Az elkövetkező időszakban még nehezebb munka vár a Magyar-Szerb Vegyes Bizottságra

Manapság több a Kárpát-medencében élő népek közös érdeke, mint 200 éve bármikor

A magyar–szerb megbékélés folyamatáról, a Magyar-Szerb Akadémiai Vegyes Bizottság magyar tagozata munkájának az állásáról számolt be ma sajtótájékoztatón Glatz Ferenc, a magyar tagozat egykori és Kocsi Károly, jelenlegi elnöke. Glatz Ferenc akadémikus a június 26-i csúrogi elnöki közös főhajtás előtti időszakban elért eredményekről számolt be, s leszögezte, utódjára még ennél is nehezebb munka vár, Kocsis Károly akadémikus pedig elárulta, jelenleg az éves munkaterv összeállításán dolgoznak szem előtt tartva, hogy az idén lesz a magyarellenes vérengzések 70. évfordulója.

Pásztor István, a sajtótájékoztatót szervező Vajdasági Magyar Szövetség elnöke leszögezte, pártja politizálásának fókuszpontjaként éli meg a történelmi múlt feltárást, az ártatlan áldozatok emléke előtti főhajtást, s a közösség történelemmel való szembenézésének elősegítését. A megbékélés egy folyamat, mint mondta, amely lépésekből áll össze, ilyen lépés a vegyes bizottság megalakulásának ötlete, majd maga a megalakulása, ennek lépései, a június 26-ai közös főhajtás Csúrogon és a parlamenti deklaráció elfogadása is.

A sajtótájékoztatón Pásztor hangsúlyozta: Glatz Ferenc rengeteg energiát fektetett a bizottság munkájába, neki is köszönve jutott el a folyamat idáig, de az előzetes megállapodások értelmében a június 26-ai főhajtást követően leköszönt az elnöki posztról és Pálinkás József, az MTA elnöke Kocsis Károly akadémikust, a Magyar Tudományos Akadémia Földrajztudományi Intézetének igazgatóját kérte fel a munka folytatására.

Glatz Ferenc felszólalásában emlékeztetett arra, hogy 2007 nyarán álltak össze közép-európai akadémiai értelmiségiek: osztrák, szlovák, román és magyar szakemberek, s megállapították, 2007-ben a Délvidék kivételével a kárpát-medencei magyarság 200 év után ismét egy egységes közigazgatás alá került az Európai Unióhoz való csatlakozás révén, így a közös érdekek kerültek előtérbe az érdekellentétekhez képest. Az együttműködést azonban továbbra is akadályozta az, hogy a 200 éves küzdelem emlékei még túlzottan élnek, nem lettek kibeszélve, illetve a kisebbségi kérdés megoldatlansága is rányomja bélyegét a térségben élő nemzetek kapcsolatára – mondta Glatz.

A korábbi elnök kifejtette, két csoportban folyt a munka, az egyik csoport a különböző történelmi összeütközéseket vette sorra, kezdve az 1848-as eseményektől Trianonon át az 1944-45-ös eseményekig. A másik csapat három határokon túli kisebbségi képviselet vezetőiből állt össze, tagjai Csáky Pál, Markó Béla és Pásztor István voltak. A munkában eljutottak a Délvidék problémájához, napirendre került a Nyugat-Balkán EU-s integrációja, s rávilágítottak arra, hogy amíg nincs kisebbségi megállapodás szerbek és magyarok között, amíg nem történik meg a szembenézés, nem alakulhat ki együttműködés. Az egykori elnök leszögezte, erősíteni kell az utóbb időben elindult az intézményesítési folyamatokon, mert amíg ez nem történik meg, és amíg nem tekintik partnernek a kisebbséget, addig tulajdonképpen mindez, amit a történelmi eseményekről írnak, pusztán irodalmi dolgozat marad.

Glatz elmondta, a bizottságnak elsősorban az 1944-45-ös történések körülményeinek megismerését kellett lehetővé tennie, létre kellett hozni azt a publikációs rendszert, ami ezt a célt szolgálja, s mindehhez a pénzügyi keretet kellett biztosítani, a kutatások eredményeit pedig tavaly júniusban sikerült megjelentetni.

Glatz Ferenc kifejtette, az MTA felvállalta azt a munkát, amelynek az első részét a politikusok tavaly június 26-án a közös főhajtással lepecsételtek, de most jön a munka neheze, a "szálanként" átnézés, amely évekig el fog tartani, s megjegyezte, reméli, a magyar állam is követi majd azt a nagyvonalúságot, amit a szerb fél tanúsított a pénzelés terén.

Kocsis Károly, akinek január 28-ától datálódik a megbízatása, és aki a Délvidék etnográfiájának egyik kiemelkedő kutatója, elmondta, a vegyes bizottság magyarországi tagozatának tisztségátvétele február 4-én történt meg, jelenleg a kutatások állapotáról érdeklődik elnökként, illetve időközben az éves munkaterv felállítása történik. Megjegyezte, idén lesz a magyarság ellen 1944 őszén elkövetett atrocitások 70. évfordulója, ezért igyekeznek nagyon alapos munkát végezni, s reméli, ezt a magyar és a szerb fél is támogatja majd a parlamenti választásoktól függetlenül.

Korhecz Tamás, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke a sajtótájékoztatón elmondta, az MNT az elmúlt időszakban egyfajta intézményes, költségvetési háttértámogatóként jelent meg a feltáró munkában,. Elmondta, azt szerették volna, hogy az MNT és a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet legyen az a hely, ahol ezek a kutatások bizonyos szempontból megőrződnek és koordinálva vannak, továbbá a nyilvánosság számára is elérhetőek lesznek. Megjegyezte, céljuk az, hogy a kutatásokhoz a szélesebb nyilvánosság is hozzáférhessen.

Az új szerbiai kormány egyik első ülésén foglalkozik majd a kollektív bűnösség elvével

Pásztor István újságírói kérdésre elmondta, a jelenlegi, lemondásban levő kormány már nem fogja hatályon kívül helyezni a kollektív bűnösség elvét. Viszont nemrégiben tárgyalt Aleksandar Vučićtyal, a Szerb Haladó Párt (SNS) elnökével, aki – mint mondta – várhatóan a választások után az ország miniszterelnöke lesz. Pásztor megjegyezte, számításai szerint az új kormány egyik első ülésen döntés fog születni erről az ügyről.

Ugyanakkor elmondta, a Zentai temetőből eltűnt Vergődő madár című emlékmű esetéről nincs további hír, de – mint mondta – ez a munka a bűnüldöző szerveket terheli. Leszögezte, nem az a megoldás, hogy egy ugyanolyan szobrot állítsanak, hanem hogy megtalálják és visszaállítsák a régit.