Alkotmányos jogával él Vajdaság
A magyar közösség számára is lényeges, hogy a tartományi képviselőház törvényjavaslatot továbbít a köztársasági képviselőház elé, melynek célja a karlócai történelmi és kulturális hagyaték ápolása, a gondozás biztos kezekben tudása, hiszen a karlócai műemlékek fontos civilizációs vívmányoknak is számítanak amellett, hogy jelentősek a szerbség történelme szempontjából – jelentette ki a tartományi képviselőház csütörtöki ülésén tett felszólalásában és az újságíróknak nyilatkozva Pásztor István házelnök. Rámutatott arra, szeretné, ha ismét bevett szokás lehetne, hogy a tartományi szervek törvényjavaslatokat fogalmaznak meg a köztársasági parlament számára olyan témakörökben, amelyek jelentősek a tartomány szempontjából. A mostani mindenképp egy ilyen jogszabály javaslatának számít – húzta alá Pásztor.
Egyik fontos jogkörével élt mai ülésén az első napirendi pont révén a tartományi parlament. A vajdasági képviselőháznak az alkotmány és az érvényben lévő jogszabályok szerint ugyanis jogában áll törvényjavaslatokat terjeszteni a köztársasági parlament elé, a tartományi kormány így a vajdasági parlament képviselői elé terjesztett egy javaslatot, melyet jóváhagyott a ház, s most a köztársasági törvényhozás elé kerül. Pásztor arról számolt be, hogy Vajdaság nemcsak törvényjavaslatokat küldhet a köztársasági parlamentnek, hanem javasolhatja az elfogadásra váró törvények módosítását is, ha ennek szükségét érzi. A Karlócáról szóló korábbi jogszabályt még 1991-ben fogadták el. A település jelentős történelmi és kulturális hagyatékkal rendelkezik, s a Vajdaság által megalkotott törvényjavaslatnak az a célja, hogy a jövőre vonatkozóan biztos anyagi keretet és intézményes hátteret szavatoljon ennek a hagyatéknak a megőrzése és a helység fejlődése érdekében.
Az ülésen elhangzott, mintegy 120 hektárnyi, védelem alatt álló területnek, 1107 létesítménynek a jövőjét kell szavatolni, 80 hektáron fekszik a városnak csak a központi része.
Pásztor rendkívül lényeges törvényalkotási elképzelésnek nevezte a napirendre került szöveget, melynek köszönhetően Karlócán a közeljövőben felújíthatják a fontos kulturális műemlékeket, épületeket is. A törvényjavaslat lényegében meghagyja a lehetőséget a köztársasági hatalom számára arra, hogy pénzt fordítson minden évben a karlócai hagyaték ápolására, de újdonságnak számít, hogy lehetővé tenné a tartományi, a községi és az európai uniós pályázati források felhasználását is ezekre a célokra, így gyorsabb és alaposabb munka elvégzése válhatna lehetségessé. Létrehoznának egy, a törvény végrehajtásának menetét felügyelő testületet is, melynek az elnöke mindig az aktuális illetékes köztársasági miniszter lenne, helyettese pedig az illetékes tartományi titkár. A bizottság a tagjai között tudhatná az önkormányzat képviselőit és a műemlékvédők által delegált személyeket is.
TÖBB JOGKÖRT, KEVESEBB TÖRVÉNYJAVASLATOT
A vajdasági törvényjavaslatot nem tartotta elég jónak a Szerb Radikális Párt. Đurađ Jakšić frakcióvezető közölte, minimális a javulás a kilencvenes évek eleji, érvényben lévő törvényhez képest, melyet, mellesleg, egyik hatalom sem alkalmazott. Szerinte pontos határidők megállapítására lenne szükség: mikorra kell elkészülnie a karlócai programnak, mikorra kell befejezni a különféle munkálatokat. Aleksandar Odžić, a Vajdasági Szociáldemokrata Liga frakcióvezető-helyettese közölte, a párt szerint inkább jogköröket kellene kapnia Vajdaságnak, melyekkel aztán könnyen gondot viselhetne Karlócáról és más fontos történelmi örökségről is.
KARLÓCA CSAK FIGYELEMELTERELÉS?
Egészen más okát látta a tartományi parlament ülése összehívásának Branislav Ristivojević, a Szerbiai Demokrata Párt (Seprű 2020) képviselője. A ház foglalkozott az ülésen az újvidéki egyetemi karok tanácsaiban eszközölt személycserékkel is, s az SZDP szerint ezért kellett sebtében ülést bejelenteni. Mint mondta, a vajdasági hatalom olyan rektort szeretne kinevezni, akit nem támogatnak a jelenlegi tanácstagok, ezért gyors kinevezésekkel kívánja megváltoztatni a helyzetet, s saját jelöltjét ráerőltetni az egyetemi karokra.
AZ ELSŐ JAVASLAT 2016 ÓTA
Mint arról beszámoltunk, és a csütörtöki ülésen is elhangzott, a tartományi parlament viszonylag ritkán él azzal a lehetőséggel, hogy törvényjavaslatokat terjesszen a köztársasági képviselőház elé. Az elmúlt két évtizedben negyvenszer tette ezt meg, de végül elenyésző számú javaslatot vitattak meg Belgrádban. Figyelembe kell venni, hogy 2006-ban új alkotmánya lett az országnak, s ezután csökkent lényegesen a vajdasági javaslatok száma is. Tizennyolc javaslat került a köztársasági képviselők elé Újvidékről 2008-ig, 2012 és 2016 között három, 2016 és 2020 között pedig egy sem.
RÉGI-ÚJ VAJDASÁGI MÁRKANÉV
A törvényjavaslat mellett a tartományi parlament az ülésen elfogadta a Legjobb Vajdaságból elnevezésű termékminőség-megjelölést is. A radikálisok azért ellenezték ezt, mert egy korábbi javaslat újraélesztéséről van szó, s a tartomány több mint 200 ezer dinárt fizet egy szerintük azonos logó kidolgozásáért. A Ligának az nem tetszett, hogy latin betűs írással már nem tüntetik fel ezt a márkanevet, csak cirill betűssel, és angol nyelven.
A képviselők a mai ülésen foglalkoztak a Szabadka–Nagybecskerek–Kevevára útszakasz-hálózat területrendezési tervével, a Tartományi Ombudsman és a Tartományi Nemi Egyenlőségi Intézet 2019. és 2020. évi jelentéseivel és a tartományi közvagyon 2020. évi felhasználásáról szóló jelentéssel is.
