Ugrás a tartalomra

A népből akkor lesz nemzet, ha vállalja a múltját

Tornyoson is megemlékeztek az az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulójáról
A népből akkor lesz nemzet, ha vállalja a múltját

Szombaton este szűkösnek bizonyult a tornyosi Fiókkönyvtár olvasóterme ugyanis annyian szerették volna megnézni az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulója alkalmából megrendezett, „Isten áldd meg a magyart jókedvvel és bőséggel” címet viselő ünnepi műsort.

Az ünnepségen a tornyosi Ünnepi kórus tolmácsolásában előadott Himnusz elhangzását követően Czegledi Rudolf, Zenta Község polgármestere mondott ünnepi beszédet.

Czegledi beszéde elején kiemelte, hogy ünnepeink nemcsak erőt adnak, hanem olyan események ezek, amelyek nemzetté kovácsolják a népet.

– A népből akkor lesz nemzet, ha vállalja a múltját, hisz a hagyományaiban és az értékeiben, gondosan megőrzi és továbbadja azokat – mutatott rá Zenta polgármestere és hozzáfűzte, hogy különösen igaz ez március 15-e esetében, hiszen nem túlzás azt állítani, hogy a magyar történelem egyik legszebb és egyben legismertebb napja és olyan örökséget hagyott ránk, amelyet oltalmazni és ápolni becsületbeli kötelességünk.

– Nemzeti ünnepünk kiváló személyiségekről és felemelő eszmékről szól. Petőfi Sándor, Jókai Mór, Vasvári Pál, Irinyi József, Kossuth Lajos, Széchenyi István, a sajtószabadság, a törvény előtti egyenlőség, a felelős minisztérium, a közös teherviselés – sorolta az 1848-49-es forradalom és szabadságharc meghatározó személyiségeit és vívmányait, majd megjegyezte, hogy március 15-e üzenete sohasem válik ideje múltán, hiszen az emberek minden korszakban vágynak a változásra, a jogra, az emberségre és a szebbre.

– Mint ahogy tette népünk századokon át mi is büszkén, hittel és magyarként akarunk élni és dolgozni itt a községünkben, Vajdaságban és a Kárpát-medencében, mert ez a mi otthonunk és azt szeretnénk ha ezt a vidéket a gyermekeink, az unokáink és a dédunokáink nemcsak kibocsátó fészeknek, hanem otthonuknak is tartanák – mondta, majd pedig hangsúlyozta, hogy az emlékezés és az ünneplés nem elegendő, mert cselekednünk is kell az elképzeléseink megvalósításáért.

– Dolgozzon mindenki jobban, mint tegnap. Tegye azt, ami a leghasznosabb, de ne csak saját magára gondoljon, hanem a közösségünkre is. Álljunk meg, nézzünk egymás szemébe, értsünk szót, segítsünk egymás munkáját – mondta a polgármester és folytatta:

– Párizsból egy hullám indult el, amely egész Európa gondolatiságát felvirágoztatta. Egy olyan szellemiség terjedt el, amely a szabadságot, a hazaszeretetet, az összetartozást és az egyenlőséget hirdette. „Mit kíván a magyar nemzet?” – kérdezték a márciusi ifjak és meg is adták a 12 pontba szedett választ. Ugyanezt a kérdést ma is feltehetnénk, de mielőtt sorolni kezdjük az óhajainkat, gondoljunk arra a három fogalomra, ami a kérdés után állt: „Legyen béke, szabadság és egyetértés”. Azt hiszem, ma sem kívánhatunk ennél jobbat és többet. A kor, amelyben élünk, érettséget követel tőlünk, szabadság pedig nincs felelősség nélkül. – hangsúlyozta ki a zentai polgármester beszédében.

Az ünnepség folytatásában alkalmi kulturális műsort tekinthettek meg a tornyosiak.

Szerző (Forrás)
Magyar SZó, Hhzs.
Többi hír
Együttműködő nemzet – A határon túli magyarság helyzete és jövője címmel tartottak Szabadkán, a Városháza dísztermébe
Közép–Európában egyedülálló a magyar nemzetpolitika