Ugrás a tartalomra

Épül a Szeged—Szabadka vasútvonal

Épül a Szeged—Szabadka vasútvonal

Szegedet és Szabadkát hamarosan egy villamosított, modern sínpálya köti össze, így kevesebb mint 40 percre rövidül a két város közötti út. A vasútvonal rekonstrukciója mellett felújítják a köztes települések állomásépületeit, Horgoson és Palicson pedig gyalogos-aluljárókat terveznek a sínek alá. Legkésőbb 2022 őszéig — egyes vélemények szerint korábban — elkészül a felújítás, a vonatok ettől kezdve ezen a távon 120 km/h-val közlekedhetnek.

A Szabadka és Királyhalom között húzódó vasúti szakaszt a ’90-es években újították fel, viszont Királyhalom és a magyar határ közötti szakaszon a kivitelező most azokat a síneket távolította el, amelyeket még a MÁV fektetett le 1912-ben. Mivel a szerb vasúttársaság az I. világháború óta nem újította fel a pályának ezt a szakaszát, ott 15 km/h-s sebességkorlátozás volt érvényben mindaddig, amíg 2015-ben meg nem szüntették itt a vasúti közlekedést.

— A szerb vasútfejlesztési koncepcióban ez a vasútvonal nem létezett. Erről a szerb vasút lemondott, és felszámolásra ítélte. A Vajdasági Magyar Szövetség huszonöt éven át dolgozott azon, hogy a most elkezdődött felújítás realitássá váljon — mondta lapunknak Pásztor István, a VMSZ elnöke. — Ez egy olyan sikertörténet, amelyet a politikai befolyás nélkül nem lehetett volna megvalósítani. Ez annak az esélynek a megerősítése, amely azt teszi lehetővé, hogy Szabadka és környéke a vasút további fejlesztésével Bajáig még inkább annak a természetes, gazdasági közegnek, térségnek legyen a része, amelyikhez mindig is tartozott. A vasútfejlesztés hosszú évtizedeken keresztül a 13. malac volt az infrastruktúra-fejlesztésben. És itt van egy teljesen új szellő, mely belekapott ebbe a vitorlába, amit a Szabadka—Szeged vasútfejlesztés jelent. Ez egy olyan beruházás, amelyre több mint tíz éve készülünk uniós pályázatokon való részvétellel, a megvalósíthatósági tanulmánynak és a kivitelezési tervnek az előkészítésével — először a Szeged—Szabadka vonalra, most pedig ugyanezt a Szabadka—Baja vasútvonalra. Mert ez a fejlesztés összességében úgy lenne teljes, ha az egész egykori nyomvonal megújulna, ez pedig a Nagyvárad, Békéscsaba, Hódmezővásárhely, Szeged, Szabadka, Bácsalmás és Baja. Ez egy olyan vonal, amely összeköti a két nagy páneurópai közlekedési folyosót, illetve a két nagy Kárpát-medencei folyót: a Dunát és a Tiszát. Szabadka és Szeged között az útvonal mintegy 40 percre rövidül, így azok, akik most Szegeden vannak, dolgoznak vagy tanulnak, könnyebben hazajuthatnak. Meggyőződésem szerint arra is lehetőség teremtődik, hogy azok, akik sohasem éltek itt, a mi falvainkban próbáljanak ingatlant venni, mert itt javulnak az életkörülmények. Amikor ez elkészül jövő tavaszra, mert úgy néz ki, hogy durván fél évvel hamarabb fog befejeződni — legalábbis ez a megrendelőknek az eléggé masszív igénye —, akkor már a Szeged és Hódmezővásárhely között közlekedő tram-train is meglesz, ami ennek a folytatása.

— Nem csupán a személyszállítás, hanem a teherforgalom miatt is rendkívül nagy jelentősége van ennek a vasútvonalnak, hiszen amíg Belgrád és Budapest között épül a gyorsvasút, addig ezen a szakaszon bonyolódik le majd a Közép- és Kelet-Európából a pireuszi kikötő felé, illetve onnan ezekre a területekre irányuló teherforgalom. Ez is egy fontos szempont, hogy minél előbb elkészüljön — mondta lapunknak Kern Imre, Szabadka alpolgármestere, Szerbia korábbi építésügyi, közlekedési és infrastruktúra-fejlesztési minisztériumának államtitkára. — Ez egy egy sínpáros, villamosított vasútvonal lesz, a vasútvonal építését 160 km/h-s sebességre tervezték, de a személyvonatok esetében a maximális sebesség 120 km/h-ra lesz korlátozva. A szerbiai szakaszon vasútállomás lesz Szabadkán, de a városban lesz egy megálló a Severnél lévő közraktáraknál, továbbá vasútállomás lesz Palicson, megálló Hajdújáráson, Királyhalmon és Horgoson vasútállomás. A palicsi, királyhalmi és horgosi vasútállomások a megfelelő műemlékvédelmi előírásokat betartva újulnak meg. Fontos kérdés, hogyan bonyolódik majd a vám- és az útlevél-ellenőrzés, a korábbi gyakorlattól eltérően ugyanis útközben nem lesz átszállás a határon, a Szabadka és Szeged közötti távolságot egy vonat teszi meg.

