Josipović „meglepetést” is hozott

A népirtás címén benyújtott vádak visszavonásának kérdése határozta meg a horvát és szerb államfő első hivatalos találkozóját – Szerbiában azt hitték, Horvátország változtatott korábbi álláspontján

Ivo Josipović és Tomislav Nikolić államfők szerdai belgrádi találkozójuk során egyet tudtak érteni abban, hogy a két ország kapcsolatai javuló tendenciát mutatnak, ám mindketten kiemelték, hogy egyes problémák továbbra is megoldásra várnak: köztük a hágai Nemzetközi Bírósághoz benyújtott egymást népirtással vádoló keresetek, valamint a kilencvenes évek háborúja alatt eltűnt személyek kérdése is.

Tomislav Nikolić meggyőződésének adott hangot, hogy a vádak visszavonása a megbékélés folyamatát segítené. Úgy fogalmazott: jó barátokra nem jellemző, hogy bíróságra menjenek, másfelől bármilyen legyen is az ítélet, az az egyik félnek biztosan nem fog tetszeni.

Ivo Josipović azt hangsúlyozta, hogy a beadott keresetek visszavonása előtt még néhány kérdést a két országnak mindenképp rendeznie kellene, elsősorban pedig az eltűnt személyeket érintő kérdést, melyet a két állam kapcsolatában megmutatkozó problémák alapjaként jelölt meg. Közölte, hogy a horvát kormány még nem hozta meg végleges döntését a kereset kapcsán, noha a médiában már megjelentek olyan információk, amelyek sejtetik a végkifejlet milyenségét.

Hozzátette azonban, hogy ennek a pozitív döntésnek a megszületése előtt Horvátországnak még vannak bizonyos elvárásai. Aláhúzta, hogy a megbékéléshez még hosszú út vezet, s ezen az úton feltétlenül rendezni kell az eltűntek kérdését. Amennyiben sor kerül Hágában a tárgyalásra, kellemetlen témákról lehet majd hallani, értékelte Josipović, Nikolić pedig azt mondta, hogy ez a forgatókönyv három héten át tartó sárdobálást jelentene, ami semmiképp sem javítana a két ország viszonyán.

– Be kell zárnunk közös múltunk csúnya történéseinek vaskapuit, a szép emlékek közül meg kell hagynunk azokat, amelyekben osztozni tudunk. Ez lehet akár egy közös fellépés a harmadik országok piacán is – fogalmazott a szerb államelnök, aláhúzva, hogy a két ország gazdasága teljesen kompatibilis egymással, s hogy ezáltal nincs semmi akadálya az együttműködésnek.

Aggályainak adott ugyanakkor hangot: hogyan realizálódhat ez az együttműködés a vádaskodást követően.

Josipovićtyal egyetértett abban, hogy a szomszédos államoknak segítséget kell egymásnak nyújtaniuk a nyitott kérdések rendezéséhez, a két államfő a megbeszéltek szerint hozzájárul majd a kormányok sikeres együttműködéséhez. Nem voltak nézetkülönbségeik a regionális és a gazdasági kapcsolatok fejlesztésének témakörében sem.

MEGSZÁLLÓK, CSETNIKEK

A szerb államfő elégedettségének adott hangot Josipović határozott álláspontja miatt, mely a nemzeti kisebbségek jogainak tiszteletben tartására vonatkozik, ám a két ország közötti kapcsolatokat szerinte továbbra is negatívan befolyásolja a horvátországi szerb kisebbség rossz helyzete.

Gondok vannak a nyelvhasználat szavatolásával, nem arányos a szerb közösség tagjainak a jelenléte a helyi önkormányzatokban, hivatalokban, rendőrségben és az igazságszolgáltatás szerveiben. A szerbek biztonságának szavatolása is hagy némi kivetnivalót maga után, de az utóbbi időben a gyűlöletbeszéd is egyre gyakoribb – sorolta a közösség problémáit Nikolić.

Véleményének adott hangot, hogy a horvát tankönyvekben a szerbek megszállóként, csetnikként vannak bemutatva, ugyanakkor egyes megyékben a szerb oktatási intézményeket továbbra sem akarja a horvát állam kisebbségi intézményként bejegyezni. Felvetette a szerb pravoszláv egyház vagyonának visszaszármaztatási kérdését is, kiemelve annak jelentőségét, hogy Horvátország jelentős anyagi eszközöket fordít a templomok felújítására.

A HORVÁT AGGÁLYOK

Josipović közölte, hogy a horvátországi szerb közösség egyes gondjaival Szerbiában is szembesülniük kell a horvátoknak. Zágráb szerint fel kell gyorsítani a volt Jugoszlávia szövetségi és katonai vagyonát érintő örökösödési kérdés rendezésének ütemét.

A határvonallal kapcsolatos gondok úgyszintén megoldásra várnak, s ha a két ország ennek kapcsán nem tud közös nevezőre jutni, akkor a nemzetközi igazságszolgáltatásra kell bízni az ügyet – jelentette ki a horvát elnök. A Nikolićtyal folytatott egyeztetést őszinte beszélgetésként élte meg, mely előbbre vitte a két ország kapcsolatát – állapította meg.

Josipović a nap folyamán rövid megbeszélést folyatott Ivica Dačić kormányfővel és Nebojša Stefanovićtyal, a szerb parlament elnökével is. Dačić a találkozón kifejtette, hogy a jövőben határozottabb lépéseket kell tenni a kapcsolatok fejlesztése érdekében, mert az mindkét nép érdekeit, továbbá a régióbeli stabilitást is szolgálja.

ERRE NEM SZÁMÍTOTTUNK

Ivo Josipović szerbiai látogatását értékelve Stanislava Pak Stanković, Tomislav Nikolić elnök tanácsadója a Szabad Európa Rádiónak adott nyilatkozatában úgy fogalmazott: egy olyan jelzés a találkozó, amely a régió stabilitásáról szól.

Szerinte az európai integráció útján haladó Szerbia számára ez igen fontos, mert arról az elszántságról tanúskodik, hogy az állam nyílt dialógus által készen áll minden nyitott kérdés rendezésére.

Meglepetésnek nevezte azt a horvát álláspontot, amely egyelőre nem tervezi a Szerbia ellen benyújtott kereset visszavonását. A tanácsadó elmondta, hogy Szerbia ennek ellenkezőjére számított, s már készen állt saját keresetét is visszavonni, a jelenlegi helyzet azonban azt diktálja, hogy a témával foglalkozó jogászok továbbra is figyelemmel kísérjék a folyamatot, s a leendő történések fényében vonjanak le következtetéseket.

Egyelőre Szerbia sem lép most semmit, követjük a másik fél gondolkodását – derült ki a nyilatkozatból.