Történelmi év

Az EB arra számít, hogy Szerbia legkésőbb 2014 januárjában megkedheti a csatlakozási tárgyalásokat az EU-val – áll az aktuális országjelentésben

Szerbia történelmi lépéssel új fejezetet nyitott az Európai Unióval ápolt kapcsolatainak tekintetében, áll az Európai Bizottság szerdán bemutatott országjelentésében, amelyben rámutatnak, hogy a gazdaság és a joguralom megvalósulásának terén kihívásokkal kell szembenéznie Szerbiának. Az ország európai integrációs útjának tekintetében 2013 történelmi évnek számít – olvasható a jelentés záradékában.

A Belgrád és Pristina közötti kapcsolatok tekintetében érezhető és fenntartható haladást sikerült Szerbiának felmutatnia. A Belgrád és Pristina kapcsolatát rendező brüsszeli megállapodás alkalmazása már most számtalan visszafordíthatatlan pozitív változást eredményezett a terepen. Fontos, hogy Szerbia továbbra is a november 3-i koszovói helyhatósági választásokon való részvételre buzdítsa a koszovói szerb lakosságot.

Az EB fontosnak tartja, hogy a brüsszeli megállapodás értelmében egyik fél sem akadályozhatja a másik európai útját. Szerbiának a jövőben is teljesítenie kell a brüsszeli megállapodásból eredő kötelezettségeit. A rendőrséggel, az igazságszolgáltatással és a helyhatósági választásokkal kapcsolatos rendelkezései a megállapodásnak kulcsfontosságúak, értékelte az EB.

A koszovói kérdés kezelése és megoldása mellett a belső reformok is kiemelkedő fontosságot élveznek. Szerbiának továbbra is igyekeznie kell biztosítani a kulcsfontosságú intézmények függetlenségét. Ez elsősorban az igazságszolgáltatásra vonatkozik. Ezen a területen a vonatkozó stratégia és akciótervek alkalmazása lesz a legnehezebb vizsga Szerbia számára. Az országban hatékonyabbá kell tenni a büntetőeljárások vizsgálati szakaszát, valamint a korrupció és a szervezett bűnözés miatt indított büntetőeljárásokat.

A reformfolyamatok erősítésének köszönhetően az EU politikai mércéinek kielégítő mértékben, a gazdasági mércéknek pedig részben felel meg Szerbia – értékelte az EB, ugyanakkor megjegyezte, hogy az államhatalomnak a joguralom megvalósulása, az igazságszolgáltatás, a kulcsfontosságú intézmények függetlenségének, a sajtószabadság, a kisebbségvédelem és a korrupció felszámolásának tekintetében kell lendületet adnia a reformfolyamatoknak. Mindennek függvényében az EB arra számít, hogy Szerbia legkésőbb 2014 januárjában megkezdheti a csatlakozási tárgyalásokat az EU-val – áll az országjelentésben.

– Pozitívum, hogy az igazságügy, a korrupció és a diszkrimináció elleni küzdelem terén átfogó stratégiákat fogadtak el az országban, a romák helyzetének a javítását taglaló nemzeti stratégia alkalmazásának vonatkozásában pedig akcióterveket dolgoztak ki. A szabad véleménynyilvánítás tekintetében fontos lépés, hogy a büntető törvénykönyvből törölték a rágalmazást, mint bűncselekményt. Szerbia teljes mértékben együttműködik a hágai törvényszékkel.

A sajtószabadságot tovább kell erősíteni, el kell fogadnia a médiatörvényt, valamint a műsorszórásról és az elektronikus médiumokról szóló törvényt. Minél komolyabban kellene foglalkozni a médiumok közvetlen pénzeléséhez és ellenőrzéséhez kapcsolódó kérdésekkel. A kisebbségvédelem terén szintén lépéseket tett meg az ország, ugyanakkor az LGBT közösség vonatkozásában nem megfelelő a politikai támogatás. Sajnálatos, hogy a büszkeségnapi felvonulás megtartását immár harmadszorra is megtiltották. Ezzel Szerbia elmulasztotta bizonyítani, hogy teljes mértékben tiszteletben tartja az alapvető emberi jogokat.

Az államnak sokkal kifejezettebb védelmet kell biztosítania a médiában dolgozóknak, az emberi jogi aktivistáknak, az LGBT közösségnek és a társadalom minden egyéb különösen érzékeny rétegének. Az oktatás, a hivatalos nyelvhasználat, a tájékozódásra való jog és az anyanyelvű vallásgyakorlás tekintetében következetesen kell alkalmazni a kisebbségvédelemről szóló törvényt.

