Ugrás a tartalomra

Kovács Elvira: Célunk hitelesen tájékoztatni az európai parlamenti képviselőket a szerbiai körülményekről

Hallatni a másik oldal hangját
Kovács Elvira: Célunk hitelesen tájékoztatni az európai parlamenti képviselőket a szerbiai körülményekről

Kovács Elvira, a Vajdasági Magyar Szövetség alelnöke és a szerbiai képviselőház XII., valamint XIII. összetételének alelnöke Brüsszelben szólalt fel Szerbia, illetve a nyugat-balkáni térség európai integrációs csatlakozása mellett a gazdasági kormányzásról szóló Európai Parlamenti Hét keretében. Ez utóbbi nemcsak a tagállami és európai parlamenti képviselők találkozóhelye, hanem a tagjelölt országok is meghívást kapnak rá.

Kovács Elvira egyebek mellett az Európai Parlament (EP) Költségvetési Bizottságának (BUDG) ülésén vett részt. A Fidesz Európai Parlamenti Képviselőcsoportjának delegációs ülésén a szerbiai választásokat követő helyzetről tájékoztatta a jelenlevőket.

Az Európai Parlamenti Hét rendezvényt a soros elnökséget betöltő ország és az EP közösen szervezi meg, általában az EU soros elnökségét adó országban – magyarázta a Magyar Szónak nyilatkozva Kovács Elvira. Mint arra rámutatott, a rendezvény lényege az, hogy az európai parlamenti és a nemzeti parlamentek képviselői együtt tárgyaljanak gazdasági témákról. Emellett a rendezvény egyedülálló lehetőséget nyújt arra, hogy a tagállamok nemzeti parlamentjei mellett a tagjelölt, illetve a potenciális tagjelölt országokat is meghívják – emelte ki Kovács Elvira.

– A költségvetési szakbizottság ülésén vettem részt, a második panelon éppen az volt a téma, hogy milyen reformok szükségszerűek az EU költségvetése tekintetében, illetve mi vár az EU-ra, többek között a bővítés területén. Ennek kapcsán beszéltem Szerbiáról. Természetesen megköszöntem az Európai Unió eddigi támogatását, majd elmondtam, hogy Szerbia a továbbiakban is készen áll. Egyébként az uniós források felhasználását illetően jók az arányok, reméljük, hogy ez a jövőben is folytatódik. Problémák persze vannak, például amikor a tagállamok túlnyomó többsége a bővítésről beszél, akkor szinte kizárólag Ukrajnára gondol, ez pedig nem jó. Úgy tűnik, mintha a Nyugat-Balkánról megfeledkeztek volna. Ha magukról az európai parlamenti képviselőkről beszélünk, ők büntetni próbálják Szerbiát, és szigorú feltételekhez kötni bármilyen uniós forrás elérését. Másrészről mindenki panaszkodik, egyértelmű, hogy a tagállamok többségében is gazdasági válság és komoly problémák vannak. A mi célunk meggyőzni a képviselőket arról, hogy Szerbiában nem olyan kilátástalan a helyzet, mint azt a szerbiai ellenzék a saját európai politikai csoportjaiban vagy azok révén láttatni próbálja. Éppen ezért vettem részt az Európai Néppárt frakciójának ülésén is. A szomorú valóság az, hogy már szinte csak a néppárti frakció képviselői maradtak aránylag objektívek. Értékelésem szerint elsősorban a Szerb Haladó Pártnak, de néppárti testvérpártként a VMSZ-nek is komolyabban kellene velük dolgozni, hiszen egyértelműen érezhető, hogy a többi politikai csoportosulásfrakció nagyon Szerbia-ellenes – taglalta Kovács Elvira.

Válaszolva kérdésünkre, hogy mennyire valószínű, hogy a múlt heti EP-határozattól eljussunk a tavaly decemberi szerbiai választásokat kivizsgáló nemzetközi testületig, valamint adott esetben a Szerbia számára elérhető előcsatlakozási eszközök befagyasztásáig, Kovács Elvira kiemelte: pillanatnyilag ez megjósolhatatlan, ám nem tartja reálisnak az említett forgatókönyvet. A leköszönő EP-többség annyira kritikus Szerbiával szemben, hogy szinte alig tudta megfogalmazni a legrestriktívebb ajánlást – jegyezte meg. Hozzátette, mint az már többször elhangzott, az EP határozatai nem kötelező erejűek, az a rendkívül fontos, hogy miként reagál az Európai Bizottság. „Annak a néhány európai parlamenti képviselőnek természetesen jogában áll hangoskodni, ám konkrét következménye ennek most valószínűleg nem lehet” – hangsúlyozta Kovács Elvira.

