Mit tehet még Szerbia péntekig?

Varga László: Az, amit az ország eddig teljesített, messze van attól, amit az előre ismert feltételek függvényében meg kellett volna tennie

Egy nappal a Miniszterek Tanácsának ülése után Božidar Đelić európai integrációért felelős kormányalelnök kedden úgy értékelte, hogy nincsen helye a túlságosan nagy reménykedésnek az ország tagjelölti státusát illetően. Boris Tadić államfő megállapította, hogy szerinte Szerbia megérdemli a tagjelöltséget. Míg az államhatalom új feltételekre panaszkodik, addig Varga László, a köztársasági parlament integrációs bizottságának elnöke közölte, hogy minden kikötés ismeretes volt eddig is Szerbia számára. A Koszovó-kérdés megoldását segítő legújabb uniós javaslatokat a szerb fél kedden elutasította.

Božidar Đelić úgy véli, hogy Szerbiának még kifejezettebb nyomásgyakorlásra kell felkészülni az Európai Unió részéről. Nem kellene túlságosan optimistának lennünk – szögezte le a kormányalelnök, mondván, hogy pillanatnyilag valóban közelebb kerültünk a tagjelöltséghez, ugyanakkor a nyomásgyakorlás fokozódni fog.

– Világos, hogy a kedden éjszaka megfogalmazott állásfoglalások függvényében újabb dolgokat fognak követelni az országtól. Az nem újdonság, hogy a tagjelöltségről való döntést elhalasztották az Európai Tanács pénteki ülésére, hiszen erről a kérdésről a tagállamok kormányfői, illetve államfői dönthetnek. Az viszont újdonság, hogy hétfőn 24 tagállam képviselője hét órán át küzdött Szerbiáért, három pedig ellene. Azok az országok, amelyek katonái megsérültek Észak-Koszovóban, szigorúan viszonyulnak országunk tagjelöltségéhez és elvárják, hogy egy lépéssel előrébb lépjünk a problémák megoldásában. Olyan döntés született, hogy azoknak a feltételeknek egy részét, amelyekhez a csatlakozási tárgyalások megkezdése időpontjának a meghatározását kötötték volna, most a tagjelöltség odaítéléséhez kötik. Szerbia nem áll közel a tagjelöltség elnyeréséhez – magyarázta Đelić.Đelić az új feltételek egyikeként a koszovói hatóságok regionális együttműködési fórumokon való részvételének megoldását említette.

– Mindenki számára világos, hogy Szerbia megérdemli a tagjelöltséget. Az már más kérdés, hogy tőlünk olyan feltételek teljesítését fogják esetleg kérni, amelyeket egyik másik csatlakozni kívánó országtól sem követeltek – fogalmazott a kormányalelnök.

A TÜRELEM IDEJE

Boris Tadić államfő szintén úgy véli, hogy megérdemeltük a tagjelöltséget. Az Európai Bizottság országvéleményében pozitívan nyilatkozott Szerbiáról, mint egy olyan országról, amely mélyreható reformokat hajtott végre, amely a regionális együttműködés és megbékélés hordozója és amelyik befejezte a hágai törvényszékkel való együttműködést, hangsúlyozta Tadić, hozzáfűzvén, hogy Belgrádnak a Prishtinával folytatott párbeszéd során sikerült eredményeket felmutatnia.

– Ennek ellenére még mindig nem tudni, hogy december 9-én milyen döntés születik. Azt sem tudni, hogy számunkra elfogadhatatlan módon fogják-e zsarolni az országot. Tehát visszafogottan kell hozzáállni a helyzethez és dolgozni a következő napokban – emelte ki az államfő.

Vincent Degert, az EU belgrádi küldöttségének vezetője türelemre intette a szerb államvezetést. Degert elismerte, hogy a Belgrád–Prishtina-párbeszédben valóban előrehaladás figyelhető meg, ez pedig a tagjelöltség egyik feltételeként jelölte meg az EU – tette hozzá.

Borko Stefanović, a Belgrád és Prishtina közötti tárgyalásokban részt vevő szerb csoport vezetője tegnap Robert Cooperrel, a tárgyalások uniós közvetítőjével egyezkedett a koszovói hatóságoknak a regionális együttműködési fórumokon való részvételének megoldásáról.

– Megismételtem a szerb fél álláspontját, hogy szerintünk a koszovói hatóságoknak aszimmetrikus módon és az 1244-es határozattal összhangban kellene részt venniük a fórumokon. Az uniós fél több lehetőséget is felajánlott, ezek azonban ellenben állnak az ENSZ határozatával, ezért nem tudjuk azokat elfogadni. A tárgyalásokat e témáról a következő napokban is folytatjuk. Szerbia mindent megtett, amit az EB követelt országvéleményében – részletezte Stefanović.

KIJAVÍTANI A HIBÁKAT

Tomislav Nikolić, az ellenzéki Szerb Haladó Párt elnöke azoknak a táborába tartozik, akik szerint az országnak tagjelölté kellene válnia. Ha ez mégsem történik meg, akkor azonnal ki kell írni a parlamenti választásokat – fűzte hozzá. Ha Szerbia nem válik tagjelölté, akkor az országban elviselhetetlenné válna a helyzet és ok teremtődne a zavargásokra, fejtegette az SZHP elnöke.

