Ugrás a tartalomra

Nemzeti ünnepeink összekötnek

Petőfi-szobrot avattak Királyhalmon
Nemzeti ünnepeink összekötnek

A MOZDULJ! PETŐFI! nevet viselő vajdasági Petőfi 200 programsorozat részeként tavaly három köztéri Petőfi-szobrot avattak Vajdaságban, míg ma a királyhalmi Petőfi Sándor Általános Iskola udvarában is felavatták a kétszázegy évvel ezelőtt született költő mellszobrát. A mellszobor Lantos Györgyike Sára, magyarországi szobrászművész alkotása. A szobor avatóünnepségén beszédet mondott Potápi Árpád János, Magyarország miniszterelnökségének nemzetpolitikáért felelős államtitkára, valamint dr. Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke.

Királyhalom több szállal kötődik Petőfi Sándorhoz, ugyanis az általános iskola mellett a helybeli művelődési egyesület is a „lánglelkű költő” nevét viseli, ugyanakkor Petőfi körtefája is az iskola udvarában áll. A szobor felállítását a Szekeres László Alapítvány pályázata tette lehetővé, amelyen a királyhalmi Homokszem Civil Szervezet sikeresen vett részt.

Petőfi Sándor mellszobrának avatóünnepsége a Himnusszal vette kezdetét, amit a királyhalmi pedagóguskórus, a gyermekkórus és az Ezerjó vegyeskar közös előadásában hallhattuk.

Potápi Árpád János felszólalásában a nemzeti ünnepek fontosságát hangsúlyozta.

– A magyarságnak nincs még egy olyan kiemelt napja, mint március 15-e, hiszen ez egy olyan történelmi időpont, amely összefogja a magyarokat, bárhol is éljünk a nagyvilágban. Bennünket nemcsak a közös nyelvünk, kultúránk, történelmünk, hagyományaink kötnek össze, hanem a nemzeti ünnepeink is. Minden magyar szabadságmozgalom célja, kezdve a török időszaktól, Bocskaitól, Bethlentől, a Rákócziakig, folytatva 1848-cal, majd 1956-tal, ugyanaz volt, a magyar nemzeti függetlenség megőrzése, elérése, a magyar nemzet megmaradása, nemzeti hagyományaink tiszteletbe vétele, és az, hogy ez az ország, ez a nemzet az önálló törvényei alapján tudja megélni a mindennapjait. Amikor Petőfi-szobrot avatunk, nemcsak Petőfi Sándorra emlékezünk, hanem emlékezünk a történelmünk nagyjaira is, és azokra a névtelen hősökre is, akik ha kellett, az életüket áldozták fel az 1848-as szabadságharcban, az első, vagy a második világháborúban, vagy más forradalmi eseményekben, és természetesen megemlékezünk a nagyszüleinkről, dédszüleinkről is, azokra az emberekre, akiknek köszönhetően ma itt vagyunk, és együtt emlékezhetünk, akik mindig is hallatva a hangjukat, vagy csendben, de mindig gerincesen kiálltak a magyarságuk mellett. Petőfi Sándor nekünk őket is jelenti – mondta az államtitkár, aki azt is kifejtette, hogy a költő egy népmesei hős, aki életével az egész magyarságot szimbolizálja, és azt is illusztrálja, hogy a magyarság nem származás, hanem vállalás kérdése, hisz Petőfi szerb és szlovák szülőktől származott, de büszkén vallotta magát magyarnak.

Pásztor Bálint szavai szerint Petőfi mellszobra méltó helyre kerül.

– A királyhalmiak nyugalmat és jó életkörülményeket érdemelnek. Ez az alapfeltétele annak, hogy létezni, dolgozni, családot alapítani lehessen, hogy a gyermekeinket biztonságban tudhassuk, hogy tanulhassanak, hogy értékeket tapasztaljanak, és később ők maguk is értékeket teremthessenek. Ez a közösség békességet és fejlődést érdemel, a VMSZ ezt tűzte ki célul, és ennek körülményeit folyamatosan meg is teremti. Erőt ad kitartásunkhoz nemzeti nagyjaink emlékezete, március 15-e tisztelete, a márciusi ifjak bátorsága, az ország összefogása a nemzeti célokért és eszmékért, mert 1848. bebizonyította, hogy tehetünk magunkért, összefogással, és ha a nemes ügy érdekében a különbségeket félre tudjuk tenni, nagy dolgokra vagyunk képesek. Annak a nemzetnek vagyunk része, amelynek nyelvén Petőfi Sándor a verseit írta, aki költészetével és forradalmi szellemével nemzeti kultúránkban örök nyomot hagyott, akinek a neve a magyar forradalommal és szabadságharccal összeforrt, akinek szenvedélyes hazaszeretete, igazság- és szabadságvágya korát és az utókort egyaránt megihlette, műveinek örök érvényű üzenete, csodálatos nyelvezete nemzeti kincsünk. Neki állítunk most Királyhalmon emléket. Méltó helyre kerül a mellszobor a Petőfi Sándor nevét viselő iskola udvarában, ahol már növekszik az intézmény pályázaton nyert Petőfi körtefája. Petőfi neve a magyar nemzeti köztudatban nem halványul, ezt bizonyítják köztéri szobrai is, amit nem emlékeztetőül, hanem az iránta érzett tiszteletünk jeléül állítunk – fogalmazott Pásztor Bálint.

A mellszobrot a királyhalmi általános iskola diákjai leplezték le, majd Koleszár József plébános áldotta meg. A szobrot ezt követően Potápi Árpád János és Pásztor Bálint koszorúzta meg. A program folytatásában a Petőfi Sándor Általános Iskola diákjainak énekes, verses összeállítását hallgathatták meg az érdeklődők. A rendezvény a Szózattal zárult.

Az esemény szervezője a Magyar Nemzeti Tanács, a Szekeres László Alapítvány, valamint a királyhalmi Homokszem Civil Szervezet volt.
 

Szerző (Forrás)
Magyar Szó, bem
Többi hír
Együttműködő nemzet – A határon túli magyarság helyzete és jövője címmel tartottak Szabadkán, a Városháza dísztermébe
Közép–Európában egyedülálló a magyar nemzetpolitika