Karcsúsítják az államapparátust

Az ellenzék továbbra is tiltakozik a megszorító intézkedések ellen, fizetésük egy részétől azonban állítólag szívesen megválnak

Egy nappal a kormány megszorító intézkedéscsomagjának ismertetését követően Ivica Dačić miniszterelnök szerdán bejelentette: a közszférát nem csak a szolidáris adó bevezetése érinti majd, hanem elbocsátásokra is számítaniuk kell az alkalmazottaknak.

Először azt kell megállapítani, hogy hányan dolgoznak az állami közigazgatásban, majd ezután azt, hogy mennyi alkalmazottra lenne szükség, és ezt követően megkezdődhet a közszféra reformja, magyarázta Dačić, aki szerint jelenleg 660 ezer alkalmazott dolgozik meghatározatlan időre szóló munkaszerződéssel az állami szektorban. Az még nem világos, hogy hány személyt alkalmaznak meghatározott időre.

– Ezért hoztuk létre a közszféra központosított jegyzékét. Ebben az államkasszából kifizetett minden egyes pénzösszeg, bér megjelenik. Ez korábban nem így volt. A kifizetések eddig minisztériumonként történtek, emiatt pedig hatalmas átláthatatlanság alakult ki.

Ezért nem tudjuk pontosan, hányan kapnak fizetést az állami költségvetésből. Mostantól a termelőszektorban kell munkahelyeket nyitni. Fenntarthatatlan, hogy a nemtermelő szektor ennyi embert foglalkoztasson – érvelt Dačić.

A Városok és Községek Állandó Konferenciája egyetért azzal, hogy ésszerűsíteni kell az állami és a helyi adminisztrációt, ugyanakkor nem tartja helyesnek, hogy egyesek általánosított számokkal és adatokkal érvelnek. Nem igaz, hogy a közszektor nagyságának tekintetében Szerbia vezető szerepet tölt be Európában, olvasható a szervezet közleményében.

– Egy vonatkozó felmérésből kiderült: ha a közalkalmazottak számát az országok munkaaktív rétegéhez viszonyítjuk, akkor Szerbia az európai lista legvégén van. Az Európai Unióban ez az átlag 6,3 százalék, Szerbiában viszont csak 4,1 százalék. Nem igaz, hogy az EU mércéi szerint ezer lakosra kellene egy közalkalmazottat számítani, ilyen általánosítás nem létezik – áll a közleményben.

VÁLASZTÁSOKKAL A BOLYONGÁS ELLEN

Az intézkedéscsomag egészével kapcsolatban szerdán is folytatódott a kritikaözön. Božidar Đelić, a Demokrata Párt köztársasági parlamenti képviselője úgy véli: „Ha Lazar Krstić pénzügyminiszter szerint ezekre az intézkedésekre csupán tompa késként kell tekinteni, akkor mindenkinek fel kell készülnie, hogy hamarosan a sebészkések is előkerülnek.”

Az intézkedések a köztársasági kormány és a pénzügyminiszter tehetetlenségét támasztják alá, nyomatékosította Đelić Dragan Đilas demokrata pártelnök kijelentését.

– Mintha a polgárokat hibáztatnák az ország helyzetéért. Az alacsonyabb áfakulcs növelését a legszegényebbek fogják megérezni. Eddig a DP volt a hibás mindenért, mostantól viszont a tanárok, az orvosok, a katonák és a rendőrök is azok lesznek. Mással ugyanis nem magyarázható, hogy miért csökkentik ezeknek a közalkalmazottaknak a bérét. A második világháborút követően egyetlen ország sem adósodott el a Szerbiához hasonló mértékben.

Másfél évvel ezelőtt még nem álltunk a csőd szélén, az aktuális összetételű kormány azonban oda juttatott bennünket. Az utóbbi tizennyolc hónapban újabb hatmilliárd euróval növelték az ország adósságát. Az előző összetételű kormány, elsőként a régióban, hitelkonstrukcióról állapodott meg a Nemzetközi Valutaalappal, hat százalékkal csökkentette az államapparátusban dolgozók számát, megőrizte a pénzügyek folyamatosságát, fokozta az ország hitelességét és rekordszámú külföldi beruházót vonzott az országba. Most pont ennek az ellenkezője történik – fejtette ki Đelić.

