Ugrás a tartalomra

A nemzet megszületésének csúcspontja

Az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc áldozataira és gróf Batthyány Lajosra emlékeztek Zentán
A nemzet megszületésének csúcspontja

Pénteken délben a zentai városháza oszlopcsarnokában gróf Batthyány Lajosra emlékeztek, az első felelős magyar kormány miniszterelnökére, akit 1849. október 6-án végeztek ki Pesten. A megemlékezésen ünnepi beszédet mondott ifj. Fodor István, a Zentai Történelmi Levéltár igazgatója, és alkalmi műsort adtak elő a Thurzó Lajos Általános Iskola diákjai.
Az eseményen először a Himnusz csendült fel, majd Balogh György, Magyarország Szabadkai Főkonzulátusának konzulja tolmácsolta Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnökének levelét, amelyet a határon túli magyaroknak címzett.
A szót ifj. Fodor István vette át, és úgy fogalmazott, hogy legújabb kori történelmünk során mindig kiemelkedő jelentőséggel bírt 1848. március 15. megünneplése.
– Fontos volt, mert a magyar szívekben mindig magával hordozott egy sajátos szimbolikus jelentéstartalmat, a szabadság, a fejlődés, a modernizáció és a nemzeti tudat érzését. Ezen dátum által jelképezett korszaknak köszönhetjük gyönyörű himnuszunk keletkezését, a magyar zászló piros, fehér és zöld színeinek hivatalossá válását, illetve azt, hogy Magyarország fővárosa Pozsony helyett Budapest, hivatalos nyelve a latin helyett a magyar lett. Büszkének kell tehát lennünk erre a napra. Vajon mit jelent nekünk ma a szabadság itt a Délvidéken? Részben ugyanazt, mint annak idején, ugyanakkor mégis mást. Nekünk szabadság az, ha gyermekünk az anyanyelvén tanulhat, a szabadság az, ha a nemzeti szimbólumaink használati jogát senki nem veszi el tőlünk. Szabadság az, ha énekelhetjük himnuszainkat anélkül, hogy emiatt bárki megvetne bennünket. Nekünk, kisebbségben élő embereknek ezek a dolgok jelentik a szabadságot, a hazát. Ahol ezek a dolgok adottak, ott mi otthon vagyunk. Hosszú utat tettünk meg addig, ahol most vagyunk, hogy legyen szavunk, érdekérvényesítő erőnk, lehessünk magyarok Szerbiában, és magyarként tiszteljenek bennünket honfitársaink Magyarországon. Soha nem felejthetjük, hogy ezért mindennap tennünk kell – fogalmazott ifj. Fodor István.
A megemlékezés után a jelenlévők megkoszorúzták a Batthyány Lajos-emléktáblát.
 

Az ünnepséget követően a délutáni órákban a Felsővárosi köztemetőben kegyeletes koszorúzást tartottak. Az alkalmi tiszteletadásra és főhajtásra az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc áldozatainak emléksírhelyénél került sor. A műsorban közreműködött a zentai Délibáb Magyar Művelődési Egyesület és Oláh Réka, a Zentai Gimnázium tanulója. Beszédet Juhász Attila, Zenta község tanácsának kultúrával és oktatással megbízott tagja mondott, aki arról beszélt, hogy március 15-e a nemzet megszületésének csúcspontja.
– 1848. március 15-én Pest-Budán ezen a napon nagy dolgok történtek. Olyan dolgok, amelyek alapjaiban változtatták meg az ország, a nemzet és Európa sorsát. Beléptünk a világtörténelembe. Pedig az a néhány lelkes fiatal, radikális és liberális fiatalember (a szavak és ideológiák nemes értelmében véve), a márciusi ifjak, nem tudták, és nem is tudhatták, hogy mit indítanak el azon a napon. Nem tudták, hogy ebből szabadságharc lesz, világesemény, azt pedig végképp nem gondolhatták, hogy ennyi idő múltán is minden évben összegyűlünk, és rájuk, szabadságharcosokra emlékezünk. Nekünk, ma élő és tevékenykedő zentaiaknak, azon település magyarsága számára, amely a szabadságharc folyamán a legnagyobb károkat és legtöbb polgári áldozatot szenvedte el itt a Délvidéken, ez a nap az elmúlt 176 év birodalmi váltakozása ellenére is a legnagyobb ünnepeink egyike. Ahogyan egyházi ünnepeink, ez az ünnep is hitbéli kérdés számunkra – fogalmazott Juhász Attila. A felszólalás után a Délibáb előadásában felhangzott a Szózat, utána pedig a jelenlévők Szegfű György zentai honvéd hadnagy emléktáblájánál is lerótták tiszteletüket.
A megemlékezésen részt vett többek között Zenta község vezetősége, az MNT képviselői, a VMSZ képviselői és a Magyar Mozgalom képviselői.
 

Szerző (Forrás)
Magyar Szó, hat
Többi hír
Együttműködő nemzet – A határon túli magyarság helyzete és jövője címmel tartottak Szabadkán, a Városháza dísztermébe
Közép–Európában egyedülálló a magyar nemzetpolitika