Szabadkán ülésezett a Magyar Országgyűlés Nemzeti Összetartozás Bizottsága
Dr. Korhecz Tamás: A nemzeti összetartozás, együttműködés rendszerének jelentőségéről közvetít üzenetet az MNT és a Bizottság közös ülése
A Magyar Országgyűlés Nemzeti Összetartozás Bizottsága csütörtökön először tartott kihelyezett bizottsági ülést Vajdaságban.
Az ülés megtartását azért is szorgalmazták, mert fontosnak tartják, hogy ne csak az országgyűlés falai között tartsanak üléseket, hanem a kihelyezett bizottsági ülések keretében ismerjék meg minél jobban és teljesebben a magyar nemzeti közösségek életét a határokon kívüli régiókban – jelentette ki Potápi Árpád János, a Nemzeti Összetartozás Bizottságának elnöke a bizottságnak a Magyar Nemzeti Tanáccsal közösen megtartott ülése után a szabadkai Magyar Házban.
Hangsúlyozta, az elhangzott információkat, felvetéseket, meglátásokat a parlamenti munkájuk során is tudják majd kamatoztatni, s fontosnak nevezte, hogy a magyar politikusok tovább tudják vinni az ilyen bizottsági ülések felvetéseit, és érvényt tudnak szerezni mindennek. Potápi Árpád János leszögezte, azért folytatták le épp az MNT-vel, a vajdasági magyarság leglegitimebb szervével együtt az ülést, hogy ne csak egy politikai szervezet meghívásának tegyenek eleget.
Az ülésen többször is elhangzott, a kettős állampolgárság ötlete a vajdasági magyaroktól származik, ezt felkarolva fogadta el a magyar törvényhozás az egyszerűsített honosítási eljárásól szóló törvény módosítását, s mostanáig már több mint 510 ezren igényelték a kettős állampolgárságot, 430 ezren már esküt is tettek, a vajdaságiak közül közel 100 ezren éltek ezzel a lehetőséggel, s a lakossági számarányokat is figyelembe véve a szabadkai külképviselet vezet az igénylők számát tekintve.
Nikowitz Oszkár, Magyarország belgrádi nagykövete napirend előtti felszólalásában elmondta, sorsszerűséget lát abban, hogy éppen most került sor erre az ülésre. Kifejtette, különösen jelentősnek érzi a pillanatot, hiszen júniusban megtörtént Csúrogon a „megbékélési esemény”, majd a szerbiai kormány – átalakulása után – a jövőben törlesztheti adósságát: kormányhatározatban törölheti el jogerővel a kollektív bűnösséget. Szerinte intézményesíteni kell a magyar-szerb megbékélést az együttélés javítása érdekében, nem szabad, hogy ez csak a koszorúzásban merüljön ki, de ennek a megvalósítása még várat magára. Felkérte az MNT és a Nemzeti Összetartozás Bizottságát, hogy segítsenek ennek az intézményesítésnek a módját megtalálni.
Az első napirendi pontban Korsós Tamás, Magyarország szabadkai főkonzulja tett jelentést a főkonzulátus működéséről, s ezt három fő pontban határozta meg: az egyszerűsített honosítási eljárás, a 2014-es választásokra való felkészülés és a lehetőség szerinti építkezés arra az alapkőre, amelyet a csúrogi közös koszorúzás tett le. Hangsúlyozta, a konzulátus működését két jelszó befolyásolja, az összefogás és a hitelesség.
„Hiteles attól, hogy 2010. augusztus 19-én történt egy ígéret arról, hogy az akkor megválasztott MNT stratégiája mellett a magyar kormányzat teljes mellszélességgel kiáll. Az azóta meghozott nemzeti tanácsi stratégiák, és az azok mögé állított eszközök, pénzösszegek, politikai és más támogatások egy történelmi módosulást eredményeztek a délvidéki magyarság életében” – magyarázta Korsós Tamás, majd a hitelesség másik pontjaként a kettős állampolgárságot jelölte meg. Hangsúlyozta, a honosítás iránti érdeklődés egyre nagyobb, időközben pedig megkezdődött a választásokra való felkészülés is. Ugyanakkor elmondta, nincs alapja azoknak a rosszindulatú pletykáknak, amelyek szerint nyelvtudás nélkül lehet állampolgárságot kapni. Leszögezte, ilyen nem történhet meg a szabadkai főkonzulátuson, s arra kérte a nyilvánosságot, hogy ha bárki úgy érzi, bűncselekmények történtek, akkor azt jelentse be.
