Munkahelyet teremt a mezőgazdaság
A mezőgazdasági háztartások összeírásának adatai szerint a 631 000 szerbiai gazdaság 3,3 millió hektár termőföldet művel — ebből a 180 795 vajdasági gazdaság 1,7 milliót —, ám arról nincsenek adatok, hogy a nagyüzemek felszámolásával, a vállalatok csődjével, milyen mértékben gyarapodott a mezőgazdasági termelők száma. Faluhelyen jövedelemkiegészítőként sokan művelnek néhány hektárt.
Ha a nyersanyagtermelést vesszük alapul, kitűnik a mezőgazdaság munkahelyteremtő ereje. Külön téma, hogy a gazdaság megalapozásához mekkora beruházás szükséges (legszerényebb számítások szerint is legalább 200 000 euró!), és ha a mezőgazdaságot valóban a nemzetgazdaság húzóágazataként jelöltük ki, miért nincs a jelenleginél hatékonyabb támogatás. Mivel az anyagiaktól függenek a lehetőségek, ezért nem tudjuk kihasználni természeti adottságainkat és a termelők szaktudását.
— Mezőgazdasági szakmai képesítéssel rendelkezem ugyan, ám kényszerből kezdtem el gazdálkodni, amikor munkahely nélkül maradtam. Nem volt teljesen ismeretlen számomra a mezőgazdaság, mert mindig műveltünk néhány hold földet — mondja Keresztúri Árpád magyarcsernyei gazda, és nyomban hozzáteszi, hogy a földhöz való viszonyulása nem változott. — Amikor volt rendszeres fizetésem, akkor is törekedtünk, hogy minél nagyobb legyen a terméshozam, és a szántók mindig rendben legyenek.
• Az ingatag terményárak arra kényszerítik a gazdát, hogy állandóan változtassa a vetésszerkezetet biztos nyereségre számítva.
— 10-15 hektáron gazdálkodva nincs nagy lehetőség a látványos fejlődésre és fejlesztésre. Azt az elvet követtük tehát, hogy több munkával kis területről minél nagyobb jövedelemre tegyünk szert, amit a munkaigényes kertészetben valósítottunk meg.
A piac azonban egyre szűkül, és ha a feldolgozóiparnak szállítunk, akkor akadozik a megfizettetés. Senki sem kérdezi meg tőlünk, hogy miből alapozzuk meg az új termelési ciklust, ezért felhagytunk a kertészettel és cukorrépa-termeléssel, erre a sorsra jutott az olajtök is. Akkor álltunk le a répa termelésével, amikor még januárban is könyörögni kellett a gyárnak, hogy szedjük fel.
— A földműves ember nem sajnálja a munkát, a befektetést. Így van ez a gazdaság minden ágazatában, csak legyen értelme munkájának: lássa, hogy ha lassan is, de halad előre. Két fiunk van, akik bár besegítenek a munkákban, már nem a mezőgazdaságban látják a jövőt — veszi át a szót Keresztúri Melinda, aki a helybeli étolajgyár laboránsa, de otthon is kiveszi a részét a munkákból. — A gépesítés és a kemizálás megkönnyíti a feladatot, ezért idényenként már csak a betakarításkor dolgozom. Állattenyésztéssel a szűkös telek miatt nem foglalkozunk, emellett az ingatag árak is elbátortalanítanak bennünket.
• Az agrárpolitikán kívül az időjárás sem kedvez a gazdának, amelyet az utóbbi évek csak megerősítenek.
— Előbb a belvizek, az utóbbi két évben pedig az aszály semmisítette meg a parasztember munkáját. Ígéreteken kívül azonban semmilyen támogatást nem kaptunk. Ha a pénzhiány miatt nem tudjuk megfelelő mértékben alkalmazni az agrotechnikát, az visszatükröződik a hozamokon, közvetetten a nyereségünkön is, ez pedig befolyásolja a fejlesztést.
• A gondok ellenére is gyarapszik a gépállomány...
— Azért van szükség a szerény területre méretezett gépállományra, hogy minden munkát időben elvégezzünk, és ne fizessünk a szolgáltatásért. Tavaly egy 80 lóerős traktor került a gazdaságunkba, alig másfél hónappal ezelőtt pedig a Tartományi Mezőgazdasági Fejlesztési Alap támogatásával rövidtárcsát vásároltunk.
A földműves idegenkedik a hitelektől, mindig azt számolgatja, hogy ha kedvezőtlen lesz az év, gyönge lesz a termés, akkor képtelen lesz törleszteni az adósságát. Az Tartományi Mezőgazdasági Fejlesztési Alap hitelét éves szinten alig 2%-os kamat terheli meg, és ha hozzászámítjuk a türelmi időt meg a futamidőt is, elmondhatom, hogy az ilyen támogatás sokat jelent a gazdának.
Az elmúlt években voltak föld- és gépvásárlási támogatások is, talán bátrabban kellett volna számítást végezni a fejlesztésről, nemcsak a magunk erejére hagyatkozni, hogy ne tisztes távolságból szemléljük a többtermeléshez hozzájáruló korszerű gépeket és termesztéstechnológiákat.
