Állandó sebhely Európa történetében
Uniós vezetők is megemlékeztek a srebrenicai vérengzésről
Közleményt adott ki csütörtökön Catherine Ashton, az Európai Unió külügyi főképviselője, amelyben a bosznia-hercegovinai Srebrenicában 18 évvel ezelőtt meggyilkoltak emléke előtt tiszteleg. Martin Schulz a Twitteren emlékezett meg a népirtásról.
Catherine Ashton közleményében rámutat, hogy sosem múlik el azok fájdalma és szenvedése, akik gyerekeiket, szüleiket, rokonaikat veszítették el 18 évvel ezelőtt, azt a fájdalmat pedig szavak nem írhatják le, amelyet azok az apák és anyák kénytelenek átélni, akik a gyermekeiket temetik el. Ashton arra is kitér, hogy csütörtökön 409 holttestet helyeztek végső nyugalomra a boszniai Potočariban, a srebrenicai mészárlás emlékhelyén, az eddig ott eltemetett több ezer áldozat mellé.
„A szavak nem hozhatnak megnyugvást az áldozatok családjainak, de kifejezhetjük számukra tiszteletünket, hogy elutasítjuk azokat, akik tagadják a népirtást, és támogatjuk az igazságszolgáltatást" – hangsúlyozza közleményében Ashton, aki szerint ez utóbbi segíti elő az igazság feltárását és a megbékélést.
Az évtizedeken át tartó megbékélési folyamat, amely az Európai Unió létrejöttéhez vezetett, például szolgálhat a nyugat-balkáni megbékéléshez – vélekedik a külügyi főképviselő.
Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke a népszerű mikroblogon, a Twitteren tett közzé rövid üzenetet a vérengzésről. „18 éve (történt) a srebrenicai népirtás: állandó sebhely Európa történetében. Csak az emlékezés, az igazságszolgáltatás és a megbékélés gyógyíthatja be" – írta a szociáldemokrata politikus az interneten.
Štefan Füle, az unió bővítési biztosa szintén a túlélők „örökké tartó" fájdalmát hangsúlyozta csütörtökön közzétett üzenetében.
„Ezt a fájdalmat az eltelt 18 év sem tudja csillapítani" – vélekedett a cseh politikus, aki szerint az áldozatoknak a lehető leghamarabb igazságot kell szolgáltatni, a Bosznia-Hercegovinában élőknek pedig jobb életet kell biztosítani, hogy hasonló atrocitások soha többé ne történhessenek. Füle üzenete végén leszögezte, hogy Bosznia-Hercegovina európai jövőjéért folytatott munkája még korántsem ért véget.
Az Európai Uniótól teljesen független, 47 tagállamot tömörítő páneurópai szervezet, az Európa Tanács (ET) emberi jogi biztosa, a lett Nils Muiznieks az igazságszolgáltatás felgyorsítását, a felelősök mielőbbi megbüntetését sürgette Srebrenicában.
„Az itt elkövetett bűnök olyan atrocitást jelentenek, hogy nem engedhetjük meg, hogy bárki is, aki felelős értük, elmenekülhessen az igazságszolgáltatás elől" – hangsúlyozta a biztos. Nem várhatunk tovább, igazságot kell tenni – szögezte le Muiznieks.
Az ET emberi jogi biztosa az áldozatok mielőbbi azonosításának és az eltűntként nyilvántartottak sorsa tisztázásának fontosságát is kiemelte, mondván: ez „abszolút szükséges", hogy enyhülhessen az érintett családok elhúzódó szenvedése. Emellett a biztos felhívta a figyelmet, hogy szerinte a térség országainak befogadó és toleráns társadalmak építésén kellene munkálkodniuk, több pénzt kellene fordítaniuk oktatásra annak érdekében, hogy a béke tartósan fennmaradjon, és Európában ne keletkezhessenek újabb vallási, etnikai feszültségek.
Eltemették csütörtökön az 1995-ös srebrenicai népirtás áldozatai közül 409-nek a földi maradványit a város melletti potočari emlékhelyen. Gyászoló hozzátartozók ezrei, politikusok és külföldi diplomaták vettek részt a temetésen. A 409 áldozat – köztük 44 tinédzser korú fiú és egy újszülött kislány – maradványait 70 különböző, jeltelen tömegsírban találták meg és tavaly azonosították DNS-tesztekkel.
A mészárlás 18. évfordulójára időzített temetés után a potočari emlékhelyen a srebrenicai vérengzés immár 6066 áldozata nyugszik.
A boszniai háborúban (1992–95) ENSZ-védelem alatt álló kelet-boszniai várost 1995. július 11-én foglalták el a boszniai szerb csapatok. A holland békefenntartók szeme láttára mintegy nyolcezer bosnyák férfit és fiút hurcoltak el, és a következő napokban a kisváros környékén brutálisan lemészárolták őket. A vérengzés a nemzetközi jog szerint népirtásnak minősül, a II. világháború óta elkövetett legszörnyűbb mészárlásnak tekinthető Európában.
Srebrenica vita tárgya Bosznia-Hercegovinában, sok szerb máig kételkedik a vérengzéssel kapcsolatos tényekben – írta a Reuters hírügynökség.
Hivatalosan 8372 áldozat neve ismert, közülük többek földi maradványait máig nem találták meg. Számos esetben csak végtagokat találtak a tömegsírokban, és az azonosítást ezek alapján végezték el.
Valentin Inzko a megemlékezésen azt hangsúlyozta, hogy az áldozatok emlékét ápolni kell. „Ha megfeledkezünk az ártatlanul megöltekről, az olyan lenne, mintha másodszor is meggyilkolnánk őket" – mondta a nemzetközi közösség boszniai főképviselője.
