Az USA odaítélné Szerbiának a dátumot

Az osztrák külügyminiszter megígérte, hogy személyesen igyekszik kiharcolni Angela Merkelnél Szerbia német támogatását

A NIN hetilapnak nyilatkozva Philip Reeker, az Amerikai Egyesült Államok helyettes külügyi államtitkára elismerően nyilatkozott az előrelépésről, amelyet Szerbia az európai integráció útján tett meg. Az USA számításai szerint az Európai Unió kitűzi a csatlakozási tárgyalások megkezdésének dátumát – tette hozzá Reeker.

A Belgrád és Pristina kapcsolatát rendező brüsszeli megállapodással Szerbia elérte, hogy a washingtoni adminisztráció az ország érdekében szólaljon fel az EU illetékesei előtt, emelte ki Reeker, majd elmondta, hogy az USA reményei szerint Szerbia mindent megtesz annak érdekében, hogy megnyithassa a tagfelvételi tárgyalásokat. Reeker Belgrádot és Pristinát is felszólította, hogy cselekedeteikkel a brüsszeli megállapodás következetes alkalmazását bizonyítsák a június 28-án ülésező Európai Tanácsnak.

– Mindkét félnek tartania kell magát a megállapodáshoz, valamint az alkalmazás tervéhez. Remélhetőleg Belgrád és Pristina is felismerik, hogy mit és mikor vár el tőlük a nemzetközi közösség. A szerb kormány pragmatikus álláspontot képvisel a koszovói kérdéssel kapcsolatban. A szerb államvezetőség felismerte, hogy mennyire fontos rendeznie a kapcsolatokat Koszovóval, hozzájárulva így a régió stabilitásának fenntartásához. A szerb kormány fáradhatatlanul igyekszik megértetni az észak-koszovói szerbekkel a brüsszeli megállapodás lényegét. Ez azért fontos, mert az észak-koszovói szerbeknek meg kellene érteniük, hogy egyedül a megállapodás mozdíthatja ki őket a jelenlegi toporgó helyzetből – magyarázta Reeker.

A helyettes külügyi államtitkár nem gondolja, hogy a brüsszeli megállapodás Koszovó államiságának Szerbia részéről történő elismerését jelentené. Sem a megállapodás, sem a Belgrád és Pristina közötti párbeszéd nem követeli meg Szerbiától Koszovó államiságának elismerését – szögezte le Reeker.

Azzal kapcsolatban, hogy Koszovó NATO-tagsága később feltétel lehet-e Szerbia számára, Reeker kifejtette, hogy az USA Koszovót a NATO tagjaként látja. Ugyanakkor nem érdemes találgatni azzal kapcsolatban, hogy hogyan és mikor kerül erre sor – hangsúlyozta Reeker.

Hasonló szellemben zajlott a Tomislav Nikolić köztársasági elnök és a Michael Kirby, az USA belgrádi nagykövete közötti találkozó. Kirby kifejtette, hogy Szerbia megérdemelte a tagfelvételi tárgyalások megnyitását, ami egyben hozzájárulna a régió stabilitásának megerősítéséhez. Kirby abbéli reményének adott hangot, hogy sikeres lesz az Ivica Dačić és a Hashim Thaçi szerb, illetve koszovói kormányfők soron következő találkozója, mivel ez nagy mértékben hozzájárulhatna ahhoz, hogy az EU állam- és kormányfői június 28-án kitűzzék a konkrét dátumot Szerbia számára.

Nikolić szerint Szerbia az utóbbi időszakban jócskán javított nemzetközi megítélésén, sokat tett a régió stabilitásának erősítéséért, valamint megszilárdította intézményeit.

– A brüsszeli megállapodás jó, hiszen mindkét fél kompromisszumára épül. Eljött az ideje, hogy a megállapodást következetesen alkalmazzuk. Belgrádnak és Pristinának egyforma őszinteséggel kell hozzáállniuk ehhez a munkához. A csatlakozási tárgyalások megkezdése dátumának a kitűzése nem ajándék lenne Szerbiának, hanem valami, amit az utóbbi egy év fáradhatatlan munkájával kiérdemelt – fogalmazott Nikolić.

