A költségvetés most sem reális, megint kölcsönökre lesz szüksége az államnak

Az államnak jövőre további hitelek felvételére lesz szüksége, mert ilyen körülmények között nehezen lesz képes megvalósítani annyi bevételt, amennyit előlátott, figyelmeztet Milan Čulibrk gazdasági elemző.

"Ebben az évben csak egészen kevéssel lesz több a bevételek összege, mint tavaly, és mindenki megfeledkezik arról, hogy 2012 októberében 18-ról 20 százalékra emelkedett a hozzáadott értékadó (PDV), illetve a tavalyi év végén 10-ről 15 százalékra nőtt a jövedéki adó is. És mindennek ellenére a költségvetés idei bevételének összege nominálisan csak kevéssel lesz magasabb, mint 2012-ben" – magyarázta Ćulibrk a Dnevnik napilapnak nyilatkozva.

Szavai szerint, éppen ezért a 2014-es bevételekkel kapcsolatos tervek teljesen irreálisak, ugyanúgy, mint ahogy az idei évre vonatkozó tervek is, mert másfél milliárd euróval több bevételre számítottak. "A legjobb esetben is 2014-ben 300-400 milliárd euróval kevesebb fut majd be az államkasszába a tervezettnél, tehát az államnak ennyivel kell majd eladósodnia, ha ki szeretne fizetni mindent, amit a költségvetésben előláttak" – magyarázta Ćulibrk.

A gazdasági szakértők legutóbbi elemzései szerint az adóbehajtás kerül előtérbe, így tehát nem lehet drámai növekedésre számítani a szürkegazdaság elleni küzdelem eredményeként, mert – mint mondják – a szürkegazdaság bevezetése a legális folyamatokba nem valósítható meg egyik napról a másikra. Erre figyelmeztet Jorgovanka Tabaković, a Szerbiai Nemzeti Bank (NBS) kormányzója is, aki megjegyezte, a kereskedelmi láncok és a kisebb boltok forgalma csökken, mert a vásárlók inkább az ócskapiacokra és nagybani piacokra mennek vásárolni, onnan viszont az állam adók címén gyakorlatilag egy dinár jövedelemhez se jut.

"A bruttó hazai termék (GDP) 2 százalékos növekedéséről beszélhetünk idén, holott a forgalom 7 százalékkal csökkent. Lehetetlen, hogy Szerbia polgárai egyszerre ennyivel kevesebbet költöttek, jóval valószínűbb, hogy ennek egy része a szürkegazdaságban kötött ki, tehát ott vásároltak, ahol az állam nem szed adót. Március-április óta az adófizetőkkel szembeni zéró toleranciáról beszélünk, időközben pedig stagnálnak, sőt csökkennek az adóbevételek" – hangsúlyozta Ćulibrk.

Mindenesetre Ćulibrk egyezik azokkal a közgazdászokkal, akik szerint a 2014-es költségvetés tervezete sem nem szociális, sem nem fejlődési. "Nem fejlesztési, mert nem lát elő támogatásokat a termelés támogatására. Nem lehet szociálisnak sem mondani, ha két 0,5 százalékos nyugdíj- és béremelést láttak elő, miközben az infláció a becslések szerint 4 százalékos lesz, tehát a lakosságnak az a része 'néhány indexponttal' rosszabbul fog élni, ahogy a statisztikusok mondanák. Az állami szektorban az átlag felett alakulnak a bérek, miközben a magánszektorban egyrészt kisebbek, másrészt nem valószínű, hogy a közeljövőben emelésre lehet számítani" – tette hozzá Ćulibrk.

A polgárok számára még esetleg az szolgálhat megnyugtató tényként, hogy a 12 százalékos, európai rekordnak számító tavalyi infláció után idén 2,2 százalékos volt az árak növekedése a statisztikai adatok szerint. Ugyanakkor a Szerb Nemzeti Bankban arra számítanak, hogy ez a tendencia tartható lesz jövőre is, tehát az infláció várhatóan nem lesz nagyobb 4 százaléknál.

"Hivatalosan az elmúlt tizenkét hónapban az árak átlagos szintje mindössze 2,2 százalékkal növekedett. Azonban a polgárok maguk tudják a legjobban megítélni, hogy ez számukra mit jelentett. Kevesen lesznek azok, akik azt állítják majd, hogy emiatt jobban éltek, mint tavaly. Maga a bankkormányzó is megerősítette, hogy az alacsony infláció részben az alacsony keresletnek és a polgárok alacsony vásárlóerejének eredménye. Tehát nem minden a statisztika, van, amit a pénztárcán keresztül kell figyelni" – jegyezte meg Milan Čulibrk.