A legfejlettebbektől tanulhat Vajdaság

A közös erőbevetéssel indított projektumok jelenthetik a kiutat a gazdasági kátyúból – Pásztor István: Lényegtelen, hogy gazdasági, pénzügyi vagy politikai krízisként definiáljuk a jelenlegi válságot, valójában minduntalan a szabadságot és a demokráciát ért kihívásokról beszélhetünk

Az Európa négy motorja néven ismert európai regionális gazdasági kezdeményezés képviselői háromnapos vajdasági látogatásra érkeztek hétfőn. Újvidéken több tanácskozáson is részt vesznek, elsőként a tartományi kormány és parlament képviselői fogadták őket.

Az Európa négy leggazdagabb régióját felölelő csoportosulásnak a francia Rhône-Alpes, a spanyol Katalónia, az olasz Lombardia és a német Baden-Württemberg tartományok a tagjai. Tisztségviselőik a tartományi kormányban tanácskoztak a politikai-gazdasági együttműködés, a Vajdasággal megvalósított kapcsolatok elmélyítésének lehetőségeiről.

A konferenciát megelőzően dr. Bojan Pajtić tartományi kormányfő és Pásztor István, a képviselőház elnöke is reményének adott hangot, hogy a tartalmas összejövetelt, a nézőpontok egyeztetését a jövőben az eddiginél is gyümölcsözőbb kapcsolatok követik.

– Az hogy Újvidéken zajlik Európa négy motorjának a konferenciája bizonyítja, mekkora tekintélyt élvez Vajdaság. A magát képviseltető négy európai régiónak együtt negyvenszer magasabb a bruttó hazai terméke, mint Szerbiának.

A mai megbeszéléseknek mindenképp választ kell adniuk arra a kérdésre, hogyan tudná Vajdaság a jövőben még inkább hasznát látni a közös európai projektumoknak, különösen a Duna-stratégia keretén belüli kezdeményezéseknek – fogalmazott Pajtić.

Bojan Pajtić kifejtette, hogy a megújuló energiaforrások, a biomassza kihasználási lehetőségeiről is tárgyalnak majd a vendégekkel. Hozzátette: az európai tapasztalatok, a technológia elsajátítása és a pénzügyi alapok nyújtotta lehetőségek közös kiaknázása is lényeges témák.

– Kapcsolataink politikai vetületei is fontosak abban az értelemben, hogy ezek a régiók lobbizhatnak a jövőben Vajdaság érdekeiért. Ne feledkezzünk meg arról, hogy 2014 és 2020 között új európai büdzsé áll majd a pályázatok rendelkezésére, s e téren is jól jön a segítség, az együttműködés a kontinens legfejlettebb régióival.

A konferencián megtartott beszédében Pajtić emlékeztetett arra, hogy Európa négy motorjának az előző találkozóira Kínában, az Egyesült Államokban, Indiában, Brazíliában, Marokkóban és Csehországban került sor.

Úgy fogalmazott, most a Duna az, amely lehetőséget nyújt a kapcsolatok fejlesztésére. Arra kérte a régiók képviselőit, hogy a befektetőkhöz juttassák el Vajdaság üzenetét, mely a közös vállalkozások iránti nyitottságról, a szociális-gazdasági fejlődés szavatolásáról szól. Célunk, hogy megismerjük egymást, az együttműködjünk, és ezáltal megteremtsük a közös fejlődés lehetőségeit – hangsúlyozta a tartományi kormányfő.

ÁLMODJUK ÚJRA A MÚLT SZÁZAD ÁLMAIT!

Pásztor István arról beszélt, mennyire fontos, hogy egy ilyen tanácskozást éppen Újvidéken szervezhettek meg. Mint mondta, a tanácskozás középpontjában egy kihívásokkal teli kérdés, a Duna menti régiók együttműködésének kérdése áll.

– Realisztikus kihívásnak tekintem ezt, mely a következő tíz-tizenöt évet biztosan meg fogja határozni. Azokkal beszélgetünk ma, akikkel az előttünk álló tíz–tizenöt évben bizonyára sokkal hatékonyabban fogunk együttműködni, mint eddig. A tárgyalásokat folytatni kell, s azoknak végül közös érdekünket szolgáló projektumokat kell eredményezniük – közölte.

Adam Michnik lengyel írónak a beszélő békáról szóló történetéhez hasonlította azt a helyzetet, mellyel Szerbia ma szembesülni kényszerül az európai integrációs folyamat útján. A történetben az egyik labdázó fiú az elgurult labda után kutatva egy békára bukkan, amelyik közli vele: valójában egy hercegnő, s ha megcsókolja, visszaváltozik, s boldogan élhet vele hercegként élete végéig. A fiatal zsebre vágja a békát és labdázik barátjával tovább.

