Legyen végre egy normális ország
Interjú Pásztor Istvánnal, a Vajdasági Magyar Szövetség elnökével
Ahhoz, hogy végre uniós mércével mérve is normális országban élhessünk, temérdek változásra és változtatásra lesz szükség. Ehhez jelenthet jó táptalajt az elkövetkező időszak, hiszen Szerbia a tagjelöltségi státus kiérdemlése után hamarosan az erőteljesebb ütemű csatlakozás korszakát éli majd. De vajon mi szükségeltetik egy normálisabb ország megteremtéséhez? Munkahelyteremtő beruházások, emberhez méltó életkörülmények, fenntartható társadalombiztosítási rendszer és sok minden más. A Vajdasági Magyar Szövetség készülő programjában fellelhető a felelet a feltett kérdésre, Pásztor István, a párt elnöke erről beszélt a lapunknak adott interjúban.
– A Vajdasági Magyar Szövetség egy, az európai értékek, a vajdasági érdekek és a magyar közösség képviselete mellett elkötelezett politikai erő. Pártunk a következő parlamenti ciklusra is elvszerű, hiteles és megalkuvást nem tűrő kiállást ígér célkitűzései mellett.
A VMSZ törekvése másfél évtizede változatlan. Pártunk egy normális ország kiépítéséhez kíván tevőlegesen hozzájárulni.
Egy olyan országban szeretnénk élni, amely a polgárainak európai emberhez méltó életkörülményeket biztosít.
Az elmúlt tizenkét év egymást váltó kormányai sorra adósak maradtak egy ilyen Szerbia megteremtésével. A VMSZ választási programja egy feladatrendszert fogalmaz meg. Ez azokat a feltételeket tartalmazza, amelyek teljesülése nélkül a munkahelyteremtő beruházások, az emelkedő bérek, a vállalkozóbarát gazdasági környezet, a növekvő nyugdíjak, a stabil dinár, a pályakezdő fiatalok számára nyíló lehetőségek továbbra is csupán ígéretek maradhatnak.
A demográfiai paramétereken alapuló egészség- és nyugdíj-biztosítási rendszer kialakításáért szállunk síkra. A 2012 és 2016 közötti időszakban várhatóan sor kerül majd a társadalombiztosítás átfogó reformjára. Elvárásunk, hogy az egészségügyi és a nyugdíjrendszer átalakítása folyamán a fokozatosság elve érvényesüljön. A társadalombiztosítási jogszabályok módosítása során a gyermekvállalás ösztönzésnek kerüljön előtérbe. Célkitűzésünk, hogy a betegek lakóhelyükre való tekintet nélkül azonos színvonalú egészségügyi ellátásban részesülhessenek. Szorgalmazni fogjuk, hogy a 2012–2016-os parlamenti ciklus végére az egészségügyi magánszolgáltatók váljanak részeivé az egészségbiztosítási rendszernek.
A KÉSEDELEM ÁRA
Az ország egyre közelebb kerül az euroatlanti integrációhoz, a cél eléréséig azonban még nagyon sok munka vár az új kormányzatra. Melyek a legfontosabb feladatok?
– Az új kormány számára az európai uniós tagság elnyerésének kell prioritást élveznie. Szerbiának haladéktalanul teljesítenie kell a csatlakozási tárgyalások megkezdéséhez szükséges feltételeket. Az uniós csatlakozás késedelme miatt évente egymilliárd euró vissza nem térítendő fejlesztési forrástól és további egymilliárd euró mezőgazdasági támogatástól esik el az ország. Egy normális Szerbia megteremtésének alapfeltétele az ország külügyi prioritásainak és külkapcsolatainak újradefiniálása. Szerbiának nyugat-orientált, az európai és transzatlanti szövetségesi kapcsolatokat építő országgá kell válnia.
Nincs egyetlen olyan volt szocialista ország sem, amely az EU-tagságot megelőzően ne csatlakozott volna a NATO-hoz. A katonai semlegességgel való szakítás felgyorsítaná az eurointegráció ütemét és nagymértékben erősítené az ország tőkevonzó képességét is. Köztudott, hogy a tőke a stabil, biztonságos országokat keresi.
