Magyar nyelvű jog- és fordítástudományi tanácskozás az MNT szervezésében
A Magyar Nemzeti Tanács évek óta megszervezi a magyar nyelvű jog- és fordítástudományi tanácskozását, amely idén a szerbiai, Kárpát-medencei és uniós kisebbségi joggyakorlatról és jogérvényesítésről, valamint a magyar és a szerb szóláshagyomány gyakorló fordítói tapasztalatairól szól. A konferencia első napját a szabadkai Galleria Hotel konferenciatermében tartották, szombaton pedig az MNT székházában folytatódik.
A kétnapos tanácskozás első munkanapján magyarországi és vajdasági előadók tartottak előadást, többek között az Európai Unió és Szerbia viszonyáról, a magyar nemzetpolitikáról, az autonómiáról, nyelvi és kisebbségi jogaink védelméről, illetve a nemzeti kisebbségek jogainak érvényesítésére vonatkozó cselekvési tervről, valamint más jogi kérdésekről is.
A tanácskozás munkacíme: Nyelv és valóság. A nyelv a valóság része, amely meghatározza egy közösség életét – emelte ki Hajnal Jenő, az MNT elnöke. „Itt Szerbiában a hivatalos nyelv- és íráshasználatnak a jogrendszerét járjuk körbe, olyan szempontból, hogy ezt hogyan látja az Európai Unió, hogyan látja az anyaország, hogyan látják ezt a Kárpát-medencében és hogyan látják Belgrádban a parlamenti képviselőink, a tartomány hogyan látja, illetve a Magyar Nemzeti Tanács.”
Tavaly alakult meg a Vajdasági Magyar Jogász Egylet, amelynek elnöke Nyilas Mihály, a Tartományi Kormány alelnöke. A szervezet nemcsak okleveles jogászokat, hanem a joghallgatókat is tömöríti. „Nagyon nagy hangsúlyt szeretnénk fektetni az utánpótlásra, egyrészt, hogy a fiatal jogászkollégáknak segítsünk a pályán maradásban, a karrierépítésben, másrészt a joghallgatókat segítsük a tanulmányaikban, és hogy itt a Vajdaságban, Szerbiában maradva olyan munkahelyeket, olyan tisztségeket töltsenek be, amikre a vajdasági magyar közösségnek szüksége van.”
Az év végéig megjelentetik a hiánypótló Magyar jogi ABC című kiadványt is. A nemzeti kisebbségek jogainak érvényesítésére vonatkozó cselekvési terv a gyakorlatban még mindig nem működik kielégítően – mondta Vukašinović Éva, a nemzeti kisebbségi jogokkal megbízott tartományi ombudsmanhelyettes. „Nem mondhatom azt, mint ombudsman – ugye az ombudsman mindig egy kicsit kritikus –, hogy tapasztalhatok javulást ezen a téren, tapintható javulást, majd meglátjuk.”
A kisebbségi cselekvési akcióterv a mindenkori kormányt kötelezi a részarányos foglalkoztatástól, a nyelvhasználaton át az oktatásig – emelte ki Pásztor Bálint köztársasági parlamenti frakcióvezető (VMSZ). „Tavaly december végén megalakult az a munkacsoport, amely a nemzeti tanácsokról szóló törvény módosításait hivatott kidolgozni. Zajlik a munka, emellett lezajlott a közvitája a kisebbségi kerettörvény módosításainak, tehát most, hogy megalakult a szerb kormány, várható, hogy a következő hónapokban ezek a jogszabályok elfogadásra kerülnek a szerbiai parlamentben.”
Szerbiának az EU-hoz való csatlakozási folyamatában számos elvárásnak kell eleget tennie – mondta Deli Andor EP-képviselő (Fidesz-KDNP): „Megerősödjön a jogállamiság kérdése, hogy megerősödjön az emberi jogok és velük együtt a kisebbségi jogoknak a helyzete is, és ez a kérdés, amelyen dolgozunk, amelyben megpróbáljuk odarakni azokat a pontokat, amelyek a magyarságnak, az itteni közösségnek is rendkívül fontosak, legyen szó oktatásról, legyen szó részarányos foglalkoztatásról.”
A tanácskozás szombati része a magyar–szerb szakfordításról szól majd.
