Ugrás a tartalomra

Diplomahonosítás, duális oktatás

Arra van szükség, hogy úgy a szülők, mint a tanárok is felismerjék és elismerjék egymásban a partnert – Vicsek Annamária oktatási államtitkárral az új tanév jellemzőiről beszélgettünk
Diplomahonosítás, duális oktatás

Egy hete kezdődött meg a tanév iskoláinkban. A minap pedig elfogadásra kerültek a parlamentben az Oktatási Minisztérium által előterjesztett törvénymódosítások. Vicsek Annamária oktatási államtitkárt arról kérdeztük, hogy mennyire kapcsolódnak a törvénymódosítások a tanév megvalósításához vagy a vajdasági magyarsághoz?

– Négy oktatási vonatkozású törvény módosítását szavazta meg a parlament, ezek javarészt olyan finomítások, amelyek a törvények eddigi alkalmazásakor mutatkoztak szükségesnek. Az inspekcióról szóló törvény esetében egy apró módosítás szerepel – a minisztérium nevének pontosítása, ugyanis a 2022-ben kezdődő mandátumban az Oktatási Minisztérium hatáskörei megváltoztak, és külön minisztérium alá került a tudomány, a technológiai fejlődés és az innováció. A felsőoktatásról, a nemzeti kvalifikációs keretről, illetve a duális oktatásról szóló törvények módosításai szintén finomítások, de mindhárom terület fontos a vajdasági magyar közösség szempontjából – tudtuk meg Vicsek Annamáriától.

A Vajdasági Magyar Szövetség évek óta kiemelt figyelmet szentel a külföldön megszerzett diplomák honosításának is.

– Fontos számunkra, hogy a külföldön, zömmel Magyarországon tanuló egyetemisták a tanulmányaik elvégzése után visszatérjenek a szülőföldre, és itthon, a Vajdaságban álljanak munkába, vagy alapítsanak vállalkozást, itthon prosperáljanak, boldoguljanak a munkaerőpiacon. Lényeges előrelépés volt, amikor megalakult az ENIC/NARIC Központ, majd ezt követően, amikor megalakult a Kvalifikációs Ügynökség, amely részeként tovább működik az említett Központ. Az elmúlt években a felsőoktatási törvény korábbi módosításaiba bekerült a rövid stúdiumok meghatározása is, illetve Magyarország és Szerbia kormánya a diplomák és bizonyítványok kölcsönös elismeréséről is megkötöttek egy kétoldalú egyezményt. Mindezek a lépések oda vezettek, hogy a korábban évekig húzódó, problémás honosítások ügye is lezárult, illetve az újonnan bejelentkezők honosítási folyamata pár hét alatt sikeresen lezárul. Tekintettel arra, hogy egyes szakok és szakmák konkrét kvalifikációhoz kötődnek, ezek honosításához fontos volt az országos kvalifikációs keret meghozatala, amely össze lett hangolva az Európai Kvalifikációs Kerettel, így most már azokat a diplomákat is lehetséges honosítani, amelyeket eddig nem lehetett. A Magyar Nemzeti Tanáccsal folyamatosan kapcsolatban vagyunk, és egyik közös témánk a problémás honosítások megoldása, így bízom benne, hogy ezek a módosítások is segítenek majd a jövőben ezek megoldásában – hallottuk az oktatási államtitkártól.

A duális oktatásról szóló törvény módosításáról is döntés született.

– Említésre érdemes, hogy korábban duális szektorként, most külön ügynökségként működő intézmény folyamatosan kiemelt figyelmet szentel a kisebbségi tannyelvű oktatásnak is. Így a koronavírus okozta világjárvány ideje alatt, amikor a Magyar Nemzeti Tanács és a Pannon RTV együttműködésével a tanáraink több ezer tanóra felvételét biztosították, ugyanakkor a minisztérium duális szektora a magyar tannyelvű duális oktatáshoz is – külön felszólítás vagy kérés nélkül is – készített felvételeket. A törvény eddigi alkalmazásakor olyan probléma merült fel, hogy a gyakorlatot biztosító munkáltató nem tudott olyan gyakorlatvezetőt biztosítani, aki magyarul tudott volna, ezért sok esetben nem köthetett a cég szerződést az iskolával a magyar tannyelvű duális oktatás vonatkozásában. A módosítással lehetséges lesz ennek a problémának az orvoslása azáltal, hogy az iskola magyarul beszélő személyt biztosít a munkáltató gyakorlatvezetőjéhez. A másik módosítás egy technikai finomítás, de az is fontos a kisebbségi tannyelvű oktatás vonatkozásában, hiszen belekerült a duális oktatás programjába ennek a részletezése is, többek között egy külön pontban, hogy a program meghatározza az oktatás megvalósításának módját, ha a nemzeti kisebbség nyelvén valósul meg a duális oktatás. Ezekkel a módosításokkal a jövőben bővülhet a magyar anyanyelvű tanulóknak felkínált duális oktatási szakok skálája, hiszen több vállalkozás tudja majd magyarul is megvalósítani a duális munkagyakorlatot – hangsúlyozta Vicsek Annamária, aki a következőket is kiemelte:

