Csatlakozási tárgyalások január 21-étől

Az EU nem kíván olyan országokat felvenni köreibe, amelyeknek elintézetlen vitáik vannak egymással, nyomatékosította Andreas Schockenhoff

Az Európai Tanács pénteken megerősítette az Európai Unió Tanácsának keddi döntését, hogy Szerbia 2014 januárjában megkezdheti a csatlakozási tárgyalásokat az Európai Unióval. Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke közölte, hogy mivel Görögország, az EU elnöklője a következő év első felében, ebbe belegyezett, ezért az első kormányközi konferenciát január 21-én fogják megtartani.

Ivica Dačić szerb miniszterelnök korábban elmondta, hogy szerb részről rajta kívül Aleksandar Vučić kormányfőhelyettes is biztosan részt vesz az első kormányközi konferencián. Angela Merkel német kancellár az EU állam- és kormányfőinek elégedettségét tolmácsolta a Belgrád és Pristina közötti párbeszéd terén megtett hatalmas előrelépések tekintetében.

z EU állam- és kormányfői a Miniszterek Tanácsa által kedden elfogadott tárgyalási keretet is megerősítették. A bennfentesek becslése szerint az első kormányközi konferencia után az első tárgyalási fejezetek, a 23-as és a 24-es, valamikor a következő év második felében nyílnak majd meg.

A 23-as tárgyalási fejezet az igazságszolgáltatáshoz és alapvető jogokhoz, a 24-es pedig a jogérvényesüléshez, szabadsághoz és biztonsághoz kapcsolódnak. Ezek a tárgyalások végéig nyitva maradnak, ugyanúgy, mint a 35-ös fejezet, amely egyebek mellett a Belgrád és Pristina közötti kapcsolatok rendezését is magában foglalja.

A tárgyalási keret értelmében a Belgrád és Pristina közötti normalizálódási folyamatnak egy jogilag elkötelező erejű megállapodás formájában végül a kapcsolatok átfogó rendezéséhez kell vezetnie. Catherine Ashton, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője megcáfolta, hogy ez azt jelenti, Szerbiának formálisan is el kell ismernie Koszovó függetlenségét.

Andreas Schockenhoff, a német hatalmi CDU külpolitikai szakértője nem ért egyet Ashtonnal, hogy a jogilag elkötelező erejű megállapodás nem Koszovó Szerbia részéről történő formális elismerését jelenti. A tárgyalási folyamat végén Szerbiának és Koszovónak is önálló államként kell az EU-ba integrálódniuk, nyomatékosította Schockenhoff.

– Berlin tisztában van azzal, hogy az aktuális szerb hatalmat nem kényszerítheti Koszovó államiságának elismerésére. Ezért nem emlegettük „Koszovó elismerését”, hanem más kifejezésekkel helyettesítettük.

Olykor alaposan elő kell készíteni a terepet a súlyos döntések meghozatalához. Az EU nem kíván olyan országokat felvenni köreibe, amelyeknek elintézetlen vitáik vannak egymással. Reméljük, hogy az előttünk álló években lehetőség nyílik párbeszédet folytatni a jövőbeli Szerbiáról és Koszovóról – fejtette ki Schockenhoff.

Szerbia integrációs folyamatának fontosabb állomásai

Az első fontos lépés 2005 áprilisában történt meg, amikor az EU illetékesei úgy határoztak, hogy Szerbia és Montenegró államszövetsége megkezdheti a tárgyalásokat a Stabilizációs és Társulási Megállapodásról (SAA).

A tárgyalások ugyanazon év október elején kezdődtek meg, 2006 májusában azonban felfüggesztették azokat, mivel Szerbia és Montenegró nem az elvártaknak megfelelően működött együtt a hágai törvényszékkel.

Miután 2006. június 6-án Montenegró elszakadt Szerbiától, az ország önállón folytatta az integrációs folyamatot.

Az SAA-ról folytatott tárgyalásokat 2007. május 31-én vették fel ismét a felek. A megállapodást 2008. április 29-én írták alá Luxemburgban, majd miután az idén júniusban az uniós Litvánia utolsóként ratifikálta a dokumentumot, az szeptember 1-jétől hatályba lépett.

A Miniszterek Tanácsa 2009 novemberében döntött Szerbia vonatkozásában a vízumliberalizációról, amely ugyanazon év december 19-én lépett hatályba.

Az Európai Tanács 2009. december 7-én megtartott ülésén úgy határozott, hogy 2010. február 1-jétől Szerbia és az EU között hatályba léphet az Átmeneti Kereskedelmi Megállapodás.

Szintén 2009-ben, december 22-én, Boris Tadić akkori szerb államfő Stockholmban átadta Szerbia tagfelvételi kérelmét. Az Európai Tanács tavaly március 1-jén ítélte oda Szerbiának a tagjelölti státuszt.

A tárgyalási keret értelmében Szerbiának bizonyítania kell, hogy a Koszovó státuszával kapcsolatos álláspontja nem jelent akadályt az uniós szabályok és előírások alkalmazásának tekintetében, a Szerbiában elfogadott törvényeknek pedig nem szabad szemben állniuk a Belgrád és Pristina közötti kapcsolatok teljes normalizálódási folyamatával.

Ha a tagfelvételi tárgyalások megnyitása után Szerbia bármikor akadályozza, halogatja vagy felfüggeszti a feltételek teljesítését, akkor a csatlakozási tárgyalásokat felfüggesztik.

Az Európai Unió Tanácsa továbbra is figyelemmel kíséri Szerbia Koszovóval kapcsolatos igyekezetét, valamint az eddigi megállapodások alkalmazásának folyamatát.

Az országnak a jövőben az eddigiekhez képest jóval nagyobb figyelmet kell fordítania a jogállamiság megvalósulására, a sajtószabadságra, a korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelemre, a kisebbségvédelemre, az igazságügy reformjára, az LGBT közösség jogérvényesülésére, valamint a beruházói biztonság fokozására.

Az Amerikai Egyesült Államok nevében a belgrádi nagykövetség tolmácsolta gratulációit Szerbiának: „Gratulálunk Szerbia minden polgárának, hogy sikerült megtenni ezt a fontos lépést az uniós tagság felé vezető úton. A jobb jövő kiépítésének folyamatában Szerbia mindig számíthat az USA-ra.”

Heinz Wilhelm, Németország belgrádi nagykövete szintén gratulált Szerbiának, hangsúlyozva, hogy ez egy különleges nap az ország számára.