A demokrata tisztségviselő a folytatásban cáfolta a kormány képviselőinek azon kijelentését, hogy a társadalom legszegényebb rétegét és a nyugdíjasokat nem érintik az intézkedések. Az alacsonyabb áfakulcs növelése, illetve a kenyérhez, tejtermékekhez, étolajhoz, valamint liszthez hasonlóan fontos termékek drágítása a társadalomnak pont ezt a rétegét fogja érinteni. Đelić szerint Szerbiának rendkívüli parlamenti választásokra van szüksége, egyedül az állíthatná meg a kormány céltalan bolyongását.

Hasonlóan vélekedik a Szerbia Egyesült Régiói, amelynek tisztségviselője, Filip Kovačević elmondta: az áfakulcs növelése rendkívül kedvezőtlen láncreakciót indít el: az elkövetkezőkben az emberek kevesebbet vásárolnak majd, a termelők pedig kevesebbet fognak termelni.

A SZER éppen ezért kéri a kormányt, hogy álljon el az alacsonyabb áfakulcs növelésétől, nyilatkozta Kovačević, aki nem érti, hogy az állam miért nem adóztatja meg a kettőnél több ingatlannal rendelkező polgárokat, vagy azokat, akiknek háza, vagy lakása többet ér 50 ezer eurónál.

A MINISZTEREK NEM BÁNKÓDNAK

Szerdán elsőként Velimir Ilić építési miniszter fejtette ki véleményét azzal kapcsolatban, hogy a szolidáris adó miatt 2014 januárjától kisebb lesz a fizetése. Mint mondta, nemigazán érinti az intézkedés, hiszen fizetése az ellene indított bírósági perekre megy el. Ilić viccelődve megjegyezte: „Ezért szinte még örül is a fizetéscsökkentés miatt.”

Branko Ružić európai integrációval megbízott tárca nélküli minisztert szintén nem zavarja, hogy kevesebbet fog keresni. Egy baloldalit nem bánthatja az, hogy a társadalom érdekében kevesebb fizetést kap, emelte ki Ružić, majd arról biztosította a közvéleményt, hogy egyetlen európai útja sem lesz indokolatlan. Válaszolva az újságírói kérdésre, hogy mennyire terheli majd családi költségvetését a szolidáris adó, a tárca nélküli miniszter kifejtette: „Inkább a társadalom érdekében veszítsem el azt a pénzt, mintsem mondjuk egy fogadóirodában.”

Zoran Babić, a Szerb Haladó Párt köztársasági parlamenti frakcióvezetője szintén szívesen válik meg bérének egy részétől. Ezekben az időkben le kell mondani a luxusról, hangsúlyozta a képviselő.

A szolidáris adó miatt Jorgovanka Tabaković bankkormányzó jövő év januárjától 551 047 dinár helyett 438 286 dinárt vihet haza. Tomislav Nikolić köztársasági elnök fizetése 150 ezer dinárról 137 500 dinárra, Ivica Dačić miniszterelnöké 172 488 dinárról 154 366 dinárra, Nebojša Stefanović házelnöké 139 ezer dinárról 129 250 dinárra, Lazar Krstić pénzügyminiszteré pedig 98 694 dinárról 90 956 dinárra csökken.

Borislav Stefanović, a DP frakcióvezetője sem bánkódik, ugyanakkor úgy véli: nincsen rendjén, hogy az intézkedés mondjuk az orvosokat, a tanárokat és a rendőröket is érinteni fogja.

Čedomir Jovanović, a Liberális Demokrata Párt elnöke pedig közölte: képviselői fizetését már eddig is jótékonysági célokra fordította, hiszen Szerbiában lehetetlen megélni a politikából.

– Eddig sem a képviselői fizetésből éltem. Egy többé-kevésbé sikeres magánvállalkozás tulajdonosa vagyok. Szerencsémnek én vagyok a kovácsa, soha senkitől nem függtem. Nem tartozom azok közé a politikusok közé, akik azt állítják, hogy fizetésükből élnek meg, miközben az a pénz a lábukon viselt cipőpár egyikét sem fedezné – fogalmazott Jovanović, majd megismételte, hogy az LDP egy rendkívüli parlamenti ülés összehívását fogja kérni, hogy a parlamenti képviselők is megvitathassák a kormány intézkedéscsomagját.

Dušan Petrović, az Együtt Szerbiáért frakció vezetője szerint senki nem lehet elégedett a fizetésmegvonással, ugyanakkor ezekben az időkben valóban szolidárisnak kell lenni.