Szükségessé vált a szerbiai gazdaság újjászervezése, hogy az ország helytállhasson a középtávú konkurenciaharcban és talpon maradjon az EU piaci erőivel szemben. A tavalyi 1,7 százalékos gazdasági csökkenést a kivitel fokozásával sikerült ellensúlyoznia az országnak. A piaci mechanizmusok működését a nem egyértelmű törvényes előírások, a korrupció és a szürkegazdaság akadályozza – olvasható az országjelentésben.

ÉPÍTŐ JELLEGŰ KRITIKA

Ivica Dačić szerb miniszterelnök elégedettségének adott hangot a jelentés ismertetése után, mondván: eddig ez a legpozitívabb országjelentés. Nem kétséges, hogy Szerbia legkésőbb 2014. január végén megnyithatja a csatlakozási tárgyalásokat az EU-val. Szerbia folytatni fogja a megkezdett reformfolyamatokat, biztosította a közvéleményt Dačić, akinek Michael Davenport, az EU szerbiai küldöttségének vezetője adta át a jelentést.

Davenport egyetért az EB megállapításával, hogy 2013 kulcsfontosságú év volt Szerbia számára. Az eredmények sorában első helyen a koszovói kérdés kezelése áll. A megkezdett reformfolyamatokat minél gyorsabbá kell tenni, fogalmazott Davenport, mondván, hogy a brüsszeli megállapodás vízválasztó volt a Szerbia és az EU közötti kapcsolatok vonatkozásában.

Mindezek után az a prioritás, hogy Szerbia és az EU felkészüljenek az első államközi konferenciára, vagyis a csatlakozási tárgyalások hivatalos megnyitására. Erre legkésőbb jövő év januárjában kerül majd sor, véli Davenport.

Branko Ružić európai integrációval megbízott tárca nélküli miniszter hasonlóan értékelte az EB jelentését, mondván: politikai értelemben most értékelték először pozitívan az ország lépéseit.

A szerb kormány továbbra is egységes az európai integráció és a Koszovóval folytatott párbeszéd iránti elköteleződés tekintetében, hangsúlyozta Ružić, majd hozzátette, hogy a jelentésben szereplő kritikák építő jellegűek és segítenek az országnak a további haladásban. Most először történt meg, hogy senki nem kérdőjelezi meg a szerb kormány hitelességét, jegyezte meg a tárca nélküli miniszter.

– Bölcsen és részletekbe menően kell kiépítenünk érveinket a tárgyalási keret tekintetében. Hiszem, hogy diplomáciai tevékenységünkkel az EB jelentését az európai integráció motorjává tehetjük – fogalmazott Ružić, majd újságírói kérdésre válaszolva kifejtette, hogy az előrehozott parlamenti választások esetleges kiírása idővesztegetés lenne az európai integráció szempontjából.

BETARTANI AZ ÍGÉRETET

Štefan Füle bővítési biztos a Szerbia által megtett lépések fontosságát nyomatékosította. Elsősorban a Belgrád és Pristina közötti kapcsolat rendezését értékelte kiemelkedőnek. A csatlakozási tárgyalásokat legkésőbb 2014 januárjában lehetne megkezdeni Szerbiával, emelte ki Füle.

Jelko Kacin, az Európai Parlament szerbiai jelentéstevője is elégedett az országjelentéssel.

– A pozitív lendületet meg kell őrizni, méghozzá úgy, hogy az EU tartsa magát a korábbi ígéret ráeső részéhez: ha kedvező haladást figyelünk meg, akkor magasabb szintre emeljük az európai integrációt. A Belgrád és Pristina közötti kapcsolat normalizálódása elképzelhetetlen Szerbia, illetve Koszovó európai perspektívája nélkül. Egyértelmű, hogy a szerbiai és pristinai politikai elit már felismerte az integráció lényegét – magyarázta Kacin.

A jelentéstevő saját, október végén bemutatandó jelentéséről is említést tett, mondván, hogy a november 3-ra kiírt koszovói helyhatósági választások lényeges lépcsőfokot jelentenek, ugyanakkor az egyéb fontos kihívásokat sem szabad szem elől téveszteni.

Mint az már korábban kiderült, jelentésében Kacin elítéli a büszkeségnapi felvonulás megtartásának ismételt megtiltását, valamint a Vajdaság finanszírozásáról szóló törvény elfogadását sürgeti.