Magyarkanizsa: Jégelhárító rakétákat vásárolt az önkormányzat
Az utóbbi években egyre gyakoribb a szélsőséges időjárás vidékünkön, szinte havi rendszerességgel jég is esik. Az idén már kora tavasszal tapasztaltuk ezt, aztán májusban és júniusban is kaptunk belőle bőven. A májusi jégverés a magyarkanizsai községben szinte teljesen tönkretette a korai gyümölcsöket, és hatalmas károkat okozott a szőlőültetvényekben, de a haszonnövényekben is. Június 24-én Horgos egy részét és Kispiacot verte a jég. Az okozott károkat július 19-éig jelenthették be a gazdák, az összegzést és a tényleges károk megállapítását ezekben a napokban végzi az illetékes községi bizottság.
– A bizottsághoz 112 kárbejelentés érkezett, de 11-et közülük kénytelenek voltunk figyelmen kívül hagyni, mivel a tulajdonosok nem a magyarkanizsai község polgárai. A 101 jóváhagyott bejelentés 360 hektár területet fed, 185-öt a horgosi, 163-at a kispiaci kataszteri községben, és csak 12 esik ezeken kívül. A kárt szenvedett mezőgazdasági területek 90 százaléka gyümölcsös és szőlő. Van, ahol csak 25 százalékos a jégverés okozta kár, de akad olyan is, ahol a teljes termés odalett. A kárfelbecslő bizottság napokon belül elvégzi az összegzést, és megállapítja a károk pontos nagyságát, hogy annak alapján a községi illetékesek megtehessék a szükséges intézkedéseket a gazdák kártalanítására – mondta el kérésünkre Skutera Éva falugazdász.
A gyakori jégkár alapján felvetődik a kérdés: mi van a jégelhárítással?
– Magyarkanizsa község területén jelenleg 9 rakétakilövő állomás működik, amelyek minden esetben kiveszik részüket a jégelhárításból, méghozzá igen eredményesen. Tóthfalu közelében folyamatban van a tizedik állomás kiépítése is, és ezzel százszázalékos lesz a község lefedettsége, de... – áll meg egy kis nyomatékosítás kedvéért nyilatkozatában Halász Mónika, a községi tanács mezőgazdasági, vízgazdálkodási és környezetvédelmi megbízottja – ...a határsáv védettsége továbbra is megoldatlan, mivel a magyar fél késlekedése miatt még mindig nem született meg a szerb és a magyar állam közötti megállapodás a jégelhárító rakéták használatáról a határ menti területeken. A gyakorlat ugyanis azt mutatja, hogy a viharfelhők zöme, szinte a 90 százaléka, északi szomszédaink felől érkezik, és ha már ott nem kezdik el lőni a jégfelhőket, azok háborítatlanul folytatják útjukat felénk, és a határzónában, Horgoson és környékén, mindent elver a jég. Innen egyelőre nem lőhetünk át a határon túli jégfelhőkre, odaát pedig még ki sem épültek az országhatárhoz közeli kilövőállomások. Mivel a júniusi jégveréskor minden rakétát kilőttünk, az önkormányzat 700 ezer dináros ráfordítással 18 nagy hatótávolságú rakétát vásárolt, ami azt jelenti, hogy minden kilövőállomás 2-2-t kapott. Sajnos úgy látszik, hogy az önkormányzatoknak teljesen át kell vállalniuk a jégelhárítással járó költségeket, mert az állam már évek óta csak minimális támogatást nyújt a jégvédelemhez, amit az is alátámaszt, hogy az illetékes minisztérium az idén külön ajánlásban hívta fel az önkormányzatok figyelmét a rakéták vásárlására. Nem kis pénz ez, de nem marad más hátra, mint betervezni a községi költségvetésbe, mert jégelhárítás híján sokszorosan nagyobb károk keletkeznek a földterületeken, mint amekkorák a jégelhárító rendszer működtetésének a költségei – mondta a tanácstag.
