Ugrás a tartalomra
2022.03.24 - 15:26

Változtatni kell a demográfiai mutatókon

Kovács Elvira: Az utóbbi másfél év a világjárvány, az alkotmánymódosítás és a párttokközi megállapodás jegyében telt el
Változtatni kell a demográfiai mutatókon

Kovács Elvira 1982-ben született Szentmihályon. A nagybecskereki gimnázium elvégzése után a szabadkai Közgazdasági Karon folytatta tanulmányait. Politikai pályafutása a 2000-es évek elején indult, akkor lett a Vajdasági Magyar Szövetség tagja, 2007-ig a Tartományi Végrehajtó Tanácsban dolgozott, a Tartományi Egészségügyi és Szociálpolitikai Titkárságon, majd 2007 közepe óta a köztársasági képviselőházban képviselő.

A parlament legfiatalabb nőjeként, és második legfiatalabb képviselőjeként kezdte parlamenti munkáját. Összefoglalva az elmúlt 15 évet kiemelte, sok minden történt: a VMSZ politizált ellenzékből és a hatalmi többségnek is a része volt, úgy, hogy nem vett részt a végrehajtó hatalomban, majd államtitkári szinten is kivette részét a kormány munkájából.

– A legtanulságosabb időszak az volt, amikor ellenzékből politizáltunk, a leghasznosabb időszak pedig az, amikor egy jó csapatként dolgoztunk, és a kormányba is delegált a VMSZ embereket. Idővel kialakult a kapcsolati hálónk más pártok képviselőivel, miniszterekkel, tisztségviselőkkel, de sokkal eredményesebb volt a munkánk, amikor a minisztériumban saját embereinket delegáltuk, hiszen a törvényekre már azok előkészítő fázisában is hatással lehettek. Így az utolsó mandátumban már szinte nem is voltak módosítási indítványaink. A parlamenti munka pedig sokkal gazdagabb volt az utolsó mandátumban, ugyanis a legnagyobb számban vettünk részt benne, összesen 187 felszólalásunk volt, illetve minden kedden és csütörtökön kérdést tettünk fel, más-más témakörökben, lokális problémákra hívtuk fel a figyelmet.

A hatalmi többség része voltunk 2008 és 2012 között, majd a hatalmi váltás után úgy döntöttünk, kivárunk és megpróbáljuk megismerni az akkor hatalomra jutott Szerb Haladó Pártot, amellyel 2014-től van gyümölcsöző kapcsolatunk. Ennek az együttműködésnek a legeredményesebb időszaka 2016 és 2020 volt. Pontosan visszakövethető, mi az, ami a koalíciós megállapodásban foglaltak közül megvalósult. Több mint 80 százalékban sikerült a megbeszélteket teljesíteni. Persze van, ami azóta is csak részben valósult meg, és a legfájóbb pont az, amire még nem került sor: a mezőgazdasági termelők járulékfizetését érintő kérdés, illetve a mezőgazdasági nyugdíjak kérdése. Az utóbbi két évben a világjárvány, az alkotmánymódosítás és a pártokközi megbeszélések határozták meg a munkánkat. Nagyon rövid volt az utolsó mandátum, nem módosult annyi törvény, nem történt annyi újítás, mint korábban, hiszen az ország gazdaságának megmentése volt a figyelem középpontjában, a lakosságnak szánt különböző segélycsomagokról döntöttünk, valamint az igazságszolgáltatásra vonatkozó alkotmánymódosításra összpontosítottunk, aminek még 2018-ban meg kellett volna valósulnia.

Vannak területek, amelyek a poltikai karrierjében kísérik, mégpedig a családpolitika, a nők helyzete, valamint a kisebbségi kérdések. E témakörök tükrében mely fontos változásokat emelné ki?

– Ha a nemzeti kisebbségek kérdését nézzük, valóban a 15 év sok változást hozott, hiszen 2007-ben nemzeti tanácsokról szóló törvény sem volt. A legnagyobb eredmény 2009-ben ez a törvény volt, a nemzeti tanácsok megválasztásától a működésük már normális mederbe került. Közben módosult a kerettörvény is. Megszámolhatatlan, hogy az elmúlt időszakban hány különböző törvényre nyújtottunk be módosítási indítványt azért, hogy összhangba hozzuk a nemzeti tanácsokról szóló törvénnyel. A részarányos foglalkoztatás terén is volt sok olyan törvény, amelyeknél módosítási indítvánnyal kellett reagálni. Pásztor Bálint frakcióvezetővel sikerült a többségi nemzet képviselőit meggyőzni arról, hogy szülessen egy kormányrendelet, amely szerint munkavállalásnál a hasonló kvalitásokkal rendelkezők között a kisebbségi jelentkező részesüljön előnyben egy többségi nemzethez tartózóval szemben.

