Boncasztalon a nemzeti közösségek egyenrangúsága
Dr. Korhecz Tamás az MNT elnöke
(...) Május 21., kedd
A szerbiai Alkotmánybíróság nyilvános vitát, tárgyalást tartott abban az eljárásban, amelynek keretében a Szerbiai Demokrata Párt (DSS) kezdeményezésére a Vajdaság Statútumának alkotmányosságát vizsgálja. Valódi szakmai elismerésnek számít, hogy az Alkotmánybíróság, más egyetemi tanár kollégáimmal együtt, szakértőként hallgatott meg a keddi tárgyaláson.
Az alkotmányjogi, jogértelmezési érvek felsorakoztatása során egy-két kollégám attól sem riadt vissza, hogy minősítse, leminősítse és kioktassa saját kollégáit, azok érvrendszerét, de magát az Alkotmánybíróságot is. A gyerekszoba hiányát az egyetemi titulusok sajnos nem helyettesíthetik, főleg ha mindez a tudomány, az ellenérvek és szakma iránti alázat krónikus hiányával párosul.
A tárgyalás azonban nem erről marad leginkább emlékezetes a számomra, hanem arról a zsigerből táplálkozó ellenszenvről, amely a Statútum egyes rendelkezéseivel szemben nyilvánult meg, a felülvizsgálatot kezdeményező DSS-es képviselők és az érveiket vehemensen támogató alkotmányjogászok részéről.
Különösen azok a statutáris rendelkezések verték ki a biztosítékot náluk, amelyek a nemzeti közösségek jogaira vonatkoznak, s amelyek Vajdaság lényegeként határozzák meg a többnyelvűséget, vallási sokszínűséget és a multikulturalizmust.
Ezen rendelkezések közül is a legtöbb ellenszenvet a Statútum 6. szakasza váltotta ki, amely a Vajdaságban élő őshonos népeket, egyformán nemzeti közösségként határozza meg és kinyilvánítja a szerbek, a magyarok és más nemzeti közösségek egyenrangúságát.
Hogy is vetemedhettek erre a Statútum megalkotói, a jogszabályt megszavazó képviselők? Hát csak úgy, szándékosan és tudatosan, mert azért vagyunk néhányan még, akik szerint az egyenrangúság értéke és tartós szükséglete ennek a többnemzetiségű sajátos kis Közép-Európának. Volt azért egy pozitív tapasztalat is, a hat alkotmányjogász kollégám közül (öten belgrádiak) négyen hozzám hasonlóan érveltek és támasztották alá a vitatott rendelkezések alkotmányosságát. (...)