A kormány elfogadta a koszovói javaslatot

Észak-Koszovóban és Belgrádban is tüntetéseket szerveztek – A köztársasági parlament pénteken vitatja meg a megállapodás javaslatát

A szerb kormány tegnap elfogadta a pénteken Brüsszelben parafált Szerbia és Koszovó közötti megállapodás javaslatát. A dokumentumot Ivica Dačić miniszterelnök és Aleksandar Vučić első kormányalelnök terjesztette a kormány tagjai elé. Dačić elmondása szerint fontos volt még azelőtt elfogadni a megállapodást, hogy Catherine Ashton, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője Luxemburgban az Európai Unió Tanácsa, azaz a Miniszterek Tanácsa elé terjeszti a Szerbia előrehaladásáról szóló jelentését.

A kormányülés után Dačić telefonon értesítette Ashtont a kormány támogatásáról, majd írásban is összefoglalta a szerb államvezetőség álláspontját. Ezt a levelet Vincent Degertnek, az EU szerbiai küldöttsége vezetőjének adta át a miniszterelnök.

Mindezzel párhuzamosan az észak-koszovói szerbek Kosovska Mitrovicában tiltakoztak a Szerbia és Koszovó közötti kapcsolat rendezését szolgáló megállapodás javaslata ellen, nyomatékosítva, hogy nem hajlandók elfogadni a Brüsszelben megfogalmazott megoldásokat. A tüntetést a szerb nemzet nagygyűlésének kiáltották ki. A szervezők szerint 20 ezer polgár vonult ki az utcákra. Az Észak-Koszovó Szerbia része marad elnevezésű tüntetésen a felvonulók referendum kiírását követelték. A népszavazáson Szerbia polgárainak kellene ítélkezni a megállapodásról – hangsúlyozták a tiltakozók.

Az észak-koszovói szerbek három különböző útra léphetnek: az egyik úton Pristina felé indulnának, a másikon Belgrád irányába, a harmadik útra kanyarodva pedig megalapítanák a koszovói szerb községek közösségének parlamentjét – fejtette ki Krstimir Pantić, a szerb kormány Koszovó-ügyi irodájának vezetőhelyettese.

Az egyelőre kérdéses, hogy a koszovói szerb községek közössége parlamentjének a megalapítása mit hozna, ugyanakkor ez az egyetlen járható út, még ha kockázatos is –magyarázta Pantić.

A tiltakozás résztvevői egyebek mellett a Nem fogadjuk el a koszovói pecsétet; Nem Koszovó törvényeinek és alkotmányának; Nem a brüsszeli megállapodásnak feliratú plakátokat tartottak a magasba.

A nagygyűlésen elfogadott határozatban a koszovói szerbek megállapították, hogy Szerbia lemondott koszovói intézményrendszeréről és minden jogáról az ország déli tartományában. Az összes lehetséges módon el kell ítélni azokat a személyeket, akik ezt megtették, hiszen senkitől sem kaptak felhatalmazást tettükre – fogalmaztak a határozatban.

– Senki sem hatalmazta fel az elkövetőket, hogy személyes politikai érdekeiket szem előtt tartva átadják a szent szerb földet és nemzetet, valamint annak anyagi javait és szellemi szentségeit. A megállapodás szemben áll Szerbia alkotmányával. Az észak-koszovói szerbek mindent megtesznek azért, hogy megakadályozzák a megállapodás alkalmazását. A Belgrád és Pristina közötti párbeszéd, valamint a megállapodás parafálása a szerb nemzet akaratával ellenben történt, ezért a koszovói szerb nép törvénytelennek és érvénytelennek minősíti a dokumentumot. Eljött az idő a Koszovó Autonóm Tartomány Képviselőházának a megalapítására. Tekintettel az alapítása pillanatában jellemző körülményekre, a képviselőház csak átmeneti jelleggel állna fenn. A parlament képviselőit kezdetben Kosovska Mitrovica, Zvečan, Zubin Potok és Leposavić községek küldöttségei adnák, majd az összes koszovói község küldöttsége csatlakozhatna. Korlátozott fennállásának ideje alatt a Koszovó Autonóm Tartomány Képviselőháza a szerb alkotmányból adódó hatásköröket gyakorolná – áll egyebek mellett a határozatban.

A Szerbiai Demokrata Párt és a Dveri Belgrádban tiltakoztak a megállapodás ellen. A tiltakozó sétát a Még nincsen vége, a népet kell kérdezni jelszóval szervezték. A Belgrádi Egyetem Bölcsészettudományi Kara előtti téren mintegy 3 ezer ember gyűlt össze. Az SZDP a megállapodás megsemmisítését, egy népszavazás kiírását, valamint Tomislav Nikolić szerb államfő és a szerb kormány lemondását követeli.

Az államfőnek és a kormánynak le kell mondaniuk, hiszen aláírtak az albán szeparatistákkal egy olyan megállapodást, amellyel meggyilkolják Szerbiát Koszovóban, fogalmazott Vojislav Koštunica, az SZDP elnöke, aki szerint eddig azért nem hozták nyilvánosságra a megállapodás javaslatának szövegét, mert abban sehol sem említik a szerb alkotmányt és törvényeket, mint ahogyan az ENSZ 1244-es határozatát sem. Ehhez képest a javaslatban Koszovó alkotmányát és törvényeit, valamint a koszovói rendőrséget és igazságügyi rendszert emlegetik – érvelt Koštunica.

