Még a végén kiderül... -- Pásztor István a Vergődő madár ellopása, a csúrogi emlékmű megrongálása kapcsán:

,,A Vergődő madár ellopása után joggal merül fel az igény, hogy meg kellene védeni nem csak ezt, hanem a többi ilyen szobrot is. Terveznek ez ügyben lépéseket tenni?
-- Nekem az az érzésem, hogy folyamatos szerepzavarban vagyunk. Az egész dolog úgy néz ki, mintha az egész a mi felelősségünk lenne. A mi felelősségünk az, hogy föltárjuk a múltat, és ez rendben is van, hogy szembesítsük a társadalmat a 40-es évek történéseivel, ez is rendben van. A mi felelősségünk az, hogy megteremtsük a lehetőségét, hogy méltóképpen rakhassuk le a kegyelet virágait. És a mi felelősségünk az, hogy az emlékmű ott maradjon. És ettől kezdve a mi felelősségünk az is, hogy ha ellopják, akkor megtaláljuk a tetteseket? Hogy is van ez? Ami a vergődő madarat illeti: azt a szabadkai önkormányzat állíttatta. Azt várjuk el a városvezetéstől, hogy járjon el annak érdekében, hogy az emlékmű visszakerüljön a helyére, és kérdezem én, ki akadályozza meg a szabadkai önkormányzatot abban, hogy bekamerázza az emlékművet. Ha a városközpontban megrongálnák Jovan Nenad emlékművét, akkor is ilyen intenzitással keresnék az elkövetőket? Vagy például a csúrogi emlékmű... azt a szerb állam emeltette. Hát nem az a világ rendje, hogy az állam gondoskodjon róla? Kameráztassa be, vágassa le a füvet, söpörje föl a környékét... ez egy köztéri szobor. Áttolni a felelősséget... A végén kiderül, hogy a magyar közösség felelős a magyar áldozatokért is. Hol van akkor ennek a történetnek a vége? Ezért gondolom, hogy nagyon beteges az az elképzelés, hogy az MNT-nek kell lépni, hogy legyen kormányrendelet. Ezért nem mi vagyunk a felelősek. az állam mulasztásáért nem vállalhatunk felelősséget."