Erről beszélt Pásztor a Máért-ülés zárt ajtói mögött
Négyen képviselték a vajdasági magyarokat a budapesti parlamentben ma lezajlott Magyar Állandó Értekezlet (Máért) XII. ülésén: Pásztor István és Dudás Károly a VMSZ részéről, Korhecz Tamás a Magyar Nemzeti Tanács képviseletében, Ágoston András pedig mint civil szakértő volt jelen. Közülük a VMSZ elnökének állt módjában felszólalni.
A sajtó kizárásával zajló egész napos értekezlet után Pásztor a Vajdaság Mának beszámolt arról, mire fordította a rendelkezésére álló 10 perces felszólalási időt.
– Én a magam részéről 4-5 fontos dolgot emeltem ki. Mivel valószínűleg a jövő évi magyarországi választásokig a Máért nem fog ülésezni, ez volt az a pillanat, amikor köszönetet tudtam mondani a Máért tagszervezeteinek az elmút három és fél éves együttműködésért.
Ez idő alatt a kormány részéről jelentős politikai, szervezésbeli és anyagi támogatásokat kaptunk különböző programok megvalósításához. Politikai támogatás alatt értem a restitúciós törvény kérdését, vagy a kollektív bűnösség elítéléséről szóló parlamenti deklarációt, vagy Szerbia uniós közeledésének támogatását.
Az anyagi jellegű támogatások között pedig azokra a jelentős pénzekre gondoltam, amelyek a Magyar Nemzeti Tanácson keresztül jutottak például a beiskolázási, az iskolabusz-, az ösztöndíjprogramra, stb. Azt is elmondtam, hogy kialakulófélben van egy olyan együttműködés a VMSZ szakpolitikusai és a magyar külügyi kormányzat között, ami azt hivatott biztosítani, hogy Szerbia európai uniós tárgyalási folyamatában mi végig tudjuk mikor miről tárgyalnak és az adott kérdésekkel kapcsolatban megtudjuk fogalmazni azokat az érdekeket, amiket a tárgyalások során Magyarország képviselni tud.
Ez korábban elmulasztódott, amikor Szlovákia Magyarországgal együtt csatlakozott akkor Magyarország ezt a fajta munkát nem tudta ellátni, amikor Románia csatlakozott, akkor pedig valamilyen más oknál fogva elmaradt.
Beszéltem továbbá arról, ami talán az idei évben a legnagyobb eredmény, de talán azt is mondhatnám, hogy az utolsó közel 25 évnek, amióta a vajdasági magyar politizálás létezik a legnagyobb eredménye, a parlamenti deklaráció a kollektív bűnösség elítéléséről, illetve a csúrogi emlékmű és a közös főhajtás. Mondtam ezt függetlenül attól, hogy nincsen kormányrendelet, hogy ellopták a Vergődő madarat, és mindenféle egyéb fenntartástól függetlenül.
Beszéltem még a jövő évi választásokról. Jövőre minimum kettő, de könnyen elképzelhető, hogy három választás lesz számunkra, ugyanis nekem mindinkább az a meggyőződésem, hogy a jövő év elején előrehozott parlamenti választások lehetnek Szerbiában, hiszen a 19 párt alkotta széles koalícióban, nagyon nehéz lesz azokat a szociális feszültségeket és strukturális átalakításokat előbbre vinni és megvalósítani, amik váratnak magukra.
A másik a nemzeti tanácsi választás, amelyiknek az időpontját még ebben a pillanatban nem tudjuk, de egész biztos, hogy jövőre lesz esedékes. Az a szándékunk, hogy egy ugyanolyan széleskörű összefogás eredményeként, ami több mint 3 évvel ezelőtt létrejött, folytatni tudjuk azt a munkát, ami elkezdődött, de ugyanakkor nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy folyamatban van a nemzeti tanácsi törvény alkotmánybírósági felülvizsgálása, aminek kimeneteléről egyelőre nincs belátásunk.
A harmadik választás a magyarországi, amely újszerű, hiszen nem tudtunk idáig élni vele. A feliratkozási folyamatban jelentős szerepet vállaltunk, ennek a szerepnek a megítélése némely nemzetpolitikai szereplő részéről elég gusztustalannak minősíthető, mert most már abba a helyzetbe jutottunk, hogy fel is jelentettek bennünket.
De tiszta ezzel kapcsolatban a lelkiismeretünk, mert a folyamat elindítása előtt voltunk a szerbiai adatvédelmi biztosnál és közöltük vele, hogy mit fogunk csinálni és ő azt mondta, hogy szerinte a szerbiai jogszabályok értelmében ez nem ütközik semmiféle szabályba, másrészről meggyőződésünk, hogy az embereknek segítettünk, amit az is bizonyít, hogy nagyon kevés helyen voltak ellenségesek az aktivistákkal kapcsolatban.
Orbán Viktor, miután végig hallgatta a Kárpát-medencei magyarság képviselőinek felszólalásait, reagált az elhangzottakra. A Vajdaság Mának Dudás Károly számolt be arról, hogy a miniszterelnök és a többi Kárpát-medencei magyar vezető hogyan reagált a vajdasági magyar politikai helyzetjelentésre.
Dudás Károly, a MÁÉRT oktatási-kulturális szakbizottságának VMSZ által delegált vajdasági tagja: – Jólesett az, hogy külön kiemelést kapott a Délvidék, pláne akkor, amikor otthon azzal bombáznak minket, hogy többet teljesítsünk, rakjuk magasabbra a lécet, mindezt persze olyanok, akik a pályán kívül és nem a cselekedetek mezején mozognak.
Orbán Viktor részéről és a többi határon túli magyar vezető részéről elhangzott a megerősítés, hogy messzemenően mi jutottunk a legtovább.
Ennek nyilván Szerbia kutyaszorító léte is oka, de hát az a politikai cselekvés, amit a VMSZ és az MNT megtett az kőkeményen hozzájárult ehhez.
