Németh Zsolt: A jövő évi választás a honosítás visszaigazolása lehet

KMKF-ÜLÉS

A jövő évi választás sikeres lebonyolítása a nemzetegyesítés és a honosítás visszaigazolása lehet a külhoni magyarok részéről – mondta Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának (KMKF) pénteki ülését követően.

Az ülésen áttekintették a nemzetpolitika aktuális helyzetét, a honosítás folyamatát és a 2014-es magyarországi parlamenti választás előkészületeit, valamint a szomszédos országokkal ápolt kapcsolatokat. A jövő évi választással kapcsolatban Németh kijelentette, alapvető nemzetpolitikai érdek, hogy minél nagyobb legyen a részvétel a voksoláson. Ennek pedig nagyon fontos feltétele, hogy világossá tegyék, a regisztrációban minden politikai és nem politikai szervezetnek joga és lehetősége van részt venni.

A szomszédos országokhoz fűződő kapcsolatokról azt mondta, hogy az elkövetkező időben akkor lehet sikeres a magyar nemzeti érdekérvényesítés, ha minél erősebb képviseletet sikerül szerezniük a szomszédos országokban és az Európai Parlamentben a legitim politikai szervezeteknek. A határon túli magyarok szempontjából döntő, hogy erős Magyarország álljon mögöttük, hiszen egy erős Magyarországnak megnövekszik az érdekérvényesítő képessége a határon túli magyarok tekintetében is.

Az államtitkár arról is beszélt, hogy a külhoni magyar közösségeknek a jövőre nézve világos elképzeléseket kell megfogalmazniuk a nemzetpolitikai legfontosabb kérdéseit illetően, így egyebek mellett az autonómia, az oktatás és a nyelvhasználat kérdésében. A magyarság eredményes politizálásának fontos eleme a minél szélesebb nemzeti konszenzus kialakítása, és ebbe beletartozik az egyes határon túli területeken belüli konszenzus megteremtése is – vélekedett.

A KMKF ülésén Kövér László, az Országgyűlés elnöke azt mondta, hogy a magyarországi parlamenti választás megerősíti a nemzet közjogi egyesítését. Nemzetpolitikai szempontból történelmi választás előtt állunk – emelte ki, s kifejtette: a magyar állam fennállása során még soha nem nyílt lehetőség arra, hogy a Kárpát-medencében élő magyarok általános, egyenlő, közvetlen, titkos és demokratikus szavazati joggal egyidejűleg részt vehettek volna a magyar Országgyűlés megválasztásában.