Korrigálni vagy újraírni?
A vajdasági statútum kétharmada részben vagy teljesen alkotmányellenes – Hamarosan megalakul a Tartományi Képviselőház új statútumtervezet kidolgozásával megbízott munkacsoportja
A Szerbiai Alkotmánybíróság december 5-én közzétett, később részletezett döntésében a vajdasági statútum 48 rendelkezését ítélte alkotmányellenesnek. A bíróság elismerte, hogy a vajdaságiakat megilleti az autonómiához való jog, s annak a jogi űrnek az elkerülése érdekében, mely akkor állt volna elő, ha azonnal hatályon kívül helyezik a megkérdőjelezett szakaszok mindegyikét, hat hónapot hagyott a megfelelő korrekciók elvégzésére az alkotmánybírósági döntés közzététele előtt. Több mint öt hónap maradt tehát még arra, hogy a tartomány statútumát összehangolják az alaptörvénnyel. Ahhoz, hogy e folyamat sikeresen záruljon le, szinte teljes konszenzusra lesz szükség a politikai pártok között, hiszen a Tartományi Képviselőházban kétharmados többségnek kell elfogadnia az újonnan javasolt dokumentum szövegét, melyet ezt követően abszolút többséggel a köztársasági parlamentnek is jóvá kell hagynia. A Vajdaság alkotmányjogi helyzetével foglalkozó tartományi képviselőházi bizottság pénteki ülésén a statútummal kapcsolatos döntést követő lépéseket vázolta fel. Pásztor István, a bizottság és a Tartományi Képviselőház elnöke egyik felszólalásában éppen ennek a konszenzusnak a megteremtésére szólított fel, aláhúzta, hogy a statútum kérdését illetően nincs ellenzék és hatalom, csakis a közös cél létezik, mely az ország egészének alkotmányos rendjét veszélyeztető helyzet elkerülésére törekszik. Elmondta, hogy amennyiben a következő hónapokban nem sikerül megoldást találni, akkor a felelősség az előállt helyzet miatt egyaránt terheli majd a hatalmi és az ellenzéki pártokat.
MÁRCIUS ELEJÉN ÚJ STATÚTUM?
A bizottság ülésén a pártok képviselői egyetértettek azzal, hogy közös feladatuk eljárni az alkotmánybíróság meghagyásával összhangban. Elfogadták a tervezet kidolgozásával megbízott munkacsoport létrehozására vonatkozó javaslatot, melynek értelmében január 10-éig mindegyik képviselőcsoport kinevezi a maga jelöltjét, aki részt vesz a héttagú testület munkájában. A tervek szerint legkésőbb január 15-ig felállna a testület, s január 24-éig megtartanák az alkotmányjogi bizottság újabb ülését, azon már részt vennének ennek a munkacsoportnak a tagjai is. Ekkor veheti kezdetét az alkotmánybírósági döntés mély elemzése és az új javaslat szövegének kidolgozása.
– Fontos, hogy meg tudtunk egyezni a soron következő lépéseket, a munkamódszert illetően. A határidők betartásával teljesen megvalósítható elképzelésnek tartom, hogy március elejére már a tartományi parlament elé kerüljön a statútum javaslata – közölte újságíróknak nyilatkozva Pásztor.
Arra a kérdésre, hogy politikai érdeke-e bármelyik pártnak ma az, hogy időhúzással vagy egyéb módszerekkel gátolja a minél gyorsabb munkavégzést, Pásztor azt válaszolta, mások nevében nem kíván nyilatkozni, de ami saját magát és pártját, a Vajdasági Magyar Szövetséget illeti, megdönthetetlen érdekként kezelik az alkotmánybíróság döntésének végrehajtását és a statútum korrekcióját. Teljesen másodlagos kérdés a jelen pillanatban az, hogy mit gondolunk magáról az alkotmányról vagy a közelmúltban meghozott döntésekről – tette hozzá. Katasztrofális következményei lennének annak, ha romba dőlne az állam alkotmányos rendjének egy része, fejtette ki.
– Ha életbe lép az alkotmánybíróság döntése, s időközben nem fogadjuk el az új statútumot, pontosan ez fog történni. Előírások egész sora helyeződne ezáltal hatályon kívül, egy nagy jogi űr keletkezne, mely megingatná az egész ország jogrendjét, nem csupán a tartományét.
Pásztor közölte, hogy a megállapodástól függ: a meglévő statútumot módosítják, vagy teljesen új szöveget írnak. Szerinte a racionálisabb megoldás az lenne, ha új statútumot készítene a munkacsoport.
A BONYODALMAKAT A POLITIKA OKOZZA
A bizottság ülésén Predrag Matejin, a Szerb Haladó Párt frakcióvezetője véleményének adott hangot, hogy akár a köztársasági parlament illetékes bizottságát is be lehetne vonni a tervezet elkészítésébe, végül ugyanis mindenképp a szerb parlamentnek kell jóváhagynia az új javaslatot. Emlékeztetett, hogy pártja nélkül elképzelhetetlen a kérdés rendezése a köztársasági szinten betöltött szerep miatt. Elkerülhetetlennek nevezte a politikai behatásokat, mégis fontosnak tartja, hogy az alapvető kérdések kapcsán konszenzus és kompromisszum szülessen. Pavle Budakov, a Szerbiai Szocialista Párt frakcióvezetője elégedettségének adott hangot a munka menetének meghatározása kapcsán, s kifejtette véleményét, mely szerint elsősorban szakértőket kellene a pártoknak delegálniuk a munkacsoportba. Egy összetett feladat áll előttünk, melynek összetettségét inkább a politika okozza, mint a szakmai-technikai jellegű megoldás – közölte. Saša Santovac, a Szerb Radikális Párt frakcióvezetője úgy értékelte, hogy a munka sikere a hozzáállástól függ, hisz az alkotmány egyértelműen fogalmaz, s a megoldást a meghatározott keretek között kell megtalálni.