Csütörtök este Brüsszelben a munkacsoportok többkörös technikai megbeszélése után Catherine Ashton kül- és biztonságpolitikai főképviselő közvetítésével egy munkavacsora keretében ismét tárgyalóasztalhoz ültek Dačić és Thaçi kormányfők, valamint Aleksandar Vučić szerb kormányfőhelyettes. A munkavacsorán a feleknek összegezniük kellett, hogy eddig mit sikerült elvégezniük az április 19-én parafált brüsszeli megállapodás mentén, illetve azt, hogy mit kellene még végrehajtaniuk. Mivel a munkacsoportok egyeztetésein eddig olyan fontos kérdések is megválaszolatlanul maradtak, mint a koszovói szerb községek közösségének megalakítása, ezért ezekről is a kormányfőknek kell dönteniük.

A munkavacsora után Ashton és Štefan Füle, az Európai Unió bővítési biztosa közösen fogalmazzák meg benyomásaikat a brüsszeli megállapodásról, valamint a szerbiai belső reformokról, majd ezt levél formájában juttatják el az EU tagállamainak képviselőihez. Ezt a levelet várhatóan még pénteken megvitatják az EU melletti állandó képviseletek vezetői, az EU-nagykövetek, majd kidolgozzák a döntési javaslatot, amelyet az EU tagállamok külügyminisztereihez juttatnak el. A külügyminiszterek június 25-én, az Európai Unió Tanácsának soron következő ülésén vitatják meg a javaslatot. A végső döntést az EU állam- és kormányfői hozzák meg június 28-án.

A Belgrád és Pristina közötti kapcsolattartó tisztek szolgálatba állása szintén a brüsszeli megállapodás egyik eleme. Hétfőn Dejan Pavićević az Európai Unió pristinai irodájában kezdte meg munkáját, Lulzim Peci pedig az EU belgrádi irodájában. Ezzel megvalósult a brüsszeli megállapodás egyik fontos szakasza. Peci azonban szerda este benyújtotta lemondását. Koszovó volt svédországi nagykövete azzal magyarázta döntését, hogy belgrádi küldetésének témájában nem értettek egyet Thaçi kormányfővel.

– Thaçi kritizálta azt a kijelentésemet, hogy Belgrád és Pristina kapcsolata csak akkor rendeződhet, ha Szerbia elismeri Koszovó függetlenségét. Meg voltam róla győződve, hogy a Belgráddal való kapcsolatok rendezésének témájában Koszovó állampolitikája Szerbia elismerését jelenti. Úgy tűnik, tévedtem – írta Peci állítólag lemondásában, amelyet Atifete Jahjaga koszovói államfőnek nyújtott be.

A koszovói külügyminisztériumban annyit mondtak a fejleményekkel kapcsolatban, hogy Pecit egyébként is le kívánták váltani, ezért az inkább önként mondott le tisztségéről.

– Azzal, hogy Belgrádban szerbül szólt az újságírókhoz, és nem országa nyelvén, valamint azzal, hogy felhatalmazás nélkül találkozott a Szerb Köztársaság képviselőivel, továbbá azzal, hogy személyes politikai meggyőződéséről is nyilatkozott, Peci túllépett felhatalmazása keretén – áll a koszovói külügyminisztérium közleményében.

Enver Hoxha koszovói külügyminiszter javaslata alapján valószínűleg Valdet Sadiku, Koszovó horvátországi nagykövete lép majd Peci helyére.

Suzana Grubješić, a szerb kormány európai integrációval megbízott alelnöke a bécsi Standard napilapnak nyilatkozva kifejtette, hogy a kormány eddigi munkája miatt Szerbia megérdemli az EU-tól a dátumot. Bécsben Grubješić Michael Spindelegger osztrák külügyminiszterrel is találkozott, aki országa támogatásáról biztosította a kormányalelnököt. Ausztria nemcsak támogatni fogja Szerbiát, hanem küzdeni is fog azért, hogy az EU minél előbb megkezdje a tagfelvételi tárgyalásokat az országgal, emelte ki Spindelegger, majd ígéretet tett arra, hogy személyesen igyekszik meggyőzni Angela Merkel német kancellárt arról, hogy Németország is támogassa Szerbiát.