– Az SZHP semmi rosszat nem szervezne, ugyanakkor nem hiszem, hogy az emberek tovább tűrnék azt a kormányt, amely négy éven át hazudott nekik. Vučić alelnökkel fogadtunk a tagjelöltség elnyeréséről, meglátjuk, hogy melyikünknek kell egy ebédet fizetnie – nyilatkozta Nikolić.

Čedomir Jovanović, a Liberális Demokrata Párt elnöke szerint péntekig mindenféleképpen meg kell változtatni a helyzetet Észak-Koszovóban. Az EU igyekezetének függvényében, amellyel megpróbálta az európai család részévé tenni Szerbiát, most a szerb államvezetés kötelessége kijavítani az elmúlt hónapokban elkövetett hibákat – véli Jovanović, aki szerint az országnak új kezdeményezésre van szüksége, amely megkönnyítené a tagjelöltség elnyerését. A videó-konferenciák Brüsszellel nem elegendőek – szögezte le az LDP első embere.

A radikális EU-ellenzők táborába tartozó Szerbiai Demokrata Párt elnöke, Vojislav Koštunica, úgy véli, hogy Brüsszel Belgrád feje felett ténykedik és a Belgrád–Prishtina-párbeszéd segítségével igyekszik kiteljesíteni Koszovó függetlenségét. Az EU-tagság nem áll Szerbia érdekében – fűzte hozzá Koštunica.

ISMERTÉK A FELTÉTELEKET

A Varga Lászlóval, a Szerbiai Képviselőház Európai Integrációs Bizottságának elnökével folytatott beszélgetésből kiderült, hogy a szerb államvezetés képviselőinek nem minden kijelentése felel meg teljesen a valóságnak.

Magával a Miniszterek Tanácsának ülésével kapcsolatban Varga elmondta, hogy az eddigi gyakorlat értelmében a tagfelvételi kérelmekről való döntéshozatalban először mindig is a külügyminiszterek ültek össze az általános ügyek tanácsa formációban, eszmét cseréltek és valamiféle javaslatot fogalmaztak meg. Majd ezt követően az Európai Tanács meghozta a végleges döntést. Ilyen értelemben a hétfőn történtek és a pénteken történő dolgok megfelelnek a normális procedúrának – tette hozzá Varga.

– Azokban az esetekben, amikor minden zavartalanul bonyolódott, a Miniszterek Tanácsa gyakorlatilag meghozta a döntést, az Európai Tanács pedig csak jóváhagyta azt. Szerbia esetében ez másképpen történt. A hétfői ülésen nagy volt a vita, a tagállamok képviselőinek nem sikerült egyetértésre jutniuk és ennél fogva a gyakorlati döntéshozatal is áthelyeződött az Európai Tanács ülésére. Amit az elnöklő ország, Lengyelország, képviselője elmondott az ülést követő sajtótájékoztatón, abból kiderült, hogy Szerbia tagjelöltsége ellen néhány ország súlyos, néhány pedig kevésbé súlyos ellenállást tanúsított és ellenezték, hogy a Miniszterek Tanácsa végleges állásfoglalást alakítson ki. Az nem derült ki, hogy mely országokról van szó. Hétfőn tehát többek között arról állapodtak meg, hogy a döntést elhalasztják péntekre – összegezte Varga.

A parlamenti bizottság elnökétől megtudtuk, hogy a Miniszterek Tanácsának állásfoglalásában valóban megtalálható az, hogy a koszovói hatóságoknak a regionális együttműködési fórumokon való részvételének megoldását illetően az EU előrelépést vár, még péntekig. Az viszont nem igaz, hogy ez a feltétel újdonság – tette hozzá. A szerb kormány tavaly decemberben fogadta el az akciótervet, amely alapján idén a tagjelölti státus megszerzéséhez szükséges feltételek teljesítése folyt, magyarázta Varga, mondván, hogy ebben a 96 pontos tervben a 31. pont erről a feltételről szól.

Az, hogy mi történik pénteken és elég lesz-e a szerb kormány igyekezete az elmúlt, illetve a következő napokban, azt nehéz lenne megmondani – véli Varga, aki szerint az, amit Szerbia eddig teljesített, még messze van attól, amit a Tadić–Merkel-megbeszélésről kiszivárogtatott hírek szerint az országnak a tagjelöltség érdekében meg kellett volna tennie.

Kérdésünkre, hogy az EU eddigi történelmében volt-e már példa arra, hogy valamelyik csatlakozni kívánó ország feltételes tagjelöltséget nyert el, Varga közölte, hogy nem tud ilyesmiről.

– Ez nagyjából olyan lenne, mintha az egyetemi hallgató elmenne a vizsgára, a tanár pedig közölné vele, hogy feltételesen átengedi a vizsgán, azzal, hogy amikor megtanulja a tananyagot, akkor a diák eljön, levizsgázik és megkapja osztályzatát. Ez magyarán mondva semmi. Pénteken három dolog történhet: nem döntenek sehogy és nem határozzák meg saját maguk számára, hogy melyik következő ülésen fognak dönteni. A másik lehetőség a feltételes tagjelöltség, amely esetén nem döntenének, de felvázolnák a teljesítendő feltételeket és közölnék, hogy a következő ülésen, jövő év márciusában, ismét visszatérnek Szerbia kérdésére. A harmadik lehetőség pedig az, hogy döntenek és megítélik Szerbiának a tagjelölti státust – magyarázta Varga.

Magyar Szó