Ugrás a tartalomra
2020.02.08 - 10:15

Dinamikusabb és hitelesebb uniós bővítéspolitika

Az Európai Bizottság a héten mutatta be új bővítési módszertanát, amely lendületet adhat a nyugat-balkáni tagjelölt államok csatlakozási folyamatainak. Várhelyi Olivér, szomszédságpolitikáért és bővítésért felelős európai biztos a héten vendége volt az Európai Parlament Külügyi Bizottságának (AFET), ahol ismertette az általa kidolgozott stratégiai dokumentumot.

Az új módszertanról és annak jelentőségéről Szerbia uniós csatlakozása szempontjából Deli Andor fideszes európai parlamenti képviselőt kérdeztük.

Az Európai Bizottság szinte napra pontosan két éve jelentette meg a nyugat-balkáni bővítési stratégiai néven ismertté vált dokumentumot, amelynek célja az volt, hogy új lendületet adjon a bővítéspolitikának. Miért van szükség most egy újabb stratégiai dokumentumra, amely megreformálná a csatlakozási folyamatokat?

– Valóban, a Jean-Claude Juncker által vezetett Európai Bizottság is célként fogalmazta meg a bővítés felgyorsítását, ám amint azt láthattuk, a kívánt eredmény elmaradt. Ha csak Szerbia 2019-es esetét vesszük, az évente két megnyílt tárgyalási fejezetet semmiképpen nem nevezhetjük gyors tempójú tárgyalásnak. Az új Európai Bizottság most újra nekifutott a feladatnak. Várhelyi Olivér bővítésért felelős biztos a héten mutatta be az általa kidolgozott új bővítési módszertant, amely egy jól kidolgozott, megvalósítható bővítési folyamatot vetít előre.

Mennyire igazságos változtatni a ,,játékszabályokat” a mérkőzés közben. Szerbia és Montenegró, a két élenjáró a csatlakozási tárgyalásokat tekintve, míg a régió más államai meg sem kezdhették a tárgyalásokat. Hogyan lehet egységesen kezelni ezeket a különböző helyzeteket? Félő-e, hogy az új módszertan tovább lassítja a két élenjáró csatlakozási folyamatait?

– Az új stratégiából kiderült, hogy az Európai Bizottság nem szeretné egységesen kezelni az összes tagállamot. Az új módszertan azokra az államokra vonatkozna, amelyek még nem nyitották meg a csatlakozási tárgyalásokat, tehát elsősorban Észak-Macedóniára és Albániára. Amint azt a program bemutatóján hallhattuk, az új módszertan akkor vonatkozna Szerbiára és Montenegróra, ha ezek az országok úgy ítélik meg, hogy az új szabályok pozitívan hathatnának a csatlakozási tárgyalásukra.

Mit tartalmaz az új bővítési módszertan?

– Az új bővítési módszertan alapján az eddig is létező 35 fejezetet hat tematikus csoportra osztja. Ezek pedig az alapvető, jogállamisági kérdéskör, a belső uniós piacra vonatkozó fejezetek, a verseny és gazdasági növekedés témaköre, a környezetvédelem és mobilitás, a mezőgazdaság és kohézió, végül pedig a külpolitikai fejezetek csoportja. A legfontosabb újítás, hogy a tárgyalási fejezeteket összesítve, csoportonként nyitnák meg, ami azt jelenti, hogy lehetséges, hogy egyszerre akár nyolc, kilenc fejezetet is megnyitnak, ami nagy előrelépés az eddigi rendszerhez képest. A következő csoportot viszont csak akkor tudják megnyitni, amikor az előző csoportot lezárják. Ezzel is ösztönöznék a tagjelölteket arra, hogy mielőbb véghez vigyék a szükséges reformokat.

Mit jelent ez Szerbia csatlakozása szempontjából? Valóban gyorsíthatja ez a folyamatokat?

– Az még nem teljesen világos, hogy az új módszertan milyen mértékben vonatkozna Szerbiára, sok minden függ Várhelyi Olivér e heti belgrádi látogatásától, de úgy vélem, hogy a fent leírt csoportos fejezetnyitás lehetősége jelentősen gyorsíthatna a folyamatokon.

Mik lesznek a következő lépések ezzel kapcsolatban? Várható, hogy a bővítéspolitika reformjának végleges változata a májusban sorra kerülő zágrábi EU–Nyugat-Balkán csúcson kerül bejelentésre?

– A tervek szerint még márciusban megnyitják a csatlakozási tárgyalásokat Észak-Macedóniával és Albániával, a májusi zágrábi csúcson pedig egy új gazdasági-, és beruházási tervet hoznának nyilvánosságra, amely a Nyugat-Balkán országaira vonatkozna és nagyban elősegítené a gyorsabb európai integrációjukat.

Milyen szerep jut ebben a magyar biztosnak, Várhelyi Olivérnek, aki az új összetételű Európai Bizottság bővítéspolitikával megbízott tagja?

– Úgy látom, nagy esély van arra, hogy Várhelyi Olivér vezetésével a nyugat-balkáni bővítés egy új lendületet kapjon, és ebben a magyar biztos teljes mértékben élvezi Ursula von der Leyen bizottsági elnök támogatását. Várhelyi Olivér két hónapja állt munkába és máris jelentős változásokat hozott. Úgy gondolom, hogy a Szerbiával folytatott csatlakozási tárgyalások felgyorsulhatnak és akkor az uniós tagság sem lesz egy távoli ködbe vesző téma. A mi vajdasági magyar közösségünknek pedig egyértelmű érdeke az, hogy Szerbia a lehető leghamarabb az EU teljes jogú tagjává váljon.

 

Szerző (Forrás)
Magyar Szó, Povázsánszki Csilla (Fotó: Máriás Endre)
Többi hír
2020.07.06 - 10:19
Azt követően, hogy a Köztársasági Választási Bizottság vasárnap este kihirdette a választások végleges eredményét, dr
Dr. Pásztor Bálint: Az elmúlt 28 év legnagyobb választási sikere