– Mindezért cserébe az EU megígérte a csatlakozási tárgyalások megkezdését. Mintha ezzel boldoggá tennék Szerbiát! A szerb kormány képviselői a jövőbeni külföldi beruházásokról beszélnek. Tudni kell, hogy az EU-ból egyetlen dolog fog Szerbiába érkezni: újabb zsarolás és fenyegetés. Támogatjuk az észak-koszovói szerbeket abbeli szándékukban, hogy megalakítják a Koszovó Autonóm Tartomány Képviselőházát. Nem állunk meg. Mindenkivel tárgyalni fogunk, aki Szerbiát óhajtja és nem az EU-t. A brüsszeli megállapodás addig érvénytelen, amíg a nép rá nem bólint arra – hangsúlyozta Koštunica.

A szerb pravoszláv egyház szintén támogathatatlannak tartja a koszovói javaslatot. A dokumentummal Szerbia lemond Koszovóról – áll az SZPE Szent Szinódusának közleményében.

– Az a benyomásunk, hogy a szerb intézményrendszer teljesen kivonul Szerbia déli tartományából, az Ibartól északra élő szerb lakosság pedig korlátozott autonómiát kap. Még ha közvetetten is, de Koszovó Szerbiától független államiságának az elismeréséről van szó. Kétségtelen, hogy a csatlakozási tárgyalások megkezdése miatt, majd az annak kapcsán felmerülő jövőbeni, egyelőre ismeretlen, feltételek miatt Szerbia a legmagasabb árat fizette: elismerte a független Koszovó államot. A szerb kormány átadta, vagyis eladta Szerbia szellemi és történelmi szempontból legfontosabb évszázados területét. Mindezt Szerbia barátai és szövetségesei szervezeték meg. És mindez pontosan Ószerbia a török uralom alól való felszabadításának a századik évfordulóján történik. Az SZPE szerint ennél a megoldásnál még az is jobb, igazságosabb és fenntarthatóbb lett volna, ha Koszovó területét felosztották volna – áll az SZPE Szent Szinódusának közleményében.

A Szerbiai Képviselőház pénteken vitatja meg a Szerbia és Koszovó közötti megállapodás javaslatát – jelentette be Nebojša Stefanović házelnök, mondva, hogy az ülésen Dačić miniszterelnök és a kormány többi tagja is részt fog venni.

Az ülésen a képviselők valójában a Belgrád és Pristina közötti tárgyalásokról összeállított kormányjelentést vitathatják meg, pontosított Stefanović, hozzátéve, hogy a megállapodás ennek a jelentésnek a részét fogja képezni. Az egyelőre nem világos, hogy a képviselők szavazni is fognak-e a dokumentumról, mivel ez annak a formájától függ – mondta a házelnök. 

A Liberális Demokrata Párt, a Szerbia Egyesült Régiói és a Demokrata Párt bejelentették, hogy mindenféleképpen támogatni fogják a Szerbia és Koszovó közötti megállapodást. Az LDP és a SZER álláspontja szerint ennek a dokumentumnak már sokkal korábban meg kellett volna születnie. A DP pedig őszinteségre szólította fel az államhatalmat és arra, hogy számoljanak be a polgároknak a megállapodás részleteiről.

Bár már korábban megállapodásra kellett volna jutni Koszovóval, jobb későn, mint soha – fogalmazott Nenad Milić, az LDP képviselője.

– Az utóbbi tíz év kedvezőtlen politikája miatt Szerbia abba a helyzetbe került, hogy már nem létezik olyan megoldás, amellyel maradéktalanul elégedettek lehetnénk. Az általános helyzet Szerbiában nagyon rossz, az újjászülető agresszió jellemzi a mindennapokat – nyilatkozta Milić.

Vladimir Ilić, a SZER frakcióvezetője szerint a megállapodással Szerbia a jövő felé fordult. Ha Szerbia már 2003-ban megegyezett volna a koszovói albánokkal, akkor az ország az EU küszöbén állna – véli Ilić, aki szerint Szerbia nem ismerte el Koszovó államiságát.

Másként vélekedik erről Borislav Stefanović, a demokraták frakcióvezetője, mondva: a megállapodás Koszovó függetlenségének az elismerése. Ennek ellenére a DP támogatni fogja a dokumentumot, ugyanakkor őszinteséget követel a kormánytól: számoljanak be a polgároknak, hogy mi is áll pontosan a megállapodásban – érvelt Stefanović, aki szerint semmi szükség egy népszavazás kiírására a megállapodás kapcsán.

A Szerbiai Képviselőház kollégiuma tegnap elítélte a Dačić miniszterelnök és Vučić kormányalelnök irányába megfogalmazott fenyegetéseket.

– A polgárok biztonságát veszélyeztető fenyegetések tűrhetetlenek. A Szerbiai Képviselőház kollégiuma követeli az illetékes állami szervektől, hogy védjenek meg minden polgárt és minden köztisztségviselőt, akiket az elmúlt napokban megfenyegettek – fogalmaztak a kollégium közleményében, amelyet az ellenzéki SZDP nem támogatott.

Guido Westerwelle német külügyminiszter örvendetesnek tartja a Szerbia és Koszovó közötti megállapodást. A megbeszéltek végrehajtása mindennél fontosabb, fejtette ki Westerwelle, mondva, hogy a következő néhány nap történéseinek elemzése után a német kormány is megvitatja a Szerbia és Koszovó közötti kapcsolatok rendeződésének mértékét, majd ezután a Bundestag ül össze ebben a témában. A Szerbia és Koszovó közötti szomszédi viszonyok rendeződése nemcsak a szóban forgó két ország, hanem az egész régió, valamint Európa és minden európai polgár számára fontos – emelte ki Westerwelle.