Tapasztalatok és kilátások
A fiatalokat igenis érdekli a politika, de ehhez egy bizonyos fokú érettség is szükséges — osztotta meg tapasztalatait lapunkkal Kiss Nándor, a Vajdasági Magyar Szövetség Ifjúsági Fórumának leköszönő elnöke. A nyár közepén megtartott tisztújításon az újvidéki Sörös Andort választották meg új elnöknek, alelnöknek pedig a szabadkai Légrádi Árpádot.
Kiss Nándor 2019 októberében került a vajdasági magyar politikai párt ifjúsági tagozatának élére, 2020 és 2022 között egyike volt annak a kilenc képviselőnek, aki a VMSZ színeiben került be Szerbia köztársasági parlamentjébe. Az elmúlt négy évben ő képviselte a vajdasági magyar fiatalok számára a politikát, a politika számára pedig a fiatalokat. Leköszönő elnökként az idén még részt vett Tusványoson a Fiatalok és nemzetpolitika című kerekasztal-beszélgetésen, melyen arról is szó volt, hogy az ifjúság hogyan vehető rá a közösségi szerepvállalásra. Az elmúlt négy évről és a fiatalok politikai aktivitásáról kérdeztük.
* Mi az, ami leginkább arra sarkallja a vajdasági magyar fiatalokat, hogy politikával foglalkozzanak, és a nemzeti identitás kérdése mennyire hat erre?
— Mindenképp ki kell emelni azt, hogy egy kisebbségi párt ifjúsági szervezetéről van szó. Ezáltal egy könnyen megformálható politikai üzenettel tudjuk megközelíteni a fiatalokat, ez pedig nem más, mint az identitás kérdése. Tehát mindenben, ami az ő identitásukkal és az ország irányításával kapcsolatos, mi vagyunk azok a meghatározó politikai szereplők, akik az ő érdekeiket képviselni tudjuk. Meg is teszünk mindent annak érdekében, hogy az ezzel összefüggő oktatási, tájékoztatási, illetve művelődési tartalmak elérjék őket, és hogy ezek által is meg tudják élni a saját identitásukat.
* A nemzetpolitikának több szegmense is van, mely a fiatalok érdeklődési körébe tartozik, legyen szó akár a tájékoztatásról, az oktatásról, a művelődésről és a kultúráról, sőt még a gazdaságfejlesztést is ide lehetne sorolni. Mennyire érdeklődnek ezek iránt?
— Mindezen kérdések érintik a mindennapi életüket. Amikor egy vajdasági magyar fiatal eldönti, melyik egyetemre megy tovább, akkor találkozik először az ösztöndíjprogrammal. Ez is egy olyan eszköze a nemzetpolitikának, amelyről a Magyar Nemzeti Tanács gondoskodik. A gazdaságfejlesztési lehetőség pedig a nemzetpolitikának már egy másik eleme, mely iskolai végzettségtől függetlenül érint bárkit, aki vállalkozni szeretne. Mi az Ifjúsági Fórum összejövetelein informáljuk a fiatalokat mindenről, ami őket érintheti, illetve tájékoztatjuk őket a lehetőségekről, melyek elérhetőek számukra. Egyébként a fiatalok médiafogyasztási szokásai igencsak változóak, néha nem igazán tudják, mit is kezdjenek a rájuk zúduló információkkal. Amikor rájönnek, mi is az, ami érdekli őket, illetve melyek a megbízható információforrások, azután kezdenek el érdemben foglalkozni politikával is. A fiatalok körében előbb a túl sok információval való ellátottság a jellemző, emiatt egyfajta közöny is kialakulhat, viszont később, ahogy komolyodnak, úgy kezdik el aktívabban követni a politikai történéseket is. A vajdasági magyar fiatalokra is jellemző, hogy a megélhetés kérdése a legfontosabb számukra, és ezen át szemlélik a világot, ennek tekintetében mérik fel a lehetőségeiket.
* A közösségi média térhódítása miként befolyásolta a szervezet tevékenységét az elmúlt években?
— Az elmúlt négy évnek a legkevésbé visszasírt időszaka az a politikai periódus volt, amikor 2020-ban úgy kellett kampányolnunk, hogy nagyon korlátozottak voltak a személyes találkozókra való lehetőségek. Ekkor kezdtünk nagyobb jelentőséget tulajdonítani az internetes kampánynak, de azt vettük észre, hiába a nagyobb láthatóság, a nagyobb lefedettség, még mindig sokkal hatékonyabban működnek a személyes találkozások és az úgynevezett klasszikus aktivistamunkák. A személyes felkeresések mindig a leghatékonyabbak, és úgy vesszük észre, hogy a kettőt ötvözve tudjuk elérni a legnagyobb hatást. Mi is próbálkoztunk zoomos gyűlésekkel, készítettünk videókat, kampányfilmeket, melyeket aztán terjesztettünk a közösségi média felületein, de rájöttünk, ha nem kombináljuk a klasszikus módszerekkel, nem tudjuk elérni a kívánt hatást.
