Bizonytalanná válhat a vízummentesség

Varga László: Az EU bizonyos tagállamai a szabad beutazást függeszthetik fel átmeneti jelleggel nem uniós tagállamokkal szemben

Csütörtöki ülésén az Európai Parlament elfogadta a schengeni övezetbe való szabad beutazás átmeneti felfüggesztését szolgáló mechanizmust. A hír feltehetőleg azokat az országokat aggaszthatja a leginkább, ahonnan a legtöbben kísérelnek meg emigrálni az Európai Unió, illetve a schengeni övezet valamelyik országába.

Ezeknek az országoknak a listáján van Szerbia, Macedónia, Bosznia-Hercegovina és Albánia. Az EP a szabad beutazás felfüggesztését lehetővé tevő mechanizmust 328 igen, 257 nem és 46 tartózkodó szavazattal fogadta el.

Eduardo Mera, a javaslat beterjesztője azt állítja, hogy az új szigorítási lehetőség nem jelenti azt, hogy az EP lemond a Lisszaboni Szerződésben lefektetett felhatalmazásairól, hiszen a Miniszterek Tanácsa csupán átmenetileg függesztheti majd fel bizonyos országokkal szemben a szabad beutazást. A vízumkényszer ismételt és tartós bevezetéséről továbbra is az EP-nek kell döntenie – érvelt Mera.

Az EP néhány képviselője azt állítja, hogy az EU tagállamai közül hat bizonyos nyugat-balkáni országok vonatkozásában minél előbb alkalmazni kívánja a szabad beutazás felfüggesztésével kapcsolatos mechanizmust. A képviselők szerint Bosznia-Hercegovina lehet az első ország, amely áldozatául eshet a szigorításnak.

A Deutsche Welle elemzői egyetértenek azzal, hogy a Nyugat-Balkán országainak vízummentessége a jövőben kockázatosabbá válik.

– A schengeni övezet országainak a jövőben az Európai Bizottságot kell értesíteniük arról, ha bizonyos ország polgárai tömegesen folyamodnak menedékért az adott államban. Ezt követően szakértők fogják felmérni a jelentés megalapozottságát, és ha úgy vélik, hogy a panasztevő ország állításai megfelelnek a valóságnak, akkor az EB a szabad beutazás felfüggesztését javasolja, először hat hónapra – magyarázták a szakértők a Deutsche Wellének.

Cecilia Malmström, az EU belügyi biztosa elégedetten nyugtázta a javaslat elfogadását, mondván: „Ez csak erősíti a vízumliberalizáció folyamatának integritását és hitelességét.”

Az új mechanizmust csak kiemelkedő esetekben fogják alkalmazni, hangsúlyozta Malmström, majd hozzátette, hogy az intézkedés nem irányul egyetlen konkrét régió, vagy ország ellen sem.

Tanja Fajon szlovéniai szocialista EP-képviselő úgy véli, hogy az EP döntése káoszt fog eredményezni.

– Az Európai Néppárt és az EP populista, konzervatív erői ismét bebizonyították, hogy nem érdekli őket az európai polgárok biztonsága, valamint a szabad mozgásra való jog, amely az alapvető emberi jogok egyike.

Arról is meg vagyok győződve, hogy belpolitikai pontszerzés miatt Európa nacionalista és populista erői visszaélhetnek majd ezzel a mechanizmussal. A vízumkényszer átmeneti visszaállítását megkönnyítő mechanizmus akár veszélyes is lehet, főleg a nyugat-balkáni országok tekintetében.

Ezekben az országokban erősödhet az Európa-ellenes hangulat és a nemzeti közösségek iránti türelmetlenség. Az EU tagállamaiban pedig pont a nyugat-balkáni országok kisebbségei folyamodnak legtömegesebben menedékért. Mindennek ellenére nem tűnik úgy, hogy a Nyugat-Balkán országait komolyan fenyegetné a vízumkényszer visszaállításának veszélye. A nem megalapozottan menedékért folyamodó polgárok száma továbbra is jelentős, ugyanakkor kisebb, mint mondjuk tavaly ilyenkor – fogalmazott Fajon.

Az EP által elfogadott módosítást a Miniszterek Tanácsának is el kell fogadnia következő ülésén. Erre feltehetőleg vagy még ebben a hónapban, vagy októberben kerül sor.

Lapunknak nyilatkozva Varga László, a Szerbiai Képviselőház Európai Integrációs Bizottságának elnökhelyettese elmagyarázta, hogy az EP az EU vízumrendeletét módosította két pontban.

Az egyik pont nem érinti a Nyugat-Balkán országait, hiszen ennek értelmében az EU olyan harmadik államokkal szemben vezethet be vízumkényszert, amelyek jelenleg vízummentességet élveznek az EU-ban, ugyanakkor vízumkényszert tartanak fel némely uniós tagállammal szemben. Ilyenek az Amerikai Egyesült Államok és Kanada.

– A másik módosított pont viszont a Nyugat-Balkán országait érinti. Amint megszűnt a vízumkényszer, először Szerbia, Montenegró és Macedónia, majd Bosznia-Hercegovina és Albánia tekintetében, ezekből az országokból azonnal tömegesen kezdtek ál-menedékkérők megjelenni az EU tagállamaiban.

A legérintettebb uniós tagállamokban, tehát Németországban, Luxemburgban és Svédországban, a közhangulat a szükséges lépések megtételére kényszerítette a kormányokat. Ezért került végül módosításra az EU vízumrendelete.

A most elfogadott mechanizmus a szabad beutazás felfüggesztését teszi lehetővé abban az esetben, ha egy bizonyos uniós tagállamban egy hat hónapos intervallumban egyik-másik nem uniós tagállamból számottevően és hirtelen megnövekszik az ál-menedékkérők, valamint az illegális határátlépők száma. A vízumkényszer visszaállítása továbbra is ugyanolyan bonyolult folyamat, mint a vízumkényszer megszüntetése volt, tehát kicsi az esély arra, hogy ez ismét bekövetkezzen.

Az elfogadott mechanizmus értelmében az EB kivizsgálja a tagállamok kérelmeit a szabad beutazás felfüggesztésére vonatkozólag bizonyos nem tagállammal szemben, és ha megalapozottnak tartja azokat, akkor a tagállamok először hat hónapra függeszthetik fel a szabad beutazást. Ezt követően megismétlik a vizsgálatot, és ha nem vált jobbá az ál-menedékkérőkkel és az illegális bevándorlókkal kapcsolatos helyzet, akkor a szabad beutazás felfüggesztése meghosszabbítható.

Egyébként a számottevő és hirtelen kifejezések az ál-menedékkérők és az illegális bevándorlók ötven százalékos növekedését takarja egy hat hónapos időszakban. Ismétlem, a vízumkényszer visszaállítása nem ennek a rendeletnek a témája, az egy másik uniós rendelet, amelyet egy nagyjából két évig tartó jogi procedúra után lehetne módosítani – magyarázta Varga.

A beszélgetés során kiderült, hogy a polgárok szempontjából semmi különbség a szabad beutazás felfüggesztése és a vízumkényszer visszaállítása között, hiszen a korlátozás sújtotta országok polgárainak előbbi esetben is vízumra lesz szükségük, ha a szigorítást kérő és bevezető EU-tagállamba kívánnak utazni.

Jogilag azonban nem elhanyagolandó a különbség, már csak azért sem, mert a szabad beutazás felfüggesztése átmeneti jellegű, a vízumkényszer visszaállítása pedig évekre szólna.