Feltérképezni a vállalkozásokat
Támogatás hiánya, elvándorlás és az ISO szabványok nehezítik a cégek életét
A Vajdasági Magyar Szövetség képviselői tegnapi vajdasági kampánykörútjuk során meglátogatták a szabadkai Elzett Certa Kft.-t, a Rasveta vállalatot és az Antal Öntödét. Mint azt Pék Zoltán, a VMSZ parlamenti képviselője elmondta, céljuk elsősorban az, hogy feltérképezzék a vajdasági közép- és kisvállalkozások helyzetét, hogyan élnek, milyen gondokkal küszködnek, miben látnak lehetőséget, és milyen terveik vannak.
Hozzátette, hogy az eddig leszűrt tapasztalatok szerint sok vállalkozónak jó ötlete van, de támogatások hiányában nem tudják őket megvalósítani. Ezenfelül sokan munkaerő- és szakemberhiánnyal küszködnek, kiváltképp a fémiparban.
– A szakembereinket, a munkásainkat vissza kell csalogatnunk. Ha nem is tudjuk megállítani a fiataljaink elvándorlását, de legalább le kell lassítanunk a folyamatot. A többi között erre a célra hoztuk létre azt a gazdaságfejlesztési programot, amelyet a kis- és közepes vállalkozások fejlesztésére irányul.
A program magyarországi támogatásokra és uniós pénzeszközökre épül, amelyeket jóval a banki kamatláb alatt kell visszatéríteni. Erre azért van szükség, hogy visszaforgathassuk a pénzt, és ezáltal minél több vállalkozót tudjunk segíteni, minél több fiatalnak tudjunk munkát biztosítani – mondta Pék Zoltán, majd hozzátette, hogy a programot maga Orbán Viktor magyar miniszterelnök is támogatja.
Szavai szerint a gazdaságfejlesztési programon a szakemberek már egy éve dolgoznak, és az független a választásoktól. Somogyi Sándor, a gazdaságfejlesztési program egyik megalkotója megjegyezte, hogy a kis- és közepes vállalatokban óriási lehetőség lakozik, ehhez azonban – országos szinten – nincs megfelelő gazdasági irányítás.
– Ezek a vállaltok magukra vannak hagyva, és így rá vannak kényszerítve arra, hogy a fejlesztési terveiket sutba dobva keressenek a túléléshez pénzt – mondta Somogyi.
Török György, az Elzett Certa Kft. cégvezető tulajdonosa röviden bemutatta a vállalatot, megjegyezve, hogy a 120 éves múlttal rendelkező cég 14 évvel ezelőtt az első külföldi befektetők között érkezett Szerbiába.
Hozzátette, a szerbiai piaccal elégedett, és lehetőség szerint terjeszkedni is szeretne, a piacbővítés által pedig Szabadkán egy összeszerelő műhelyt nyitna, amelyben legalább 20 alkalmazottnak adhatna munkát. Problémaként a munkaerő elvándorlását nevezte meg, Szabadkát és Zentát pedig Sopronhoz és Győrhöz hasonlította, amelyek Magyarország EU-s csatlakozásakor szinte minden EU-s pályázatot megnyertek.
– Ennek köszönhetően ez a két város óriási fejlődésnek indult – mondta Török György.
Pálfi Gyula, a közvilágítás karbantartásával és kiépítésével foglalkozó Rasveta vállalat igazgatója a többi között a magasan szakképzett munkaerő hiányát nevezte gondnak, majd az energiahatékonyságról és a LED világítás előnyeiről beszélt. Antal Mihály, a nagy múltú Antal Öntöde tulajdonosa elmondta, hogy kisiparosként nagyon nehezen juthatnak munkához, ez pedig magának az öntödének a létét is veszélyezteti.
– Egyre elkeseredettebb vagyok, mert alkalmazottaimnak nem tudok folyamatos munkát biztosítani – mondta Antal Mihály.
Hozzátette, mindezt nehezíti, hogy egyes munkákhoz ISO szabványok szükségesek, ezek bevezetése pedig a bürokrácia miatt egy évnél is tovább eltarthat, valamint még egy alkalmazottat és óriási, 5-10 ezer eurós befektetést igényel.