Az MNT részéről Rácz Szabó László szólt hozzá a konzuli jelentéshez, s hangsúlyozta, a kettős állampolgárság nem oka a fiatalok elvándorlásának, ennek egyedüli oka szerinte az az ország, amelyből elmennének. Majd a Bizottság tagjaként Szávay István intézett kérdéseket a konzulhoz a választások előkészületeivel kapcsolatban.
Szili Katalin, a Nemzeti Összetartozás Bizottság egykori alelnöke és a Fenntartható Fejlődés Bizottság elnöke a bizalom fontosságát hangsúlyozta azzal a hivatallal szemben, amely eljár a felvetett kérdésekben, s ezért – mint mondta – nem szabad csak a negatívumoknak hangot adni. „A határon túli magyarságot nem szabad sem kiszolgáltatottá, sem kitetté tenni, hogy esetlegesen áldozatai vagy bűnbakjaivá váljanak a választások történetének. Számomra itt kezdődik az együttműködés és az összetartás” – mondta el a választások tisztasága fontosságát hangsúlyozva, s reményét fejezete ki, hogy egykoron ezekről a kérdésekről nem kell majd külön beszélni. „Reményeink szerint a hatásköri törvény nem fogja csorbítani azt, amit úgy hívunk, hogy autonómia, kulturális autonómia, hiszen ebben nagyon jó példát mutat a Vajdaság” – mondta.
Kőszegi Zoltán bizottsági tag polgármesterként is szólt, s arra kérte az érintetteket, ezután is válasszák azt a lehetőséget, hogy magyarországi településeken tesznek állampolgársági esküt. Erre reagálva Korsós Tamás azt mondta, az lenne az ideális, ha a folyamat adminisztrációs részét a konzulátus végezné, az esküt pedig a magyarországi testvértelepüléseken tennék a leendő kettős állampolgárok.
Az ülés második részében dr. Korhecz Tamás, az MNT 2013. évi tevékenységéről tett jelentést a nemzetpolitikai programok tekintetében.
„A Magyar Nemzeti Tanács, mint a vajdasági magyarok közvetlenül és demokratikus megválasztott önkormányzata tevékenységével, jogosítványainak gyakorlásával autonómiát épít és gyakorol itt a Szerbiában, egy személyelvű kulturális autonómiát” – szögezte le Korhecz, majd az MNT kapcsolódó programjait ismertette. Nikowitz Oszkár, Magyarország belgrádi nagykövete reagálásában többek között arra hívta fel a figyelmet, hogy ki kell állni az MNT jogosítványai csökkentésének ellenzése mellett. A témával kapcsolatban a Bizottság és az MNT elnökén kívül még Kőszegi Zoltán szólalt fel.
Majd az egyházak és a politikai pártok képviselői tartottak rövid beszámolót. A katolikusok részéről Horváth Endre plébános szólalt fel, a reformátusokat dr. Csete Szemesi István nyugalmazott püspök képviselte, Dolinszky Gábor püspökhelyettes az evangélikusok nevében beszélt. Ezt követően a vajdasági politikai pártok képviselői közül Rácz Szabó László, a Magyar Polgári Szövetség elnöke és László Gyula, a Magyar Remény Mozgalom igazgatója beszélt.
A Magyar Országgyűlés 2011. január 1-je óta működő Nemzeti Összetartozás Bizottsága kétnapos vajdasági bizottsági útját Szabadkán kezdte, majd Újvidéken Pásztor István, a tartományi parlament elnöke fogadja a bizottsági tagokat, ezt követően megkoszorúzzák a csúrogi emlékművet, este Temerinbe érkeznek. Pénteken a szerbiai parlament diaszpórában és régióban élő szerbek bizottsága fogadja a magyar bizottság tagjait, majd Pancsova város vendégei lesznek, végül a három al-dunai székely faluban zárják utukat abból az alkalomból, hogy 130 esztendeje lesz annak, hogy idetelepítették a bukovinai székelyeket. Ennek apropóján Hertelendyfalván egész hétvégén ünnepségeket szerveznek, a Nemzeti Összetartozás Bizottsága pedig a pénteki művelődési műsoron vesz részt.
