„Választások itthon és otthon”
A VMSZ falu- és tanyagondnoki szolgálatot hozna létre, amely segítene a tanyán élő emberek mindennapi gondjain
Az előttünk álló időszakot Korsós Tamás, Magyarország szabadkai főkonzulja úgy jellemezte, mint a „választások itthon és otthon” időszakát. Mint tegnap Királyhalmán tett látogatása során rámutatott, meg kell nézni a Vajdasági Magyar Szövetség választási programját, amely nem szimbólumok köré íródott, hanem a párt 250 ezer magyar ember igényeit vette alapul annak megírásában.
Korsós Tamás alkalmi beszédében elmondta, a magyar állam mindenképpen támogatni szeretné Szerbiát az EU-csatlakozási folyamatokban, erre utalnak azok a törekvések is, amelyek a vajdasági magyar közösség rehabilitációjára vonatkoznak, illetve a vagyon-visszaszármaztatási folyamatokban való részvételre.
Az elmúlt négy év eredménye a kettős állampolgárság, a visszahonosítási eljárás lehetősége is, illetve a gazdasági fejlesztés terén is több törekvésre volt példa. Kiemelte, Magyarország támogatására számíthatnak azon projektumok esetében, amelyek a vajdasági magyar közösség érdekeit szolgálják, utalva a VMSZ törekvéseire is, amelyek a falu és tanyagondnoki szolgálat, valamint a peremkerületi gondnoki szolgálat kialakítására vonatkoznak. Ennek kapcsán látogattak el ugyanis a VMSZ képviselőivel a királyhalmi tanyavilágban élő családokhoz.
Sárcsevity Bea szociálpolitikus ismertetve azokat az adatokat, amelyek indokolttá teszik a falu és tanyagondnoki szolgálat létrehozását, elmondta, az elmúlt tíz évben mintegy 40 ezerrel csökkent a vajdasági magyarok száma. Egyre kevesebb gyermek születik, ugyanakkor egyre több az idős ember, egyre több fiatal próbál külföldön boldogulni, ugyanakkor egyre nő azoknak az idős embereknek a száma is, aki egyedül élnek. A fiatalok többsége elhagyja a falvakat, a városba, vagy a város közelébe költöznek, azzal, hogy a város peremére szorulnak azok, akik szociális és anyagi nehézségekkel küzdenek.
Csikós László magyarkanizsai szociális munkás elmondta, csak a magyarkanizsai községben 1700 személy él tanyavilágban, akik közül 500-nak még villanyárama sincs. Sokszor az időjárási viszonyok megnehezítik a tanyákra való bejutást.
Tanyán legtöbbször 60 éven felüli emberek élnek, akiknek vagy nincsenek gyermekeik, vagy ha vannak, máshol élnek és nem tudnak az idős szülőkről hetente gondot viselni. Példaként a Caritas szervezetet emelte ki, akik házi ápolási szolgálatukkal igyekeznek segítséget nyújtani az arra rászorulóknak. Az EU-csatlakozási tárgyalások megkezdésével a szervezet támogatását az önkormányzatoknak kellene átvennie, ugyanakkor az önkormányzatok költségvetése is jelentősen csökkent, így a szociális védelmi programokra egyre kevesebb pénz jut. Csikós László kiemelte, jó lenne, ha az önkormányzatok ennek ellenére felismernék és támogatnák azokat a programokat, amelyek már évek óta működnek, így a Caritasnak ezen szolgáltatását is. Ahol nincs ilyen szolgáltatás, ott el kellene indítani.
Szénási Oszkár szociális munkás, családi konzulens arra hívta fel a figyelmet, hogy a falu- és tanyagondnokok a házi ellátás mellett a ház körüli gondok megoldásából is kivehetnék a részüket, ugyanakkor tájékoztatnák a hivatalos ügyek elintézéséről is azokat az embereket, akik bár önellátók, de a tanyákon az emberi kapcsolatoktól elszigetelődtek.
Az emberi kapcsolatok fenntartása ugyanis nagyon fontos az emberek mentális egészségének fenntartása szempontjából. Szénási elmondta, a peremkerületi gondnoki szolgálatnak is hasonló feladatköre lenne, azzal, hogy segítene a családoknak a gyerekek iskolai előmenetelében, a fiatalok terelgetésében, ugyanis mint kiemelte, a peremvárosi területeken az iskolában tapasztalt sikertelenséget a fiatalok több esetben deviáns viselkedéssel igyekeznek kompenzálni, ebben segítene a szolgálat, hogy más irányt mutasson ezeknek a fiataloknak.
Mint mondta, a család-megsegítésnek is nagy szerepe van ezeken a területeken, hiszen egyre több gonddal küzdenek a családok, és sok esetben csak megerősítésre van tanácsra van szükségük. Kiemelte, Szabadkán a Szociális Munkaközpont munkatársai sokszor nem beszélnek magyarul, tolmács segítségével pedig nem tud a szociális munkás bensőséges kapcsolatot kialakítani a magyar családokkal.
Varga László, a VMSZ parlamenti képviselője felhívta a jelenlevők figyelmét, hogy a VMSZ olyan választási programot igyekezett megírni, amely megvalósítható. Ennek a programnak egyik szegmense a szociális védelem is. Mint kiemelte, a VMSZ kisebbségi párt lévén nem tudja megoldani az ország gondjait, de részt tud vállalni abban, hogy bizonyos változásokat kezdeményezzen. Ezeket a törekvéseket szolgálja a falu és tanyagondnoki szolgálat megvalósíthatósági tanulmányának kidolgozása, illetve a szolgálat beindításának igénye is, hiszen a vajdasági magyarság egy része kikerült az állami gondoskodás köréből.
– Ahhoz, hogy ilyen programokat el tudjunk indítani, a március 16-ai választásokon az önök támogatására van szükségünk – emelte ki Varga László.
Bunford Tivadar, a VMSZ szabadkai szervezetének elnöke ugyanakkor arra hívta fel a királyhalmiak figyelmét, hogy miután Szabadkának újra magyar polgármestere van, több VMSZ-es személy jutott igazgatói pozícióhoz közvállalatokban, illetve a közvállalatok felügyelőbizottságaiban. Így a választások után nem marad más hátra, mint nekilátni a munkának, hogy javuljanak az emberek életkörülményei.
Hozzátette, a magyar állam ígérete szerint egy vállalkozói fejlesztési alapot hoznak majd létre Vajdaságban, amely a kis- és középvállalkozások, valamint a mikrovállalkozások fejlesztésében segít majd. Mint mondta, ha a magyar embereknek van munkájuk, fizetésük, akkor már a gazdaság, az egészségügyi és a szociális védelem területén is könnyebb fejlődni.
