Nem várható jelentős gazdasági fellendülés

A szürkegazdaság felszámolására és nagyobb gazdasági aktivitásra lenne szükség

A szabadkai Körzeti Gazdasági Kamara megtartotta negyedik éves közgyűlését, melynek központi témája a 2013-as gazdasági helyzet, s azok az intézkedések voltak, amelyek a jövő évben javulást hozhatnának. Ezenkívül kiosztották a kamara éves díját a legsikeresebbnek ítélt vállalkozóknak.
Slobodan Vojinović, a Gazdasági Kamara elnöke elmondta, összességében nézve elégedettek lehetünk a gazdasági mutatókkal, habár az idei lehetett volna jobb év is. Elképzelhető, hogy az év végéig a termelés 1-2 százalékos növekedést is mutat majd, de a kivitelről már most tudni lehet, hogy az meghaladja a tavalyi évi mutatókat, a behozatal pedig, bár növekedett, minőségében hasznosabb volt a tavalyinál, mivel főleg a nyersanyag, a felszerelés behozatala nőtt, s nem a fogyasztói termékek mennyisége.

– Nehéz év következik, de a jövő évi terveink, programunk eltér a megszokottól, hiszen január 21-e, a csatlakozási tárgyalások megkezdése egy nagyon fontos dátum. Mintegy nyolcszáz vállalkozó, ötvenen a mi régiónkból, találkoztak Saša Radulović gazdasági miniszterrel, hogy egyeztessük az álláspontokat, s néhány problémát megpróbáljunk behatárolni és megoldani. Ebben az országban a szürkegazdaság a legnagyobb gond, s azt kérjük, hogy vezessenek be egy ellenőrzési rendszert, de hogy ez milyen formában valósuljon meg, arról gondoskodjon az állam. Úgy véljük, az a legbiztosabb, legjobb, hogy a pénz annál maradjon, akié, s hagyjanak fel azzal, hogy az egyiktől elveszik, és odaadják másnak, illetve meg kell oldani, hogy a vállalkozóknak legyen fejlesztési lehetőségük – mondta.

Aleksandar Stevanović, a gazdasági miniszter tanácsadója szerint a jövő év nem hoz nagy gazdasági fellendülést, annak azonban reális alapjai vannak, hogy megteremtődjenek a feltételek, hogy Szerbia végleg kilábaljon a válságból. Kiemelte, az eddigi gazdaságpolitikától eltérően a problémák kialakulásának valós okaival foglalkoznak, s nem a problémák megoldásával, s négy gazdasági rendszert illető törvény, azaz a privatizációról szóló, a munkaügyi, a csőd és az építéstervezésről szóló törvény elfogadásával megteremtődnek a feltételek, hogy a gazdaság szilárd alapokra kerüljön.

– Jövőre tovább kell folytatnunk a megkezdett reformokat. Évekig nem foglalkoztunk a gondokkal, ennek most megfizetjük az árát, úgyhogy a helyzet elég rossz, de a nagy kihívások nagy tetteket is szülhetnek. A minisztérium komolyan szeretne a szürkegazdaság megoldásával foglalkozni, s úgy véljük, ezt úgy lehet megoldani, hogy a szürkegazdaságban dolgozókat rávegyük, térjenek át a szabályozott szektorba, ezért tovább dolgozunk azon, hogy az adók, járulékok csökkentésének ötlete megvalósuljon, amit a vállalkozók is támogatnak. Nem lesznek olyan támogatások, mint a korábbi években, szerintünk ugyanis azért kell a külföldi beruházóknak Szerbiába fektetniük, mert úgy vélik, itt jó üzleti környezet fogadja őket, az állam elvégzi a dolgát, okos, képzett embereink és jó vállalkozóink vannak, s itt profitot valósíthatnak meg, s nem azért, mert fizetünk érte, s a támogatások által próbáljuk a hiányosságokat elleplezni. Az elemzések azt mutatják, ez nem volt jó politika, ezért szeretnénk ezen változtatni, bár talán a következő egy-két év emiatt nehezebb lesz azoknak, akik megszokták, hogy ilyen modell alapján érnek el növekedést.

Pásztor István, a Tartományi Képviselőház elnöke Vajdaság jövő évi gazdasági helyzetével kapcsolatban elmondta, közel sem tud optimistán nyilatkozni, hiszen mindazok az intézkedések, melyeket a köztársasági parlament elfogadott, még ha a legtökéletesebbek is lennének, akkor sem tudnának rövid időn belül kézzelfogható eredményeket hozni.

– A tapasztalat azt mondatja velem, hogy pozitív eredményeket a nagyobb gazdasági aktivitás, a tőke jelentősebb jelenléte, a nagyobb mértékű termelés és forgalom hozhat, de erre az esély elég kicsi. A jövő év a legjobb esetben is a kis előrelépések és az állapotok konszolidálásának éve lehet, de nem tudom, a szerb társadalomnak vajon lesz-e annyi önmérséklete, hogy ebből a politikai háborús helyzetből kilépjen. Ebben az esetben ugyanis nincs gazdasági aktivitás és növekedés, csak háborúskodás. Ez nehéz lesz, mert nagy valószínűség szerint a jövő év választási év lesz, ami sok energiát és időt visz el, de amit lehet, azt rendezni kell, ezt pedig csak úgy lehet, ha a felek le tudnak ülni, és együttesen megoldást tudnak találni. Vajdaság számára a legjelentősebb problémák a finanszírozás, a hatáskörök és a statútum kérdése. Ezek számunkra különösen nagy jelentőséggel bírnak, mert ezek Vajdaságot olyan pozícióba hozhatják, hogy gondoskodhat saját fejlesztéséről, és néhány éven belül előreléphet.

Pásztor elmondta, a hét elején sor került egy belgrádi találkozóra Lazar Krstić pénzügyminiszterrel, és megállapodtak, hogy még az év vége előtt megalakul egy munkacsoport, amelyik Vajdaság finanszírozásáról szóló törvénytervezet kidolgozásával foglalkozik majd, ami mindenképpen nagy előrelépés.
A Körzeti Gazdasági Kamarának jelenleg 4600 tagja van, s összesen hatvanhárom javaslat érkezett arra vonatkozóan, melyik vállalkozás kapja meg az idei évi elismerést. Az idén négy vállalat: a szabadkai Vízművek, a topolyai Öntöde, a kanizsai Potisje Tondach, a kishegyesi Chick prom Kft. és a zentai Kriška cukrászda tulajdonosa vehette át az elismerést.