– Parlamenti eljárásban van még egy csomag oktatási törvény, amely most még nem került napirendre. Ezekről a törvényekről is fontos lesz majd beszélni, amikor elfogadásra kerülnek, hiszen az utóbbi időkben megnövekedett kortárs- és digitális erőszak és bántalmazás esetében komolyabb, szigorúbb, mélyrehatóbb fellépésre van szükség az oktatási intézmények részéről. Ugyanakkor azonban tudjuk azt is, hogy az erőszak és bántalmazás megjelenése sokkal mélyebb és összetettebb probléma, mintsem hogy csupán az oktatási rendszertől és az iskoláktól várjuk a megoldást, de az iskolák működésének, az erőszak és bántalmazás kezelésének finomításával, reméljük, ezek a törvénymódosítások is hozzájárulnak majd a hatékonyabb problémamegoldáshoz.

A múlt tanév a májusi tragédia miatt korábban végződött Szerbiában, és a nyár folyamán sok spekuláció, feltételezés látott napvilágot a sajtóban és a közösségi oldalakon az új tanévre vonatkozó szabályokkal kapcsolatosan. Augusztus végén az iskolák az Oktatási Minisztériumtól egy részletes útmutatót kaptak, amelyben újdonságként az első tanítási hét rugalmasabb, kreatívabb megvalósítására kaptak javaslatokat az intézmények. Miért volt ez fontos?

– Az Oktatási Minisztérium által kiküldött útmutatás valójában csak emlékeztetőnek kell, hogy szolgáljon, hiszen nem minden újdonság, ami abban benne van. A 2021. júniusában meghozott Oktatásfejlesztési Stratégiában már felismerte a Minisztérium az oktatási rendszer nevelő funkciójának fontosságát, és a stratégiára épülő akcióterv olyan aktivitásokat is előirányoz, amelyek azokat a kompetenciákat, képességeket, készségeket, attitűdöket fejlesztik, amiknek eredménye egy toleránsabb, empatikusabb, segítőbb, együttérzőbb, emberbarátibb világ lehetne, amire most oly nagyon szükség van. A szülők szerepe a gyermekek nevelésében nem újdonság, hiszen a család a gyermek szocializálásának elsődleges, és fiatal korosztályban a legfontosabb színtere. Ezért tartjuk kiemelten fontosnak a családdal való együttműködést, ami túl kell, hogy mutasson a szülői értekezletek és fogadóórák megtartásán, de nem is arról kell, hogy szóljon, hogy a szülő a tanár munkájának a tartalmi részét, vagy módszertanát, vagy éppen a gyermeke teljesítményének az osztályzását véleményezi, bírálja. Inkább arra van szükség, hogy úgy a szülők, mint a tanárok is felismerjék és elismerjék egymásban a partnert, és valóban közös misszióként éljék meg a gyermekek jó úton való vezetését, mind az intellektuális, ismereti, mind a lelki, érzelmi fejlődése terén. Az útmutató kiemeli a diákönkormányzatok, diákparlamentek szerepét is, hiszen fontos, hogy az iskolák a diákok hangját is meghallják, amikor az éves programhoz kapcsolótó tevékenységeket tervezik, de a problémák, konfliktusok megelőzésében és kezelésében is fontos szerepet kell adni a kortárs csoportoknak. Az iskolanapok, kirándulások, utazások, valamint heti rendszerességgel történő szabadidős aktivitások kapcsolódhatnak a tantervhez, de olyan programokat is fontos megvalósítani, amikor a program nem feltétlenül a tantervhez, tananyaghoz kapcsolódik, hiszen a gyerekek barátkozása, az iskolában a tanórákon és azon kívül, vagy az iskolán kívül együtt töltött idő is jelentős lehet a személyiségfejlődés, az önismeret alakulása, valamint a konfliktusok megelőzése és kezelése vonatkozásában is. Szeretném, ha a pedagógusok is, a szülők is és a gyerekek is az ilyen alkalmakat nem úgy élnék meg, mint „elvesztegetett idő", hanem épp ellenkezőleg, ezek adják meg a tanév fénypontját, hogy majd júniusban úgy tekinthessünk vissza erre a tanévre, hogy ez jó, sikeres, problémamentes tanév volt.

Szerző (Forrás)
Magyar Szó, JÁ
Többi hír