A szabálysértés területének reformja

Varga László: A pénzbírság-fizetési meghagyás ellehetetleníti a korrupciót

A Szerbiai Képviselőház előtt tegnap kezdődött a vita az új szabálysértési törvényjavaslatról. A beterjesztő elmondása szerint a hatályos jogszabály annyira rossz, hogy törvénymódosítással nem lehetett volna kijavítani a hiányosságokat.

A nagyjából 340 szakaszos törvénynek több mint 200 szakasza teljesen módosul. A törvényjavaslatot még az előző összetételű kormány idejében kezdték el írni.

A szabálysértési eljárások sikertelensége volt az egyik ok, amiért indokolttá vált egy teljesen új jogszabályt kidolgozása: az elindított szabálysértési eljárásoknak Belgrádban és a fővárostól délre eső területeken nagyjából 15 százaléka jutott el valamilyen szankció megfogalmazásáig. Vajdaságban ez az arány valamennyivel meghaladja a 30 százalékot.

A Vajdasági Magyar Szövetség jónak tartja a beterjesztett javaslatot, ezért képviselőik feltehetőleg megszavazzák majd azt – mondta lapunknak nyilatkozva Varga László, a párt köztársasági parlamenti képviselője. A törvényjavaslat egy teljesen új jogi intézményt vezet be, a pénzbírság-fizetési meghagyást – emelte ki Varga.

– A pénzbírság-fizetési meghagyás lehetővé teszi, hogy a kevésbé súlyosnak minősülő szabálysértések esetében a szabálysértés elkövetője egy befizetési meghagyást kapjon attól a hatóságtól, amely az adott szabálysértést szabályozó törvény alapján eljárni lesz jogosult.

Ha a szabálysértés elkövetője nyolc napon belül befizeti a meghagyást, akkor csupán a kiszabott pénzbírság felét kell kifizetnie. Ebben az esetben nem indulna szabálysértési eljárás a szabálysértés elkövetője ellen. Ennek köszönhetően nagyon gyorsan el lehetne jutni a szankcionálásig a szabálysértések esetében.

A szabálysértés elkövetője két módon kaphatja meg a pénzbírság-fizetési meghagyást: ha a szabálysértés elkövetésének helyszínén jelen van az illetékes hatóság képviselője, akkor azonnal a helyszínen, három példányban, ha pedig nem, akkor postai úton.

Az új jogi intézmény bevezetésével a helyszíni bírság megfizettetése kikerülne a szabálysértési jogból. A pénzbírság-fizetési meghagyás abban különbözik a helyszíni bírságtól, hogy lehetetlenné teszi a korrupciót, hiszen azt nem a hatóságok képviselői fizettetik meg, hanem a szabálysértőnek kell postai úton befizetnie a bírságot. Ennek a rendelkezésnek a hatályba lépéséhez még egy sor olyan törvényt kell módosítani, amelyek a különféle szabálysértéseket szabályozzák.

Ezekben a törvényekben határozzák majd meg, hogy mely szabálysértések esetében lesz lehetőség a pénzbírság-fizetési meghagyásra, valamint azt is ezekben határozzák meg, hogy mekkorák lesznek a pénzbírságok. A felkészülési idő hosszú lesz, az új szabálysértési törvény 2014. március 1-jén lép hatályba, a szóban forgó rendelkezés pedig a jogszabály hatályba lépésétől számított egy éven belül. Az új szabálysértési törvény javaslatára a VMSZ egy módosítási indítványt nyújtott be, amely a hivatalos nyelvhasználathoz kapcsolódik.

A törvényjavaslatban ugyanis úgy fogalmaz a törvényhozó, hogy a szabálysértési eljárás nyelvéről a bíróság dönthet. Mi ennek a megfogalmazásnak a törlését kértük, hiszen a hivatalos nyelvhasználati törvény nem biztosít mérlegelési lehetőséget a bíróságnak és semmilyen más hatóságnak: ha egy kisebbségi nyelv hivatalos használatban van egy adott területen, és ezen a területen egy ügyfél a szabálysértési eljárásban ragaszkodik ehhez a kisebbségi nyelvhez az eljárás nyelveként, akkor a hatóság nem mérlegelhet – foglalta össze Varga.

A szabálysértési törvény eddig is három szabálysértési szankciót határozott meg: a pénzbírságot, a közérdekű munkát és a szabadságvesztést. Az új jogszabály abban más, hogy a börtönbüntetéshez képest a közérdekű munkát kísérli meg előtérbe helyezni.

Ez egyrészről a szerbiai börtönök telítettségével magyarázható, másrészről pedig azzal, hogy több szempontból sem célravezető a rövid idejű szabadságvesztések kiszabása, valamint letöltése – magyarázta Varga.

– Parlamenti felszólalásom során elmondtam, hogy ez a rendelkezés szorosan összefügg a VMSZ azon módosítási indítványaival, amelyeket a közrendről szóló törvényre és a büntető törvénykönyvre nyújtott be. Módosítási indítványaink és a közérdekű munka előtérbe helyezése tovább javíthatna a kis értékű lopások elleni fellépés hatékonyságán.

Emlékeztetésképpen, márciusban benyújtott módosítási indítványainkban azt kérjük, hogy ötezer dinár alatt minősüljön szabálysértésnek a lopás. Ha az ötezer dinárnál kisebb értékű dolog ellopása szabálysértésnek minősülne, és ezért közérdekű munka járna büntetésként, akkor hiszem, hogy visszaesne ezeknek a lopásoknak a száma – magyarázta Varga.

Egy másik fontos újdonság a törvényben az elévülési időre vonatkozik. Eddig a szabálysértés elkövetésétől számított egy év volt a relatív és két év az abszolút elévülés ideje. Most ez megduplázódik, vagyis az elkövetéstől számított két éven belül el kell indítani az eljárást, négy éven belül pedig be kell fejezni, hangsúlyozta Varga, aki szerint ez időbeli szempontból gyakorlatilag lehetetlenné teszi majd, hogy sok szabálysértési eljárás elévüljön.

Az új szabálysértési törvény javaslatával egyidejűleg a parlament napirendjén szerepel 16 bíró kinevezése első mandátumban. A 16 bíró között három vajdasági van, közülük pedig egy magyar nemzetiségű, aki az újvidéki Alapfokú Bíróságon kezdheti meg majd karrierjét a kinevezés után, mondta Varga, hozzátéve: a magyarság szempontjából ez valamelyest javít az igazságszolgáltatási szervek etnikai struktúráján.