A VMSZ az elmúlt négy évben szerteágazó kapcsolatrendszert épített ki az Európai Unió és az Európa Tanács tagállamaival és intézményeivel. Ennek eredménye, hogy a vajdasági autonómia kérdése és a magyar közösség problémái európai szintű parlamenti dokumentumokban jelenhettek meg.
Az európai integráció terén a VMSZ alapcélja, hogy részese legyen az EU-val folytatandó csatlakozási tárgyalásoknak. A vajdasági érdekek, a mezőgazdasági termelők igényei, a kisebbségi problémák és a helyi szintű fejlesztési kérdések egyidejű képviseletét egyetlen más politikai erő sem fogja felvállalni.
Vajon képes lesz-e végre szembesülni Szerbia a koszovói valósággal?
– A parlament 2007 óta hat határozatot fogadott el a koszovói kérdéssel kapcsolatban. A képviselőházi állásfoglalások rendre nélkülözték a valósággal való szembenézést, ezért a VMSZ nem támogatta azokat.
Szerbia mindaddig nem tud normális országgá válni, amíg nem képes szembenézni a koszovói valósággal. A választások után felálló kormánynak ezért haladéktalanul hozzá kell látnia a Prishtinához fűződő kapcsolatok normalizálásához.
Fenntarthatatlan az a helyzet is, hogy a Koszovóra fordított állami források éves összege nagyságrendileg megegyezik Vajdaság költségvetésével. Az új kormányzattól elvárjuk, hogy a Koszovóba irányuló költségvetési kiadásokat hozza összhangba a Szerbiához lojális koszovói polgárok lélekszámával.
AUTONÓMIA
Van-e esély arra, hogy belátható időn belül alkotmánymódosításra kerül sor? Felvállalja-e majd az új kormány ezt a feladatot?
– A politikai élet szereplői időről időre felvetik az alkotmánymódosítás kérdését. Az európai integráció jelenlegi szakaszában nem elvárás az alaptörvény megváltoztatása, de a majdani EU-csatlakozáskor az Alkotmány kétségkívül több ponton módosulni fog.
A VMSZ az alkotmánymódosításra nem brüsszeli elvárásként tekint. Meggyőződésünk, hogy a központosított államszemléletet tükröző alaptörvényi rendelkezések újragondolására gazdaságfejlesztési és népességpolitikai szempontból van szükség. A helyi és regionális érdekek érvényesülését háttérbe szorító államberendezés demotiválja az alulról jövő kezdeményezéseket, a lakosságot pedig a fővárosba és a nagyvárosokba való költözésre ösztönzi.
A VMSZ hosszú távú célja, hogy Vajdaság törvényhozói, végrehajtási és részbeni igazságszolgáltatási autonómiával rendelkezzen. Az alkotmánymódosítással lehetővé kellene tenni a regionális szintű önkormányzatiságot (vagyis az autonómiát) Szerbia más részeiben is.
A politikai színtér releváns erői között nincs és belátható időn belül nem is lesz partnerünk a vajdasági autonómia kiszélesítéséhez szükséges alkotmánymódosításhoz. A VMSZ ezért – egyedüli lehetőségként – a hatályos Alkotmányos és törvényi keret maradéktalan tiszteletben tartásáért száll síkra.
Egy normális országban nem születnek egymással összeütközésben lévő törvények. Különösen elfogadhatatlan az a joggyakorlat, amely a jogértelmezést igénylő helyzetekben a munkavállaló, a kisebbséghez tartozó, a nyugdíjas, a mezőgazdasági termelő, egyszóval az állammal szemben kiszolgáltatott helyzetben lévő fél kárára alkalmazza a törvényt.
