Zomborban összegezte a VMMSZ elnöksége az elmúlt időszakot

Kihelyezett elnökségi ülést tartott a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség. Nem ez volt az első ilyen alkalom, legutóbb szeptemberben Ludason ülésezett a testület. Ezúttal Zomborban, a Magyar Polgári Kaszinóban összegezte a vezetőség az eltelt időszak történéseit és tanulságait. Az összejövetelen jelen volt Józsa László, a Szekeres László Alapítvány Kuratóriumának elnöke és Siflis Zoltán, a Magyar Nemzeti Tanács Kulturális Bizottságának elnöke.

Dudás Károly, a VMMSZ elnöke bevezetőjében egyebek közt kitért a 2013-as esztendő legjelentősebb tömegrendezvényeire, különösképp hansgúlyozva az idén másodízben Palicson rendezett Vajdasági Magyar Ünnepi Játékokat. Meglátása szerint, fontos, hogy a délvidéki magyarságnak legyen egy ilyen központi rendezvénye, amelyen lehetőség nyílik nyilvánosan bemutatni mindazokat a kulturális értékeket, amelyekkel rendelkezünk, és amelyeknek a színvonala miatt nem kell szégyenkeznünk. Palics történelmileg is megfelelő helyszín, hiszen 1952-ben az első ilyen eseményre is ott került sor. Hajnal Jenőnek, a VMMSZ kulturális bizottsága alelnökének a véleménye szerint is fontos, hogy ez az esemény olyan helyen kerüljön megrendezésre, ahol nem kell tartani a közönség hiányától. Siflis Zoltán meglátása az, hogy a kortárs alkotókat és műfajokat is be kell emelni a Vajdasági Magyar Ünnepi Játékok programjába, mert bebizonyosodott, hogy a népi kultúra mellett a polgárira is igény van egy ilyen rendezvényen. Ugyanakkor az is fontos, hogy a vidéki események is megkapják a kellő figyelmet.

Az ülés részvevői egyetértettek abban, hogy az elkövetkezendő időszakban szorosabbra kell fűzni és hatékonyabbá kell tenni a tagszervezetek közti együttműködést. A VMMSZ-nek egyébként 110-nél több tagegyesülete van, viszont ezek közül csak néhány vesz részt folyamatosan a munkában.

Józsa László ismertette a támogatási rendszert. Elmondása szerint vélhetően nem kell attól tartani, hogy jövőre csökken az anyaország határon túli magyaroknak szánt támogatása, azonban a digitális átállás mindenütt elkerülhetetlen, a pályázás új módját mindenkinek el kell sajátítania. Az adminisztratív változtatások nem az anyaország, hanem az Európai Unió elvárásai.

Az MNT pályáztatási kurzusáról Siflis Zoltán beszélt. Mint mondta, még évekig olyan helyzet várható, hogy a fenntarthatóság is komoly célnak számít, fejlesztést nemigen remélhetünk. Azért léteznek stratégiák, hogy azok mentén érvényesülhessen a közösségi érdek. Bele kell törődnünk, hogy megújulásra van szükség, eljárt felettünk az idő, a 40-50 éves hagyománnyal bíró rendezvényeket új tartalommal kell megtölteni, hogy képesek legyünk lépést tartani a korral, ugyanakkor a kulturpolitikában óvatosan kell fiatalítani, mert bűn nem használni a több évtizedes tapasztalatokat – hallottuk Silfistől, aki hangsúlyozta az anyagi támogatásért folyamodók és a pályázatokat elbírálók közti élő kapcsolat fontosságát.

Dr. Karcher Erzsébet, a Kaszinó elnöke elmondta, az idén sikeres IPA-pályázatot bonyolított le az intézmény, amely a gasztronómiát használta eszközül a magyar kultúra helyi bemutatására. Jövőre egy Magyar Nap szervezése szerepel a programban, ez szintén nyilvános, városi szintű rendezvény lesz, és a bajai székhelyü Bácskai Civil Szervezetek Szövetsége a partnere a Kaszinónak.

Szabó István alelnök kijelentette, a zombori magyarságnak fontos kulturális segítséget jelentene, ha a magyar színtársulatok tájolással előadásaikat elhoznák a Városi Színházba. Ilyen lehetőség általában a szomszédos falvakban van, a városban sajnos igen ritkán adódik. Az elmúlt évek során 8-10 alakalommal a Kaszinó közvetítésével, illetve anyagi áldozatvállalásával léptek fel profi társulatok a zombori színházban, viszont a Kaszinó ilyen kiadások viselését nem vállalhatja. Siflis Zoltán válaszában elmondta, jelezni kell az igényt a Magyar Nemzeti Tanácsnak, mert létezik és működik erre vonatkozó stratégia.

A Magyar Polgári Kaszinó vezetőségi tagjai által elmondott, megoldásra váró problémákkal kapcsolatosan az illetékesek válasza úgy hangzott, hogy a közösségnek lépnie kell saját érdekében, nem szabad várnia, hogy mások kérdeznek majd rá, hol szorít a cipő, hanem a probléma beálltakor, írásban azonnal meg kell keresni mindazokat az intézményeket, amelyek esetleg segíteni tudnak a megoldásban.