* Az elmúlt négy évben miként fejlődött az Ifjúsági Fórum?
— Az Ifjúsági Fórum végig működőképes volt, megvoltak a helyi szervezeteink, melyek külön aktív tevékenységet folytattak a saját területükön, illetve a közös programok terén éreztük, hogy bővítenünk kell azt a kapacitást, amellyel előtte dolgoztunk. Az éves focitorna rendezvényünket folytattuk, miután a járványhelyzet ezt megengedte. Szerveztünk továbbá környezetvédelmi aktivitásokat: faültetéseket és szemétszedéseket. Úgy éreztük, ezek szükséges feladatok. Nagyon fontos kiemelni, hogy előrelépést valósítottunk meg nemzetközi téren, hiszen a Kárpát-medencei magyar ifjúsági szervezetekkel jelentősebb kapcsolatokat sikerült kiépítenünk az elmúlt négy évben, illetve európai szinten a YEPP-en belül is föltehettük magunkat a térképre. Előtte csak haloványan tudták azt, hogy tagszervezetekként mi is jelen vagyunk, viszont utána sokkal aktívabb szerepet vállaltunk. Rengeteg pozitív visszajelzést kaptunk, és azóta is rendszeresen hívnak bennünket a nemzetközi tanácskozásokra, konferenciákra, tehát ezeket a kapcsolatokat valóban sikerült magasabb szintre emelni.
* A VMSZ IF leköszönő elnökeként meghívást kaptál Tusványosra, ott is bemutathattad a vajdasági magyar fiatalok politikai tömörülését. Mit tapasztaltál, a többi, határon túli magyar nemzetrész fiataljaihoz képest mi mondható el a vajdasági magyar fiatalokról?
— Tusványoson is, de egyéb más, hasonló jellegű kerekasztal-beszélgetésen is minden alkalommal olyan tagszervezetként vezetnek fel bennünket, amelynek jó dolga van otthon, hiszen a többi külhoni ifjúsági szervezethez képest a vajdasági magyarságnak egészen stabil helyzete van. Ehhez az is hozzátartozik, hogy Szerbia és Magyarország kapcsolata történelmi magasságba emelkedett. Azt vesszük észre, hogy megbecsült tagjai vagyunk minden rendezvénynek, ahová meghívnak bennünket, és örülnek, hogy első kézből hallhatják azokat az információkat, amelyeket csak mi tudunk elmondani. Körképet festve a többi nemzetrész politikai szervezeteinek fiataljairól, elég változó a helyzet. Amit el lehet mondani a nagy magyar pártokról a külhoni régiókban, ahhoz hasonlót lehet nyilatkozni az ifjúsági szervezeteikről is. A felvidékiek tagoltak, nincs átfogó szervezetük, mely stabilan tudná képviselni a magyarságot. Ehhez képest nekünk biztos a helyzetünk, hiszen mi itt egységesek vagyunk, így erőteljesebben és hatékonyabban tudjuk képviselni a fiatalok érdekeit. Folytatva a sort a kárpátaljai ifjúsági szervezetekkel, ők most azon dolgoznak, hogy összefogják azokat a fiatalokat, akiknek kényszerből el kellett hagyniuk a szülőföldjüket, vagyis ott jelenleg másfajta diskurzusokról van szó. Az erdélyi szervezetek tekintetében pedig észrevehető, hogy sokkal többen vannak, szabadabban tudnak szerveződni és sok rendezvényt tudnak megtartani.
* Az elmúlt négy évet értékelve sikerült elérni a kitűzött célokat?
— Túl is teljesítettük a kezdetben kitűzött célokat, hiszen először fordult elő, hogy a VMSZ IF elnöke bekerüljön a szerbiai parlamentbe mint képviselő. Erről korábban csak álmodni lehetett, nekem sikerült. A 2020. évi választások után a parlament alakuló ülésén korjegyző is tudtam lenni. Ez is egy olyan lehetőség, amely egyszer adódott meg, és örülök neki, hogy a részese lehettem. Emellett ez alatt a négy év alatt két választási kampányt kellett lebonyolítani, volt olyan év, amikor ötször kellett a választóurna elé járulni, tehát rengeteg munkánk volt. Nagyon sokat dolgoztunk, hiszen onnan kellett fordítani a helyzeten, hogy a COVID időszaka alatt a fiatalok bezárkóztak otthon, és sorozatokat, filmeket néztek a négy fal között. Nagyon nehéz volt őket ismét aktivitásra bírni. A fiatalok újraszervezése, a közösségi élet továbbmozdítása, ennek a folyamatnak a befejezése vár majd a VMSZ IF új vezetőségére, és bízunk benne, hogy a jövőre esedékes választásokon egy nagyon friss, kipihent és erős csapattal tudnak majd sikereket elérni.