A jogállamiság kiépítéséhez az elfogadott jogszabályok alkalmazásán keresztül vezet az út. Fenntarthatatlan az a helyzet is, hogy a törvények megszületése után hónapokat, sőt éveket késnek a végrehajtási jogszabályok, és sok esetben a jogalkalmazók szándékosan obstruálják a törvények alkalmazását. Számos ország példája bizonyítja, hogy a jogállamiság tisztelete és a működőtőke-befektetések mértéke szoros összefüggésben van. Vajdaság autonómiáját mindig is kiemelt fontosságú kérdésként kezelte a VMSZ.
– A 2008 és 2012 közötti időszakban elfogadott új tartományi statútumot és a hatásköri törvényt előrelépésnek tartjuk az autonómia újraépítése felé vezető úton. Egyik jogszabályt sem fogadtak volna el a VMSZ szakértői és politikai szerepvállalása nélkül.
A statútum és a hatásköri törvény hatályba lépése óta eltelt két év bebizonyította, hogy a hatáskörök gyakorlásához Vajdaságnak önálló vagyonnal és saját bevételekkel kellene rendelkeznie. A 2011 szeptemberében megszületett, köztulajdonról szóló törvény sem a vajdasági, sem az önkormányzati vagyon tekintetében nem töltötte ki a hatályos alkotmányos keretet. A VMSZ az elmúlt parlamenti ciklusban nem szavazott meg egyetlen olyan törvényt sem, amely ellentétes volt a vajdasági polgárok érdekével. Ezért nem támogattuk a köztulajdonról szóló törvényt sem.
Legfontosabb rövid távú feladatunknak a Vajdaság finanszírozásáról szóló törvény elfogadtatását tartjuk. A VMSZ kizárólag olyan törvényt tud támogatni, amely biztosítja, hogy – az Alkotmánnyal összhangban – a vajdasági költségvetés háromhetedét fejlesztési célú beruházásokra lehessen fordítani. A vajdasági büdzsét megillető bevételeknek arányban kell lenniük a nemzeti össztermékhez való vajdasági hozzájárulás mértékével.
A Vajdaság finanszírozásáról szóló törvény elfogadásáig a mindenkori köztársasági büdzsének kellene biztosítania a tartomány finanszírozására vonatkozó alkotmányos garancia teljesülését. 2009 decemberében a VMSZ nem szavazta meg a Vajdaságot alkotmánysértő módon megkárosító országos költségvetést. Nagy árat fizettük ezért. De másokkal ellentétben többször bebizonyítottuk, hogy számunkra a vajdasági emberek érdekeinek képviselete nem képezheti kompromisszum tárgyát.
ÖT ÉV ALATT 62 MILLIÁRD
A vajdasági közúti, vízi és vasúti infrastruktúra tulajdonjogainak visszaszerzéséért komoly harcot folytattak.
– A munkahelyteremtő beruházások nem képzelhetők el fejlett infrastruktúra nélkül. A határ menti térségekben kiemelten fontos a határátkelő-fejlesztési projektek megvalósítása is.
Az infrastruktúra feletti tulajdonjogi viszonyok rendezése a közműfejlesztések alapfeltételét képezik. Ahhoz, hogy Vajdaság infrastrukturális szempontból vonzó régióvá válhasson, vajdasági tulajdonba kell kerülnie a tartományi jelentőségű közúti, vízi és vasúti infrastruktúrának. A vasúti törvény javaslata lehetetlenné tette volna, hogy a tartomány – akár csak részben is – tulajdont szerezzen a vasúthálózat felett. A VMSZ ellenkezése miatt a vasúti törvény javaslata megbukott.
A tulajdonjogi viszonyok rendezésén kívül a közműfejlesztésekhez is forrásokra van szükség. Az elmúlt években a köztársasági kormány folyamatosan megsértette az Alkotmányt és az aktuális költségvetési törvény. A központi hatalom öt év alatt Vajdaságot 62 milliárd dinár infrastruktúrafejlesztési forrástól fosztotta meg. Egy normális jogállamban nem történhetne meg mindez.
DECENTRALIZÁCIÓ
Véget lehetne-e vetni a helyi önkormányzatok kiskorúsításának a közigazgatási, hatásköri és pénzügyi decentralizációval?
