, hogy senkitől nem vitatja el a jogát, hogy bunyevácként élje meg nemzeti identitását, de hozzátette, hogy az szubjektív fogalom. A bunyevác nyelv hivatalossá tételével szerinte pozitívan diszkriminálják a bunyevác közösséget, míg negatívan diszkriminálják a horvátot. Az erről szóló döntéssel ugyanis megváltozik a horvát lakta területek etnikai összetétele. Feltette a kérdést: Mi lesz a horvát közösség háromnegyedével, azokkal a bunyevácokkal, akik horvátnak vallják magukat? Felhívta a figyelmet, hogy a módosítási javaslattal megsértik azt a 2004-ben megkötött szerb–horvát bilaterális egyezményt is, amelyben Szerbia kötelezte magát arra, hogy nem tesz olyan lépéseket, amely veszélyezteti a horvát közösség létét. Dr. Suzana Kujundžić Ostojić, a Bunyevác Nemzeti Tanács elnöke ezzel szemben azzal érvelt a módosítás mellett, hogy Észak-Bácskában, főleg Szabadkán számos írott történelmi forrása fellelhető a bunyevác nyelvnek. Emellett a bunyevác nyelvet már oktatják az iskolákban, külön nyelvi kurzusokon tanítják, bunyevác nyelvű tankönyvek, sajtótermékek jelennek meg. Elismerte, hogy a módosítási javaslattal valóban pozitívan diszkriminálják a bunyevác közösséget, hiszen Szabadkán a bunyevácok aránya nem éri el a hivatalos nyelvhez szükséges 15 százalékot. Hozzátette, hogy a pozitív diszkriminációt azonban lehetővé teszik az ország törvényei, és például a makedón nyelv esetében már alkalmazták is azt.

Az értekezleten az előterjesztő álláspontját Sava Stambolić, Szabadka polgármesterének kabinetfőnöke védte, aki a felmerült kritikákra és észrevételekre reagálva leszögezte: a bunyevác nyelv kérdését kizárólag jogi természetű vitaként fogja fel. A bunyevác nyelv hivatalossá tételével ugyanis azt szeretnék biztosítani, hogy az a közel hétezer szabadkai polgár, aki bunyevácnak tartja magát, hivatalosan is használhassa anyanyelvét az önkormányzat területén. Hozzátette, hogy az elmúlt húsz évben a bunyevác tudományos intézmények szakemberei már elvégezték a bunyevác nyelv szabványosításának folyamatát. Ez alapján tehát a bunyevác már külön nyelvnek tekinthető.

Az önkormányzati képviselők és nemzeti tanácsok vezetői után a civil szervezetek és intézmények vezetői mondták el észrevételeiket. A közvitáról szóló jelentés a Szabadkai Városi Tanács elé fog kerülni.

Szerző (Forrás)
Magyar Szó, pasz
Többi hír