Ha várni kell a határon, akkor semmibe veszne a lerövidült menetidő — mutatott rá Kern Imre. Mint mondta, vannak lehetőségek a gyorsított eljárásban történő vám- és útlevél-ellenőrzésre, de erről a két országnak még meg kell egyeznie a következő fél évben. — A vasúti biztonságtechnika szempontjából ez lesz az első európai mércék szerint alkalmazott technológia Szerbiában. Az eddigi mechanikus és félautomata megoldásokat egy teljesen automatizált rendszer váltja fel, mely lehetővé teszi, hogy a vasúti közlekedés a megfelelő előírások szerint bonyolódjon le — tette hozzá az alpolgármester. — Mivel 120 km/h sebességgel közlekednek majd a vonatok, nem lesznek szintkülönbségek a közúti átjáróknál. Ez meggyorsítja az építkezést, és jóval olcsóbbá is teszi. A közúti és a vasúti kereszteződések megfelelő jelzőberendezésekkel, sorompókkal lesznek elzárva. Szabadkán, a Balkán utcában lévő vasúti híd is fel lesz újítva, egy teljesen új konstrukció épül, melyen áthalad a Palics felé vezető vasúti nyomvonal. A híd alatt, a közút mindkét oldalán lesz kerékpárút, és az út szintje is mélyebbre kerül, így a teherautók is át tudnak haladni azon a helyen, ami azért is fontos, mert ezzel a városközpontból végre valahára ki lehet tiltani a teherautókat. Palicson és Horgoson szintkülönbséges megközelítési lehetőség lesz a peronokhoz, ez Palicson egyúttal azt is jelenti, hogy a polgárok, akik a lakóövezet és a tó felőli rész között gyalogosan vagy kerékpárral közlekednek, akkor nem a síneken keresztül, hanem ennek az aluljárónak a segítségével juthatnak majd át az egyik oldalról a másikra. Azt is kérték, hogy az aluljáró építését oly módon oldjuk meg, hogy azt a személyautók is igénybe tudják venni, de ott erre nincs elég hely.

— Hajdújáráson az építkezés körüli utcákban arra panaszkodnak a lakosok, hogy hatalmas a por és a zaj, ráadásul hétvégén is gőzerővel dolgoznak — mondta el lapunknak Sövény Rudolf, Hajdújárás Helyi Közössége Tanácsának elnöke. Hozzátette, jó az együttműködésük a helyi munkavezetővel, így ha a polgárok panaszt tesznek, azt jelzik feléjük, így volt rá példa, hogy fellocsolták az utat, hogy ne legyen por, és összeszedték az útra szóródott törmeléket. — A szerződés szerint a kivitelező az építkezés után köteles elhárítani a keletkezett károkat, így vissza kell állítania a munka során tönkretett utakat az eredeti állapotukba. Viszont a beruházás rengeteg pozitívumot hoz majd településünknek. Közel vagyunk Szegedhez, de amikor gépjárművel kell átlépni a határt, akkor nagyon messze, főleg nyáron.  Vonattal viszont sokkal gyorsabban juthatunk majd át, és még a kerékpárt is fel lehet majd tenni a vonatra. Innen sokan járnak dolgozni Magyarországra, ez számukra is nagy segítség lesz, de a diákoknak is, akik ott tanulnak. Ez a beruházás a környékbeli turizmust is serkentheti, ehhez azonban az kell, hogy a helyi emberek is esélyt lássanak ebben, és egy olyan idegenforgalmi kínálattal álljanak elő, amely idecsábítaná a turistákat.

A vasútfejlesztés az idén 250 éves fennállását ünneplő Horgost is érinti. Huzsvár Ervin, a VMSZ Magyarkanizsa községi szervezetének elnöke arról számolt be lapunknak, hogy reményeik szerint ez gazdasági hatással is bír majd a falu életére.

— A régi vonal felszámolásából származó homok a horgosi ipari zóna feltöltésére lesz felhasználva, így az eddig alacsony fekvésű területet 1,2-1,5 méter magasságban 21 hektár területen tudjuk megtölteni. Ennek következtében ez egy attraktívabb beruházási helyszínné válhat a potenciális befektetőknek. Továbbá Magyarkanizsa község segítségével igényeltünk egy ipari vágányt is a területre, ami még vonzóbbá teszi majd az ipari zónát, így egy potenciális logisztikai központ működését tudjuk megalapozni. A fejlesztéssel a vasútállomás is megújul, ahol megfelelő körülmények között tudnak majd várakozni az utasok.

Huzsvár Ervin információi szerint lehetőségük nyílik megszerezni a régi, kamarási megállót, mely a Szerbiai Vasúthoz tartozik. A műemléknek számító épületet Magyar Ede tervezte, az évtizedek óta használaton kívüli vasútállomást a II. világháború előtt vették igénybe azok, akik a kamarási erdőbe mentek pihenni. Ha Horgos megkapná az épület használati jogát, akkor felújítanák, és helyi civil szervezetek rendelkezésére bocsátanák.

 

Szerző (Forrás)
Hét Nap, Kartali Róbert
Többi hír
Az adai Damjanich-emlékműnél szombat délután emlékeztek meg az 1848/49-es magyar forradalom és szabadságharc kitörésé
Adán koszorúzással és ünnepi műsorral emlékeztek meg a magyar forradalom és szabadságharc évfordulójáról