– Szerbia közigazgatási és helyi önkormányzati rendszere teljes átalakításra szorul. A hatásköri és pénzügyi decentralizáció képezi a két legsürgetőbb feladatot. Elfogadhatatlan, hogy a helyi önkormányzatoknak nincs beleszólási joguk a köztársasági alapítású szervek és intézmények helyi vezetőinek kinevezésébe. A VMSZ elvárása az is, hogy az elfogadandó médiatörvények tegyék lehetővé a helyi önkormányzatok számára regionális közszolgálati elektronikus médiumok alapítását és működtetését Vajdaság területén is.
A közigazgatásnak ügyfélbaráttá kell válnia. Szorgalmazni fogjuk az államigazgatási törvény módosítását. A VMSZ célja, hogy bővüljön azon közigazgatási eljárások köre, amelyekben az ügyfél helyett az eljáró hatóság hivatalból szerzi be a másik hatóság által vezetett nyilvántartásokból származó adatokat és iratokat.
Egy normális Szerbia megteremtésének elengedhetetlen feltétele, hogy a közigazgatási körzetek határait a földrajzi és infrastrukturális adottságokat, valamint gazdasági törvényszerűségeket figyelembe véve határozzák meg. A rendszámkörzetetek és a gazdasági kamarák esetében sikerült ezt az elmúlt négy évben elérnünk. Az új kormánytól követelni fogjuk, hogy a Belügyminisztérium, a Köztársasági Egészségbiztosítási Intézet és a Nemzeti Foglalkozási Szolgálat területi felépítése is kövesse a természetes földrajzi határokat. Különösen fontosnak tartjuk a fejlesztési alrégiók (térségek) területét meghatározó kormányrendelet ilyen irányú módosítását.
A VMSZ célkitűzése a helyi önkormányzatok decentralizálása. Síkraszállunk azért, hogy a városok szerkezeti átalakításával jöjjenek létre városi községek. Elengedhetetlennek tartjuk azt is, hogy a helyi önkormányzatokról szóló törvény módosításával rendeződjön a helyi közösségek jogi státusa, s ennek köszönhetően valós hatáskörökhöz és biztos bevételi forrásokhoz jussanak.
MEZŐGAZDASÁG
A mezőgazdaság tekintetében mik a legfőbb elvárásai?
– Az agrárágazat részesedése Szerbia exportjából a 2011. évben 23 százalékot tett ki. A mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termékek kiviteléből tavaly egymilliárd euró többlete származott az országnak.
Az elmúlt időszak agrárgazdasági intézkedéseit a vajdasági termelők érdekeinek a háttérbe szorítása jellemezte. A területalapú támogatások tervezett megvonása miatt szervezett vajdasági gazdatüntetés egy időre meghátrálásra kényszerítette a kormányt.
A VMSZ elvárása, hogy a támogatási rendszer nélkülözze a politikai szempontokat, és részleteit az agrártárca minden évben a termelési év kezdete előtt hozza nyilvánosságra. A VMSZ a támogatások tekintetében elsősorban a kiszámíthatóságot várja el a választások utáni új kormányzattól. Az agrárköltségvetésnek el kell érnie a mindenkori köztársasági költségvetés 5 százalékát. A nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékfizetési szabályokkal kapcsolatos fő célkitűzésünk, hogy a területalapú járulékfizetési kötelezettség csak a mezőgazdaságból élő termőföld-tulajdonosokra terjedjen ki.
ÚJ NYELVHASZNÁLATI TÖRVÉNY KELL
A kisebbségi jogsértés elleni küzdelem terén eddig is szép sikereket könyvelhetett el a VMSZ, de bizonyára még mindig nem elégedettek teljes mértékben. Milyen törekvéseket irányoznak elő a jövőre nézve?
– A 2008 és 2012 közötti parlamenti ciklus meghatározó eredménye a nemzeti tanácsokról szóló törvény elfogadása. A törvény megteremtette a jogi keretet a nemzeti közösségek kollektív jogainak gyakorlásához.
