A kaponyai csatára emlékeztek
Az 1848/49-es magyar forradalom és szabadságharc során lezajlott kaponyai csata tiszteletére szervezett megemlékezést a bajmoki Dózsa György Magyar Művelődési Központ és a helyi Hagyományápoló és Kegyeleti Bizottság.
A bajmoki paprenyacsai temetőben a résztvevők megkoszorúzták Töröky Pál kántortanító és honvéd sírját, majd a kaponyai csata helyszínén található emlékművet. Ezt követően a Dózsa György Magyar Művelődési Központ klubtermében Halász Tibor történész tartott előadást.
Emlékműsort adtak, majd koszorúztak Bajmokon a paprenyacsai temetőben Töröky Pál sírjánál a megemlékezők. Töröky Pál nyolc másik társával vett részt az 1848/49-es magyar forradalom és szabadságharcban. A kaponyai csata után le is telepedett Bajmokon, ahol kántortanítóként tevékenykedett. A most 79 éves Kiss Rózsi, Töröky Pál egyik ükunokája öccsével együtt a megemlékezés után elsőként helyezte el a kegyelet virágait.
Kiss Rózsi, Töröky Pál ükunokája:
„ Egy nagyon jó ember volt.
- A család mennyire ápolja ezt a hagyományt?
- A család mennyire? Tudja, mi év közben egyszer-kétszer, kijövünk a temetőbe, meglátogatjuk, emlegetjük.”
A megemlékezés a kaponyai ütközet helyszínén folytatódott.
175 évvel ezelőtt, március 5-én zajlott le a kaponyai csata, az 1848/49-es forradalom és szabadságharc legjelentősebb szabadkai eseménye. A Gaál László alezredes vezette honvéd csapatok Szabadka és Bajmok között, a kaponyai csárdánál győzelmet arattak a Szabadka elfoglalására készülő, túlerőben lévő szerb felkelők felett. A csatatéren dőlt el Szabadka, Szeged, és az egész akkori Felső-Alvidék további sorsa.
Gaál László alezredes 3500 katonájával harcolt a túlerővel, a Szeged felé vonuló szerb csapatokkal - mondta el Halász Tibor történész.
„Úgy tűnt, hogy Szabadka is el fog esni. Tehát a korábbi városok, mint Verbász, Zenta vagy Zombor vagy Topolya, azok mind elestek, a szerb haderő pedig pont ebből az irányból vonult Szabadka irányába, hogy azt is elfoglalja, majd egyesüljön a többi szerb haderővel Szegednél. Nagyon veszélyes helyzet volt. Úgy döntöttek a szabadkaiak, jött egy honvéd zászlóalj Szegedről, Gaál László volt a főparancsnok, hogy inkább kivonulnak Kaponyához, és ott megmérkőznek a szerb haderővel.”
A kaponyai csatában harcoló forradalmárok az ősi magyar taktikát alkalmazva győzedelmeskedtek. Megfutamodást színleltek, és ennek köszönhetően a túlerővel szemben is győzelmet tudtak aratni. Ezzel elindult Bácska felszabadítása, és a Titeli-fennsíkot leszámítva, a magyar honvédségnek egész Bácskát sikerült visszaszereznie. Ezért is jelentős az itteni ütközet.
Matin Hajnalka, polgármesteri segéd, Szabadka: „Minden évben megemlékezünk, így most is, tehát immár 25 éve. 175 éve pontosan a kaponyai csata dátumának, amikor is az elődeink győztes csatát vívtak, és ezzel kivívták az itt élő magyarság szabadságát.”
A kaponyai csata emlékművénél mások mellett Magyarország Szabadkai Főkonzulátusa, Szabadka Város, a Magyar Nemzeti Tanács, a Vajdasági Magyar Szövetség, a VMDK, a VMSZ bajmoki helyi szervezete, a Dózsa György Magyar Művelődési Központ, és a bajmoki Hagyományápoló és Kegyeleti Bizottság képviselői is elhelyezték az emlékezés virágait.
