— Az előző projektum első osztályú györgyéni és nagyfényi földekre is tervezett erdősítést. Szabadka környékén van elég állami föld, homokterület, melyet a gyenge minősége miatt évek óta nem tudunk bérbe adni. Szerintem ezeken kellene erdősíteni, nagy részük azonban védett terület. Azokon a szakaszokon lehetne fákat ültetni, ahol nincsenek védett növények, annak ellenére, hogy a védett övezethez tartoznak. Ez ügyben már tárgyaltunk a tartományi környezetvédelmi titkársággal, és reméljük, hamarosan megkapjuk a szükséges engedélyt. Ezután szakemberek közreműködésével készítünk egy tervezetet, mely tartalmazza, hova milyen fát kell ültetni. Nem szeretnénk fejjel menni a falnak, hanem a projektum elkészítése után, a megvalósításhoz szükséges összeg ismeretében, fokozatosan szeretnénk haladni — mondta Osztrogonác Simon, a Városi Tanács mezőgazdasággal megbízott tagja.

A szélvédősávokkal kapcsolatban is létezik egy korábbi projektum, mely azonban szinte teljes egészében kivitelezhetetlen, mivel a területek egy része tulajdonost váltott, a városnak pedig nincs annyi pénze, hogy erdősítésre sajátítson ki magánterületeket. Az új erdészeti törvény szerint 0,5 hektár összefüggő fasor már erdőnek számít.

— Csantavér és Újzsednik között, a mikićevói farmnál és Bajmokon már lettek szélvédősávok telepítve, viszont a köztársasági felügyelő is elismerte, hogy ezeknek mindössze öt százaléka engedett gyökeret. A törvény értelmében egy telepítés akkor sikeres, ha ez legalább a hetven százalékára igaz. Mivel van kész projektumunk, úgy gondoltuk, hogy ezeket a szélvédősávokat felújítjuk, helyrehozzuk. A kivitelezőt a pályázók közül választjuk ki. A tavaly életbe lépett új erdészeti törvény kimondja, hogy csak az erre szakosodott szolgálatok végezhetnek erdősítést. Nekünk törvényi kötelezettségünk kiírni a pályázatot, de véleményem szerint a Vajdaság Erdei Közvállalaton kívül más nem is esélyes, mivel csak ennek a cégnek vannak megfelelő erdészmérnökei és licence — mondta Osztrogonác.

1420 hektár állami föld maradt bérlő nélkül, így a két hete megtartott árverésen ezt kínálták fel a termelőknek.

— Az 1420 hektárból 600 hektárt adtunk ki, 700 még nem talált gazdára. Ezeknek a földeknek a nagy része homokos, védett terület, tehát a Tőzeg környéke, a másik része pedig elöregedett gyümölcsösökből áll, melyek Tavankúton, Kelebián és Királyhalmán találhatóak. Ilyen állapotban senki sem fogja őket kibérelni. A minisztériumban még az ősszel átadtunk egy kérelmet. Az érintett gyümölcsösökben több alkalommal jártunk már az illetékes köztársasági felügyelővel és a mezőgazdasági szakszolgálat szakembereivel, akik jegyzőkönyvbe vették, hogy ezek a gyümölcsösök el vannak öregedve, betegség lehetséges forrásai, és ilyen állapotban nem fognak bérlőre találni. Várunk a minisztérium jóváhagyására, hogy ezeket a gyümölcsösöket megszüntethessük.

Az állami földek bérbeadásából a termelők által befizetett összeg 40 százaléka a városban marad, 30-30 százalék pedig a tartományt és a köztársaságot illeti. Ezek céleszközök, tehát pontosan meghatározott, a törvényben rögzített módon lehet őket elkölteni.

— Elsősorban a csőszszolgálat, a jégvédelmi hálózat karbantartása, a rakéták vásárlása és a mezei utak karbantartása emészt fel nagyobb összeget, ezenkívül a mezőgazdasággal foglalkozók továbbképzésére, különféle szemináriumok rendezésére is költhetünk. A Tartományi Garanciaalappal kötöttünk egy szerződést, melynek értelmében a hosszú távú kölcsönök kamatait ezekből a pénzekből fogjuk fedezni. A szerződést december végén írtuk alá, pályázni egész évben lehet. Egyelőre jégvédelmi hálók és öntözőrendszerek vásárlására, illetve felszerelésére lehet pályázni, de remélem, hogy a későbbiekben másra is. Ezt a kölcsönt a kereskedelmi bankokkal együttműködve vettük fel, a város a kamatokat fizeti, az alap pedig a többit — nyilatkozta Osztrogonác Simon.