A VMSZ célja, hogy a jövőben meghozandó oktatási, művelődési és médiatörvények maradéktalanul tartsák tiszteletben a nemzeti tanácsok törvényes hatásköreit és a kisebbségek szerzett jogait. Végső ideje, hogy egy új hivatalos nyelvhasználati törvény váltsa fel az 1991 óta hatályos jogszabályt.
A költségvetési törvénnyel kapcsolatos legfontosabb elvárásunk, hogy – az ország gazdasági lehetőségeivel összhangban – növekedjen a nemzeti közösségek intézményrendszerére fordított költségvetési források összege.
Kisebbségi és össztársadalmi szempontból is kiemelten fontos az oktatási és a képzési rendszer fejlesztése. A VMSZ számára külön prioritást jelent a felnőttképzés jogi keretének a megteremtése és a külföldön szerzett oklevelek egyszerűsített honosítását lehetővé tevő jogszabály elfogadása.
A VMSZ kiemelt célkitűzésként tekint a kisebbségi közösségek alulreprezentáltságának csökkentésére az állami szférában. Az elmúlt parlamenti ciklusban elfogadott bírákról, ügyészekről, közjegyzőkről és végrehajtókról szóló új törvényekbe – a VMSZ javaslatára – bekerült az etnikai arányok tiszteletben tartásának a követelménye a kinevezési folyamat során.
Az elmúlt négy év fontos eredményének tartjuk azt is, hogy a rendőrségi törvényből törlődött az a korlátozás, amely a kizárta a kettős állampolgárokat a rendőri hivatás gyakorlásából.
A MÚLT TISZTÁZÁSA
A történelmi sérelmek, a kommunista rendszer okozta jogsértések orvoslása és a megbékélés érdekében kimagaslóan nagy előrelépés történt az elmúlt kormányzat ideje alatt, s a megkezdett sikersorozatot remélhetőleg folytatni kívánják.
– Szerbiának egyetlen szomszédos országgal sincs vitamentes kapcsolata. Az új kormánynak késlekedés nélkül hozzá kell kezdenie a kétoldalú problémák megoldásához. Ahhoz, hogy Szerbia normális országgá váljon, meg kell szabadulnia a kilencvenes évek örökségétől. Az államközi pereket és határvitákat, az állampolgársági, kisebbségi és egyházi kérdéseket, a háborús bűnösök felelősségre vonását, a vagyonjogi követeléseket rendezni kell ahhoz, hogy Szerbia a befektetőknek stabil ország képét mutathassa.
A szomszédos népekkel való történelmi megbékélés és a kommunista rendszer okozta jogsérelmek orvoslása szükségszerűen hozzátartozik egy normális ország kiépítéséhez. A tulajdonviszonyok rendezetlensége közvetlen módon akadályozza a külföldi tőke beáramlását.
A VMSZ számára ezért kiemelt fontossággal bír a vagyon-visszaszármaztatási és a rehabilitációs eljárások segítése. A 2008 és 2012 közötti parlamenti ciklus kiemelkedő eredménye a diszkrimináció eltörlése a kárpótlási folyamatból. Elvárjuk, hogy a törvény alkalmazása során a vagyon-visszaszármaztatás kötelezettjei ne gördítsenek akadályokat a visszaigénylők elé. Az új kormánytól követelni fogjuk, hogy a történelmi egyházak vagyonának évek óta zajló visszaszolgáltatási folyamata mihamarabb fejeződjön be. Kezdeményezni fogjuk az egyházak és egyházi személyek státusával kapcsolatos rendezetlen kérdések megoldását.
A magyar és a szerb nép múltbeli sérelmeinek feldolgozása szempontjából kulcsfontosságú feladat hárul a Magyar–Szerb Akadémiai Vegyes Bizottságra. A VMSZ kiemelt prioritása a bizottság működési feltételeinek biztosítása. Meggyőződésünk, hogy a vegyes bizottság tevékenysége modellértékű lehet más szomszédsági relációkban is. Elvárjuk, hogy a 2012–2016-os parlamenti ciklus végére szülessen egy magyar–szerb parlamenti nyilatkozat a második világháború tragikus eseményeivel kapcsolatban, és épüljön meg egy közös emlékhely.