A béka egy idő után megszólal: – Elnézést, biztosan elfelejtette, de én egy gyönyörű hercegnő vagyok, s ha megcsókol, boldogan és gazdagságban élhetünk. A fiú erre nyugodtan azt válaszolja: – Én már azokban az években vagyok, amikor kedvemre valóbb, ha van egy beszélő békám, minthogy új feleségem legyen.

Pásztor megjegyezte: az Európai Unió ajtaján kopogtató államok hasonló helyzetben vannak, mint a történetben szereplő beszélő béka, és az EU az, amelyik még nem szánta el magát a csókra.

– Minden európai dilemma, minden új stratégia keresése egyetlen kérdésre egyszerűsíthető le: van-e elég ereje az EU-nak ahhoz, hogy a XXI. században ismét megálmodja azt, amit a múlt század közepén egyszer már megálmodott.

A szabadságról és a demokratikus fejlődésről szóló álom ez. Lényegtelen ugyanis, hogy gazdasági, pénzügyi vagy politikai krízisként definiáljuk a jelenlegi válságot, valójában minduntalan csakis a szabadság és a demokrácia kihívásairól beszélhetünk – állapította meg a parlament elnöke.

Úgy fogalmazott, a berlini fal ledöntésekor, a ma már mitikusnak tűnő 1989-ben az EU nemcsak arra a kérdésre kereste a választ, hogy kik vagyunk, hanem feltette azt a kérdést is, hogy kik szeretnénk lenni.

– Ma Szerbia keresi a válaszokat ezekre a kérdésekre: mit szeretnénk, mivé szeretnénk válni? A jogállamiság által meghatározott politikai közösség kívánunk lenni. Olyan közösség, amelyik tisztában van azzal, hogy a demokrácia nem egyenlíthető ki a szabadsággal, de azzal is, hogy a demokrácia a törvénybe írt szabadságot jelenti – húzta alá beszédében Pásztor István.

JELZÉS SZERBIA FELÉ

A találkozó folytatásaként a németországi Baden-Württemberg, az olaszországi Lombardia, a spanyolországi Katalónia és a franciaországi Rhône-Alpes képviselői ismertették régióik gazdasági teljesítményét, kitérve a Vajdasággal való együttműködési lehetőségekre is.

Peter Friedrich, Baden-Württemberg európai és nemzetközi ügyekkel megbízott minisztere szerint maga a tény, hogy a konferencián jelen van az EU négy erős régiójának képviselője, továbbá a romániai, a magyarországi és a horvátországi szomszédos régiók képviselői is, azt bizonyítja, hogy a regionális kapcsolatok meghatározó fontosságúak az európai integráció szempontjából. A Duna menti államok közötti kapcsolatok erősítése valójában az integrációs folyamat érdekeit szolgálja – tette hozzá.

– A makroregionális stratégia a határon átnyúló együttműködés új lehetősége Európában. A kutatási-fejlesztési és információs-technológiai területeken az Újvidéki Egyetem jelentős tapasztalatokat szerzett, amelyeket megoszthat velünk” – mondta Baden-Württemberg európai és nemzetközi ügyekkel megbízott minisztere, majd hozzátette: – Vajdaság kedvező földrajzi helyzete, multikulturális jellege vonzóvá teszi a régiót, de mi nem csak ezért gyűltünk ma össze Újvidéken. Horvátország uniós csatlakozásával jelzést szeretnénk küldeni Szerbiának európai perspektívájáról a Duna menti régióban.

Vincent Degert az Európai Unió szerbiai küldöttségének vezetője szerint az elmúlt időszakban tanúi lehettünk annak, hogy az európai közösség kifejezte bizalmát a Nyugat-Balkán térsége iránt. Az Európai Unióhoz való csatlakozás nagyon nehéz feladat – emelte ki Degert. Sok feladat vár még Szerbiára, hiszen a szomszédos országokkal minél jobb kapcsolatokra kell törekednie, ez azonban Pristina esetében nem kis kihívás, ám az ország nagy eredményeket ért el ezen a téren.

Ki gondolta volna évekkel ezelőtt, hogy Dačić és Thaçi rendszeresen találkozni fognak és konstruktív jellegű megbeszéléseket folytatnak? – tette fel a kérdést az uniós politikus. Öt évvel ezelőtt a megtámadott nagykövetségek miatt a Belgrádból szóló híradásokkal volt tele a külföldi sajtó. Azóta rengeteget javult az ország nemzetközi megítélése – hangsúlyozta Degert. Teljesítették a hágai nemzetközi törvényszékkel szembeni elvárásokat és bevezették a vízumliberalizációt.

