„Indokolt lenne, ha Horvátország és Szerbia visszavonná a népirtásra vonatkozó vádakat”
Visszavonhatóak a délszláv háborúk kapcsán megfogalmazott, népirtásról szóló vádak mind Horvátország, mind Szerbia részéről. Ezt Várady Tibor, a nemzetközi jog professzora mondta, aki Szerbiát képviselte a Hágai Nemzetközi Bíróságon. Szerinte kölcsönösen vissza kellene vonni a kereseteket.
Logikus és szakmai szempontból is indokolt lenne, ha Horvátország és Szerbia visszavonná a népirtással kapcsolatos vádjait egymás ellen a Hágai Nemzetközi Törvényszéken – hangsúlyozta Várady Tibor nemzetközi jogász. Bíróságon kívül, a peres eljárást mellőzve kellene megoldani a két ország között felmerülő problémákat. Már csak azért is, mert Hágában azt mondják, reálisan nézve sem Horvátország keresete, sem pedig Szerbia ellenkeresete sem járhat sikerrel. „Azt gondolom, hogy nincs reális esélye a pernek és az ellenpernek sem. Szerintem nem használna a jószomszédi viszonyoknak, ha tovább hergelnék a kedélyeket. Hogy mennyire van az én véleményem szerinti szakmai, reális és logikus lépésnek politikai realitása, nehéz megmondani.”
Az egymás elleni vádak visszavonására már kevés idő van. A Hágai Nemzetközi Törvényszék a tervek szerint három hónap múlva tárgyal a horvát keresetről és a szerb ellenkeresetről. „A tárgyalások következő év elején kezdődnek. Nincs sok idő. Remélem, hogy ezt bíróságon kívül meg lehet oldani. Bizonyos vagyok benne, hogy ez jobb lenne Szerbia és Horvátország számára is” – mondta Várady Tibor.
Ivo Josipović horvát és Tomislav Nikolić szerb elnök október közepén találkozott egymással Belgrádban. Akkor is szó volt a keresetek visszavonásának lehetőségéről. A horvát államfő akkor azt nyilatkozta, hogy a Belgrád és Zágráb közötti viszony rendezésének előfeltétele az 1991 és 1995 közötti délszláv háborúk idején eltűnt 1689 személy ügyének a megoldása. Horvátország a keresetét 1999-ben nyújtotta be. Szerbia 2010-ben válaszolt ellenkeresettel. Abban az 1995-ös horvát katonai offenzívához kapcsolódóan fogalmaz meg vádakat.