A KISBÍRÓSÁGOK VISSZAÁLLÍTÁSA
A közbiztonság kapcsán határozottan léptek fel a parlamentben a megélhetési bűnözés és a kis értékű lopások visszaszorításáért.
– Egy normális országban a személyi és a vagyonbiztonság az egyik legfontosabb alapérték. A VMSZ a visszatartó erővel rendelkező büntetőpolitika alkalmazásáért száll síkra. A büntető igazságszolgáltatással kapcsolatos legfőbb elvárásunk az egyenlő mércék alkalmazása.
Nem halogatható tovább a megélhetési bűnözés, különösen a kis értékű lopások visszaszorítására tett intézkedések foganatosítása. A VMSZ követelni fogja, hogy drasztikusan csökkenjen a kis értékű lopás bűncselekményének értékhatára.
A 2008 és 2012 közötti időszak egyik fontos eredménye a kötelező sorkatonai szolgálat megszüntetéséről szóló parlamenti határozat. A VMSZ azért száll síkra, hogy a sorkatonai szolgálat törvénymódosítás útján szűnjön meg véglegesen. Elvárjuk továbbá a tartalékos katonai szolgálat mielőbbi professzionalizálását.
Az igazságügyi rendszer reformja és a független intézmények fejlesztése érdekében hogyan lehetne tovább lépni?
– Az ország gazdasági erősödésének alapfeltétele a jól működő igazságszolgáltatási rendszer megteremtése. A 2008 és 2012 közötti időszak reform-erőfeszítéseit a VMSZ mindvégig támogatta. A bíróságok számának drasztikus csökkentésével mélységesen nem értettünk egyet. A VMSZ egyik kulcsfontosságú célkitűzése a működőképes kisbíróságok visszaállítása.
Az elmúlt négy év fontos eredményének tartjuk a független intézmények (ombudsman, adatvédelmi biztos, Állami Számvevőszék, Korrupcióellenes Ügynökség, esélyegyenlőségi biztos stb.) működésének biztosítása érdekében tett lépéseket. A jogállamiság kiépítése terén kiemelkedő szereppel bíró független intézmények további megerősítését szorgalmazzuk.
Szerbiában a közbeszerzések éves értéke 4 milliárd eurót tesz ki. Az európai mutatókat alapul véve évente legalább 800 millió euró közpénzt fordítanak korrupcióra. Az ország gazdasági fejlődése szempontjából kiemelten fontosnak tartjuk a közbeszerzési eljárásokat felügyelő intézmények fejlesztését. A VMSZ számára ezért teljességgel elfogadhatatlan a Közbeszerzési Igazgatóság önállóságának tervezett megszüntetése.
A soron következő választások kapcsán nyilvános véleménycserén alapuló konzultációkra kerül sor, amelyek keretében szó esik mindazokról a kérdésekről, amelyek a tervezhető jövő szempontjából megkerülhetetlenek a polgárok, a civil szféra, a művelődés területén tevékenykedők és az egyházak szempontjából.
A rendezvények nyilvánosak, minden érdeklődőt várnak a szervezők:
Március 5. – Újvidék – 18 óra
VMSZ iroda, Duna utca 3.
Március 6. – Szabadka – 18 óra 30 perc
Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar, Strossmayer utca 11.
Március 12. – Torda – 16 óra 30 perc
Kultúrotthon, Tito marsall utca 2.
Március 12. – Zenta – 19 óra
Művelődési Ház színházterme, Főtér 4.
Március 13. – Zombor – 18 óra
Magyar Polgári Kaszinó, Venac Petra Bojovića 13.
Ezen konzultációs folyamat részét képezi a március 12-én, Szabadkán sorra kerülő megbeszélés, amelyen történelmi egyházaink püspökei konzultálnak Pásztor Istvánnal a VMSZ és az egyházak együttműködéséről, az egyházakat érintő kérdések megoldási módozatairól.
Magyar Szó
