Versenyképes ifjú szakembereket
Dr. Kiss Ferenccel a VMTDK 2013. évi Kristálygömb díjasával a szakmai pályájáról és a fiatalok jövőjéről beszélgettünk
Az agrárközgazdasági tudományok terén elért kimagasló kutatási eredményeiért és a Vajdasági Magyar Tudományos Diákköri Konferenciákon való sikeres szerepléseiért dr. Kiss Ferenc agrárközgazdásznak ítélték oda a VMTDK 2013. évi Kristálygömb Díját. A 2006 óta létező tudományos-művészeti eredményekért járó díjjal a VMTDK-n fellépő fiatal kutatókat vagy művészeket folyamatos, többévi tevékenységükért jutalmazzák.
A kezdetek?
– Az általános ikolát és középiskolát Újvidéken fejeztem és az Újvidéki Egyetem Mezőgazdasági Karának az Agrárközgazdasági szakára 1999-ben iratkoztam be, 2004-ben diplomáztam, 2006-ban megírtam a magiszteri munkámat, majd 2011-ben doktoráltam. A támogatásoknak és az ösztöndíjaknak köszönhetően itthon és külföldön egyaránt részt vettem kutatói munkálatokban. 2009-ben 10 hónapot töltöttem a göttingeni Georg August Egyetemen, ezt követően több ízben kutatómunkákon vettem részt a prágai Károly Egyetemen, de dolgoztam a Stuttgarti Egyetemen is.
A diplomamunkám témája a megújuló energiaforrásokból nyert energiagazdaságosság volt, ezzel a témával foglalkoztam a magiszteri és doktori tanulmányaim keretein belül is. A gazdasági elemzéseket környezetvédelmi kontextusba próbáltam helyezni. A biomasszából nyert üzemanyag gazdasági és környezetvédelmi szempontjaiból történő elemzése került a kutatásaim középpontjába.
Miért pont a megújuló energiaforrások?
– Gyermekkorom óta kísér a kíváncsiság, hogy megismerjem a körülöttem levő dolgokat, hogy megértsem a működésüket, s ez ösztönzött a kutatói pályán való megindulásra. Kezdetben a szüleim, majd a tanáraim és kollégáim támogattak ezen az úton. A fenntartható fejlődés koncepciója már hosszú ideje folyamatosan foglalkoztat, s ehhez szorosan kapcsolódik a megújuló energiaforrások alkalmazási lehetőségeinek a kutatása. Egy energiaforrásnak szerintem megújulónak, lokálisan hozzáférhetőnek és környezetvédelmi szempontból is megfelelőnek kell lennie. A fosszilis energiaforrások végesek és még időben alternatív energiahordozók után kell néznünk.
Mivel foglalkozol mostanában?
– Jelenleg az Újvidéki Egyetem Technológiai Karán a Szerb Köztársaság Oktatási és Tudományügyi Minisztériumának egy projektjén, a szerbiai energetikai szektor külső költségének a kiértékelésén dolgozom. Emellett a Magyar Tudományos Akadémia Domus Hungarica programjának a keretein belül meghirdetett projektpályázat nyertese vagyok a biodízel környezeti hatásának elemzése témában.
Mesélj a VMTDK-s tapasztalataidról!
– Ott voltam az első VMTDK-n mint előadó 2002-ben. Ez volt az első konferencia, amelyen részt vettem és ezért hálás vagyok a szervezőknek. Az akkori szereplésem lehetőséget adott, hogy új tudásra tegyek szert és az ott megjelent publikációk is hasznosnak bizonyultak a szellemi gyarapodásomban. Úgy éreztem, hogy nekünk, vajdasági magyaroknak ez előnyt jelentett a szerbajkú kollégákkal szemben, hiszen viszonylag korán megkezdhettük a publikációs tevékenységet, amely nagyon sokat segített a magiszteri tanulmányaim során megpályázott ösztöndíjam megszerzésekor, miközben a szerb diáktársaim ezen a téren le voltak maradva. Az ösztöndíjak megszerzése lehetővé teszi, hogy először dolgozhass nívós kutatóintézetekben, amely aztán magával vonja a következő ösztöndíjat. Szeretném biztatni a fiatalokat, hogy győzzék le a lámpalázukat és vegyenek részt a konferenciákon, hiszen ez kiváló módja az ismeretszerzésnek és az ösztöndíjak megpályázásához is nagy segítséget nyújt. Mostanra már nem mint előadó veszek részt a VMTDK-n, hanem a társadalomtudományokkal megbízott bizottság tagjaként segítem a zsűri munkáját.
Szülőföld, megmaradás és oktatás. Melyek a legnagyobb gondok, amelyekkel egy magyar ajkú fiatal szembesül Vajdaságban?
Égető probléma, hogy a vajdasági magyar fiatalok csupán fele olyan arányban rendelkeznek felsőoktatási diplomával mint a szerbajkú szomszédaik. Ha magasabb szintre akarjuk emelni a nemzetet, akkor az oktatásban kell keresnünk a megoldást. Az országban jellemző a nagyarányú munkanélküliség, az alacsony bérek, a kilátástalanság és ilyen körülmények között nagyon nehéz bármilyen racionalizmuson alapuló érvet felhozni amellett, hogy a fiatalok miért maradjanak Vajdaságban. De hiszek a szülőföld megtartó erejében és hiszem azt, hogy a kihívások ellenére sokan úgy döntenek, hogy itt maradnak. Viszont az ittmaradókra hárul az a nehéz feladat, hogy megteremtsék a feltételeket, hogy a többi fiatal is itt maradjon. A frissen diplomázottaknak lehetővé kell tenni, hogy versenyképesek legyenek a munkaerőpiacon, ehhez elengedhetetlen, hogy a felsőoktatásuk megkezdése előtt részletesen tájékoztassuk őket arról, hogy milyen szakembereket keresnek az országban és ehhez a kereslethez alkalmazkodva válasszanak pályát maguknak. Kevés a magasan képzett magyar ajkú fiatal, ezért nagyon fontos továbbtanulásra biztatni őket, mert minél jobban képzett valaki, annál könnyebben talál munkát. Nagy probléma, hogy a túlnyomórészt magyar lakta környezetből érkezők nagyon gyengén beszélik az államnyelvet, amely a későbbiekben ellehetetleníti az érvényesülésüket. Rendkívül fontos a szerb nyelv hatékonyabb oktatása, emellett jobban átgondolt, célravezetőbb módszerekkel és gondosabban megválogatott szakemberekkel kellene taníttatni a fiataljainkat. Ez a mi erkölcsi kötelességünk.