– Értesüléseim szerint még áprilisban tartanak plenáris ülést, majd jönnek a választások. Belgium is úgy szervezi a rendezvényeket, hogy ami június végén lett volna, az március végén lesz, majd áprilisban és májusban mindenki kampányol. Nem hiszem, hogy ilyen gyorsan bármi konkrét dolog történhet, ám ez a jövő titka. Egyértelmű, hogy meglehetősen bizonytalan az EU jövője az év második felében, a néppárti frakcióban is arról beszélgettek, hogy kivel kellene együttműködni, illetve mennyire lesz erős a szélsőséges jobboldal, hiszen például Németországban az AfD a második helyen van – fogalmazott Kovács Elvira.
Azzal kapcsolatban, hogy tekintettel az aktuális folyamatokra, illetve trendekre az uniós tagállamokban milyen új erőviszonyokra számít az európai parlamenti választásokat követően Brüsszelben, és ez miként befolyásolhatja Szerbia, valamint a térség integrációját, a VMSZ alelnöke kifejtette: egyértelmű, hogy nem csak személyi változások következnek be. Rámutatott, a szinte biztosra vehető személyi változásoknál sokkal fontosabb, hogy milyen politikai csoportosulások alkotják majd a többséget. Nagyon félő, hogy a szélsőséges jobboldal számos tagállamban megerősödik. „Megjósolhatatlan időszak előtt állunk, ezért ahol csak lehet, ott kell lennünk a tárgyalóasztalnál, ebben Magyarország komoly partnerünk. Ahová csak meghívják a tagjelölteket, ott ki kell használni az alkalmat és szót kérni, valamint háttéregyeztetéseket folytatni a képviselőkkel” – magyarázta Kovács Elvira. Hozzátette, a tapasztalat azt mutatja, hogy az európai parlamenti képviselők nem informáltak, vagy rosszul informáltak.
Az EU új nyugat-balkáni növekedési tervének vonatkozásában a politikus kiemelte, egyelőre korai konkrét projektumokról beszélni, hiszen a nyugat-balkáni államoknak először egymással kell egyeztetniük. Szerbia arra számít, hogy lesz költségvetési támogatás a különböző reformokra és infrastrukturális beruházásokra – emelte ki Kovács Elvira, majd megerősítette, ebből a szempontból is jó lenne, ha Szerbiában mielőbb megalakulnának az intézmények, egyelőre még a köztársasági parlament alakuló ülése sem fejeződött be.

Racionális jogalkotással a lendületes bővítésért

Az Európai Parlament Költségvetési Bizottságának és Külügyi Bizottságának (AFET-BUDG) keddi együttes ülésén megvitatásra került a Nyugat-balkáni Reform- és Növekedéstámogató Eszköz létrehozásának kérdése. A fidesz-eu.hu oldalon közzétett sajtóközlemény értelmében Deli Andor európai parlamenti képviselő felszólalásában hangsúlyozta: az európai parlamenti jelentéstervezet olyan aránytalan és túlzó feltételrendszereket javasolna, amelyek megnehezíthetik a tagjelölt országok számára az uniós pénzforrások elérését.

– Az Unió bővítésének gyorsabban kell haladnia, és az EU-nak meg kell erősítenie politikai és gazdasági befolyását a Nyugat-Balkánon. Erre nyújt kiváló lehetőséget a nemrégiben bemutatott Növekedéstámogató Eszköz. Azonban ahhoz, hogy a bővítés új lendületet kaphasson, a jogalkotásnak racionálisnak kell lennie, arányos és megvalósítható szabályokkal és feltételekkel. Ugyanakkor az Európai Parlament jelentéstervezete olyan aránytalan és túlzó feltételrendszereket javasolna, amelyek megnehezíthetik a tagjelölt országok számára az uniós pénzforrások elérését. Mindez arra ösztönözheti a nyugat-balkáni tagjelölt országokat, hogy egyéb EU-n kívüli forrásokat keressenek, ez pedig ellentétes az Unió azon meghirdetett törekvésével, hogy növelje befolyását a Nyugat-Balkán térségében – fogalmazott Deli.

Szerző (Forrás)
Magyar Szó, P.E.
Többi hír
Együttműködő nemzet – A határon túli magyarság helyzete és jövője címmel tartottak Szabadkán, a Városháza dísztermébe
Közép–Európában egyedülálló a magyar nemzetpolitika