A nemek egyenjogúsága esetén pedig a kvóta folyamatos növelésével egyre több nő vesz részt a politikában. 2007-ben nem volt még kvóta, és a képviselők alig 20 százaléka volt nő. Közben 30, 33, majd 40 százalékra nőtt a nők aránya. A legutóbbi mandátumban több mint 100 nő vett részt a 250 fős parlamentben. Megalakult a Női Parlamenti Háló, amelyen keresztül közösen tudtunk reagálni a törvényekre.

A családpolitika terén is rengeteg minden történt. Amellett, hogy megnöveltük az első, második, harmadik gyermek után járó támogatást, a mi számunkra kiemelten fontos, hogy a mezőgazdasági termelőket is felismerje a rendszer, és ugyanolyan szülői pótlékot kapjanak, mint más munkavállalók. Most még a vállalkozó nők esetében kellene módosítani a családtámogatási törvényt. Ami számomra fontos, a mesterséges megtermékenyítés témaköre. Számos próbálkozást támogat az állam, ám a próbálkozások hatékonyságát még növelni kell.

A családokról szóló törvény régóta készül, a polgárjogi törvénykönyvben is változásokra lehet számítani. A következő időszakban is aktuálisak lesznek ezek a kérdések. A parlament gyermekjogi bizottságának is tagja vagyok. A megmaradásunkhoz a demográfiai mutatókon változtatni kell.

A parlament eurointegrációs bizottságában már második madátumban fontos szerepe volt. Jó úton halad az ország, az uniós tagság megszerzése útján?

– Az előző mandátumban a bizottság elnökhelyettese voltam, ám az akkori elnök miatt a bizottság nem volt túl aktív. Szerintem ezen a téren fontos a kontinuitás. Nem titok, hogy az eurointegrációs bizottságnak köszönhető, hogy a tárgyalási folyamatok elmozdultak a holtpontról, új fejezetek nyíltak meg. Az Európai Bizottság tavaly októberi országjelentésében konkrétan említik a munkánkat. A parlament plenáris ülésén foglalkozott az országjelentéssel, komolyan vette az ajánlásokat. Szerbia 2 klaszterből összesen 12 tárgyalási fejezet megnyitására állt készen, és ebből egy klasztert sikerült megnyitni decemberben, és a másik klaszter megnyitására is sor kerülhet az idén. Politikai akadályok lassítják a folyamatot, ennek ellenére bizakodók lehetünk, mert Franciaország és Németország, a két legerősebb tagállam támogatja a Nyugat-Balkán, így Szerbia társulási folyamatának felgyorsítását. A szerb kormány stratégiai fellépése szerint az egyedüli járható út az EU-hoz való közeledés. Ezt most nehezíti az Oroszországgal való specifikus viszony és az ukrajnai háború. Ebben a helyzetben Szerbiának a saját érdekeit kell szem előtt tartania, és az Ororszországgal szemben az energiafüggőség miatt sem szabad bevezetni a szankciókat. Erre Szerbia tagjelölt országként nem is köteles, és ez nem is lassíthatja le a társulási folyamatot, az országot nem büntethetik azért, mert az EU külpolitikájával való összehangoltság 60 százalékon áll.

Az Európa Tanácsban is több éve, több tisztségen is helyt állt. Újabban az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének alelnöki posztján is tevékenykedik. A parlamenti munkája és az európai szervekben betöltött feladatok mellett a VMSZ alelnöke is. Hogyan lehet ennyi helyen teljesíteni?

– Mindenekelőtt büszke vagyok arra, hogy ilyen komoly párt alelnöke lehetek, mint a VMSZ, már második mandátumban. Nekem ez az életem. Párton belül nagyon jó barátságok köttettek, együtt próbáljuk megoldani a polgárok problémáit. A többi funkcióm pedig ahhoz járul hozzá, hogy minél jobb kapcsolati tőkénk legyen. Hasonló emberek dolgoznak a különböző parlamentek Európa-ügyi bizottságaiban vagy az Európa Tanácsban, amely mindenekelőtt azoknak az országoknak fontos, amelyek még nem tagjai az EU-nak. Az ottani alelnöki tisztségem rövid ideje tart, és elég nehéz időszakban érkeztem, hiszen elsősorban az orosz–ukrán helyzettel foglalkoztunk. A VMSZ-nek és az egész magyar delegációnak fontos az Európa Tanács a kisebbségi jogok miatt is. Jelenleg talán a Kárpát-medencei magyarság kisebbségi jogai a legfontosabb kérdéskör.
Kovács Elvira: Politikai akadályok lassítják a folyamatot, ennek ellenére bizakodók lehetünk, mert Franciaország és Németország, a két legerősebb kérdéskör.

Az eurointegráció szempontjából a VMSZ aktív résztvevője kíván lenni az egész folyamatnak.

Szerző (Forrás)
Magyar Szó, MH
Többi hír
2022.07.01 - 08:44
Feladatunk, hogy megőrizzük a megmaradt épületegyüttest, ami Szabadkát azzá teszi, ami volt is.
A Községközi Műemlékvédelmi Intézet megkezdi a városközpont épületeinek átértékelését