A jogállam kiépítése, a korrupció és a bűnözés visszaszorítása, az egészségügyi rendszer megreformálása, azok a fontosabb területek, amelyeken még sokat kell dolgoznia Szerbiának – mondta az uniós politikus. Degert ugyanakkor megdicsérte a többnyelvűség gyakorlatának Vajdaságban tapasztalható széleskörű alkalmazását.

Mario Melazzini lombardiai iparügyi miniszter az új gazdasági stratégiák felvázolásában látja Európa négy motorjának szerepét, s ezeknek az elképzeléseknek Szerbia, Vajdaság is a részét képezi.

– A mai konferenciára hét lombardiai nagyvállalat képviselőjét is elhívtuk, s reméljük, megfelelő partnerre találnak majd Vajdaságban, s megvalósulhatnak egyes befektetések. E vállalatok elsősorban a számítástechnika, a megújuló energiaforrások, a mezőgazdasági gépek gyártása és az élelmiszer-feldolgozás iránt érdeklődnek – ismertette az olasz tartomány céljait Melazzini. Fontosnak nevezte azt is, hogy Vajdaság képviseltesse magát az EXPO 2015 nemzetközi kiállításon.

Mar Ortega Puertas, a katalán kormányküldöttség vezetője közölte, hogy a Duna menti államok és régiók együttműködése példaértékű lehet más régiók, így Katalónia számára is. Rendkívül fontosnak tartja tapasztalatcserét és a vállalatok közötti minél szorosabb együttműködést, mely lehetőséget nyújthat a gazdaság fellendülésére.

Gérard Perrissin-Fabert, Rhône-Alpes európai és nemzetközi kapcsolatokkal foglalkozó parlamenti bizottságának elnöke tartományát dinamikus, az árukivitel területén kimagasló gazdasági eredményeket felmutató régióként mutatta be. Úgy fogalmazott: a gazdasági fejlődés továbbra is Európa esélyét jelenti, s elsősorban a közös erővel indított kezdeményezések számítanak igazán esélyesnek. A munkanélküliség problémája, s azon belül is a fiatalok körében tapasztalható munkanélküliség egész Európa gazdasági helyzetét megpecsételi – értékelte, s szerinte ezeket a gondokat csakis közös erővel lehet leküzdeni. Hozzátette: Szerbiának Európa négy motorja elsősorban negyedévszázados tapasztalatát tudja átadni, ilyen módon könnyítve a problémák leküzdését.

ZÁRÓNYILATKOZAT

A Duna-térség fejlődésének gyorsítása érdekében

A Négy motor az EU-stratégia keretében a Duna régióért elnevezésű, tegnap Újvidéken megtartott konferencia végén Európa négy régiója és Vajdaság Autonóm Tartomány képviselői zárónyilatkozatot fogadtak el, amely a tizennégy országot egybefogó Duna-térséget a 21. századi európai integráció előremutató folyamatai egyikének nevezi, és kifejezi a nyilatkozat elfogadóinak abbéli szándékát, hogy közös erővel a Duna-térség fejlődésének gyorsításán munkálkodjanak.

A regionális intézményi integráció fontosságát hangsúlyozza a nyilatkozat a régiók gazdasági együttműködésének előmozdítása terén. Az Európa négy motorja elnevezésű regionális gazdasági kezdeményezés egyúttal elismeréssel nyugtázza azokat a törekvéseket, amelyeket Szerbia eddig kifejtett annak érdekében, hogy az uniós követelményeknek megfeleljen. Vajdaságra a nyilatkozat szerint az említett négy legfejlettebb régiót tömörítő csoportosulás olyan régióként tekint, amelynek a következő 7–10 évben segítségre lesz szüksége, hogy a tartományi adminisztráció megfelelően felkészülhessen azokra a kihívásokra, amelyeket az európai uniós csatlakozás megkövetel.

A gazdasági együttműködésre kitérve a zárónyilatkozatot aláírók kifejezték abbeli készségüket, hogy együttműködjenek a gazdasági szféra, különösképpen az innovációs stratégia, a klaszterek hatékony vezetése és a technológiai transzfer tevékenységek területén. A dokumentum szerint ilyen, az együttműködés számára kiemelt fontosságú terület a megújuló energiaforrások hasznosítása is.